Petőfi Sándor: Bordal
Egyik kezemben a fegyverem,
A másikat sem hevertetem,
Jobbkezemben tartom kardomat,
Balkezembe veszek poharat.
Aki mostan nem tart énvelem,
Verje meg azt az én istenem,
Vigyék el a körmös angyalok...
A hazáért iszom, igyatok!
Igyunk jóbarátim, mostanság,
Bor a megtestesült bátorság,
Pedig nekünk ez kell, nem egyéb,
Öntsük hát magunkba hevenyén.
Ki tudja, hogy mit hoz a holnap?
Mire virrad, tán már dobolnak,
Akkor aztán ki a csatára
Édes magyar hazánk javára!
Koszorús a haza homloka,
Szabadságból fontuk azt oda,
Ott is marad örök-mindétig,
Azt ugyan le róla nem tépik.
Egyszer volt csak rabnép a magyar,
Többé lenni nem fog, nem akar,
Most már meg van vetve a lába,
S az úristen sem hajt igába.
Szabadságunk, aki hozzád nyúl,
Elbúcsúzhatik a világtul,
Szívében vér s élet nem marad,
Kiürítjük, mint e poharat!
Bordalnak mondja a címe ezt a költeményt, de nyugodtan nevezhetnénk szabadságéneknek is. Mert itt ez a kettő egy: mármint a bor és a szabadság. Borospohár a balban, kard a jobb kézben – így szólal meg a költői személyiség, akit most nevezzünk csak nyugodtan Petőfi Sándornak, mert ebben a Bordalban nincs semmilyen rafinéria.
A költői személyiség és a szabadságszerető magyar ember ugyanúgy