Még mindig a támadásra várva

Következzék az elmúlt napok „háborús” krónikája az MTI és az ukrán sajtó nyomán.

Párhuzamos hadgyakorlatok

Múlt csütörtökön közös hadgyakorlatot kezdtek az orosz és a fehérorosz fegyveres erők Szövetségesi Eltökéltség – 2022 kódnéven Fehéroroszországban – jelentette az MTI. Orosz részről SZ–400-as légvédelmi rendszereket is hadrendbe állítottak a Lengyelországgal és Ukrajnával határos Breszt megyében.

Az orosz–fehérorosz hadgyakorlattal párhuzamosan az ukrán hadsereg Hóvihar – 2022 kódnéven kezdett tíznapos hadgyakorlatba, amelynek keretében amerikai és brit páncéltörő rendszereket és török harci drónokat is bevetnek. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter egy televíziós műsorban elmondta, hogy a gyakorlatok az ország több lőterén és régiójában zajlanak, így például a nyugat-ukrajnai Rivne, a déli Odessza és az Oroszországgal szomszédos, északkeleti Szumi megyékben.

Némák és süketek párbeszéde

Ugyancsak csütörtökön Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Moszkvában fogadta brit hivatali partnerét, Liz Trusst. Elmondta, Oroszország kész rendezni viszonyát Nagy-Britanniával. Azt is hangoztatta azonban, hogy az Oroszország elleni fenyegetések és ultimátumok nyelve nem vezet sehová.

Truss kifejezte reményét, hogy moszkvai tárgyalása hozzájárul az európai biztonság megerősödéséhez. Ugyanakkor az állandó ENSZ BT-tag Nagy-Britannia képviseletében felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel a hidegháborús retorikával. Arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajna elleni invázió súlyos szankciókat vonna maga után.

„Őszintén szólva csalódott vagyok amiatt, hogy a néma és a süket párbeszéde alakult ki közöttünk, úgy tűnik, hogy hallgattuk, de nem hallottuk meg egymást. Legalábbis a mi igen részletes magyarázataink előkészítetlen talajra hullottak” – értékelte utóbb brit kollégája szavait Lavrov.

Ukrajna magyarázatot követelt

Pénteken Ukrajna azzal az igénnyel fordult Oroszországhoz, hogy adjon részletes magyarázatot az Ukrajnával szomszédos területeken és az ideiglenesen megszállt Krím félszigeten folytatott katonai tevékenységéről, a válaszadásra Moszkva 48 órát kapott – közölte a Twitteren Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

„Hivatalosan alkalmaztuk a veszélycsökkentési mechanizmust az (EBESZ által elfogadott) bécsi dokumentumnak megfelelően… Oroszországnak pontosan meg kell határoznia a katonai tevékenység területeit, meg kell jelölnie a befejezés időpontját, valamint a katonai alakulatok nevét, alárendeltségét, számát, továbbá a fegyverek és katonai felszerelések típusát” – fejtette ki a tárcavezető az MTI szerint.

Miután hiába vártak magyarázatot az orosz hatóságoktól, Kuleba vasárnap tudatta, hogy Kijev találkozót hív össze Oroszországgal és az EBESZ-tagországokkal a bécsi dokumentum alapján. Twitter-bejegyzésében, melyet a korrespondent.net idéz, az ukrán külügyminiszter hangsúlyozta, hogy ha az Oroszországi Föderáció „komolyan veszi a biztonság oszthatatlanságára vonatkozó szavait, ami az EBESZ területét illeti, akkor teljesítenie kell a katonai átláthatósággal kapcsolatos kötelezettségeit a feszültség csökkentése és valamennyi részt vevő állam biztonságának megszilárdítása érdekében”.

Újabb támadási terv

Február 16-án, szerdán indíthat támadást Oroszország Ukrajna ellen az amerikai kormány helyzetértékelése szerint, amelyet pénteken megosztott európai szövetségeseivel – jelentette a Der Spiegel című német hírmagazin. A beszámoló szerint az amerikai hírszerző szolgálatok minden eddiginél sürgetőbben figyelmeztették a NATO-szövetségeseket Oroszország Ukrajna elleni közelgő támadására. A német kiadvány meg nem nevezett forrásai elmondták: nem lehet tudni, hogy milyen értesülésekre épül az amerikaiak figyelmeztetése, de a lehetséges műveletet leíró tájékoztatás részletes és forrásokban gazdag volt. Hozzátették: elképzelhető, hogy Washington azzal a szándékkal osztotta meg információit, hogy megtorpedózza az orosz támadási tervet.

Menekülnek a szövetségesek

Nagy-Britannia, Dánia, Izrael, Norvégia, Japán, Észtország és Dél-Korea hivatalosan is felszólította állampolgárait, hogy mielőbb hagyják el Ukrajnát – jelentette az Ukrajinszka Pravda a szóban forgó országok ukrajnai külképviseleteinek és külügyminisztériumainak weboldalai nyomán.

Izrael Nagykövetsége emellett elrendelte munkatársai és családjaik evakuálását Kijevből.

Joe Biden amerikai elnök is kijelentette újságíróknak, hogy az amerikai állampolgároknak azonnal el kell hagyniuk Ukrajnát, mert nem fogják tudni evakuálni őket, amennyiben Oroszország általános katonai támadást indít. Az orosz diplomatákat szintén hazahívták Kijevből.

Később közölték, az Egyesült Államok és Kanada követségeiket részben Lembergbe (Lviv) költöztetik. Washingtonban elismerték, hogy a kijevi követségi épületben megkezdték az operatív dokumentáció részleges „utilizálását”.

Biden ismét beszélt Putyinnal

Szombaton telefonon beszélt egymással Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök. A közel egyórás megbeszélés során Putyin visszautasította a „tetőfokára hágott amerikai hisztériakeltést”. Egyben jelezte Bidennek, hogy az Egyesült Államok nem vette figyelembe Oroszország legfontosabb biztonsági aggályait, és Moszkva erre hamarosan válaszolni fog.

Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója szerint Putyin egyebek mellett elmondta Bidennek, „hogyan szabotálja Kijev a minszki megállapodásokat”, és felhívta a figyelmét arra, hogy a Nyugat „nem gyakorol kellő nyomást” Kijevre.

Amerikai tájékoztatás szerint Biden leszögezte: az Egyesült Államok és szövetségesei „határozott választ” adnak egy esetleges orosz offenzívára, és „gyorsan, súlyos árat” fizettetnek Moszkvával. Megjegyezte: egy invázió nagy szenvedést okozna az embereknek, és megrendítené Oroszország helyzetét.

Meghívó az amerikai elnöknek

Vasárnap Biden Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is beszélt telefonon. A Fehér Ház tájékoztatása szerint az 51 percig tartó megbeszélés során Biden „világossá tette, hogy az Egyesült Államok szövetségeseivel és partnereivel együtt gyorsan és határozottan reagál minden további, Ukrajna elleni orosz agresszióra”. A két vezető egyetértett abban, hogy „a diplomácia és az elrettentés” a megfelelő válasz Oroszország katonai lépéseire.

Zelenszkij meghívta Bident, hogy a napokban látogasson el Ukrajnába – közölte az ukrán elnök sajtószolgálata, amelyet az Ukrajinszka Pravda idéz. Az ukrán államfő egyben reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok és más partnerországok támogatása segít gátat vetni a pánikhangulat terjedésének.

Menekül az elit

Vasárnap elterjedt a hír, miszerint az oligarchák menekülnek Ukrajnából, az üzletemberek és politikusok magánrepülőgépeikkel és charterjáratokkal hagyják el az országot. Csupán vasárnap közel 20 chartergép és magánrepülő szállt fel Kijevből, ami több, mint az elmúlt hat évben bármikor – írta az Ukrajinszka Pravda. A milliomos Ihor Abramovics parlamenti képviselő (OPZZS) például egy ötven férőhelyes gépet bérelt. A UP forrásai szerint a repülőnek Bécsbe kellett szállítania Abramovics rokonait és üzlettársait.

A portál hétfőn közölte, 23 parlamenti képviselő tartózkodik külföldön, bár néhányan közülük estére visszatértek az országba, hogy részt vegyenek a parlament keddi ülésén. Volodimir Zelenszkij elnök valamennyi külföldön tartózkodó honatyát felszólította, hogy 24 órán belül térjenek vissza az országba. „Különben mindannyiunknak, az államnak és a vezetésnek le kell vonnunk a megfelelő következtetéseket. És higgyék el, megtesszük” – fogalmazott az államfő.

Elszólta magát a diplomata?

Hétfőn Ukrajna egyesült királyságbeli nagykövete, Vadim Prisztajko a BBC-nek adott interjújában úgy fogalmazott, Ukrajna fontolóra veheti a NATO-csatlakozásról való lemondást, ha – tekintettel a fenyegető veszélyre – a körülmények úgy kívánják. A diplomata rámutatott, Oroszország szinte valamennyi szomszédja NATO-tag, ez mégsem befolyásolja a biztonsági helyzetet, így Ukrajna döntése sem változtatna azon számottevően.

Ukrajna Külügyminisztériuma röviddel később közölte, hogy a nagykövet szavait kiragadták szövegkörnyezetükből, a NATO-csatlakozásról való lemondás pedig ellenkezik Ukrajna Alkotmányával.

Ugyanakkor Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője kijelentette, hogy a hivatalos lemondás a NATO-csatlakozásról Ukrajna részéről segítene megfogalmazni az „orosz aggodalmakra” adandó választ.

Nem zárják le a légteret

Ugyancsak hétfőn sajtótájékoztatót tartott Kijevben Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára. Előzőleg az ukrán fővárosban nagyszabású tanácskozásra került sor a parlamenti frakciók vezetői, a miniszterelnök, a védelmi és a belügyminiszter, az Ukrán Biztonsági Szolgálat vezetője és hírszerzési vezetők részvételével.

Danyilov jelezte, Kijev nem látja előjelét az orosz támadásnak. Megerősítette, hogy az ország vezetése ura a helyzetnek.

Egyúttal cáfolta a pletykákat, melyek szerint lezárnák az ukrán légteret és a tengeri kikötőket. Szerinte egyes légitársaságok túlbiztosítják magukat. Emlékeztetett, hogy vasárnap a kormány további jelentős forrásokat különített el az Ukrajna felett repülő gépek biztosítására.

Scholz: „...felkészültek és elszántak vagyunk”

Hétfőn Kijevbe látogatott Olaf Scholz német kancellár.

„Ukrajna szuverenitása és területi integritása Németország számára nem lehet megbeszélések tárgya. A német kormány számára egyértelmű, hogy a további katonai agresszió politikai és gazdasági következményekkel jár Oroszország számára” – hangoztatta az MTI szerint azon a sajtótájékoztatón, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalásukat követően közösen tartottak.

Az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatosan Zelenszkij jelezte, hogy nem kapott konkrét választ a nyugati vezetőktől arra, milyen büntetőintézkedéseket készülnek bevezetni Moszkva ellen, ha fokozza az agressziót Ukrajnával szemben, holott ezt a kérdést többször is feltette az elmúlt hónapokban.

Scholz erre azt válaszolta: „Kétségtelen, hogy nem tudjuk, mit tegyünk, de felkészültek és elszántak vagyunk.”

Ünneppel az agresszió ellen

Zelenszkij elnök újabb videoüzenettel fordult országa népéhez. Igyekezett megnyugtatni a lakosságot, és bejelentette, hogy jóváhagyta az egység napjának bevezetését, amelyet eztán február 16-án fogunk ünnepelni.

„Azt mondják, hogy február 16-a lesz a támadás napja. Legyen az egység napja! A megfelelő rendelet már alá van írva. Ezen a napon kitűzzük nemzeti zászlóinkat, kék-sárga szalagokat tűzünk fel, és megmutatjuk egységünket az egész világnak” – lelkesedett elnökünk.               

(ntk)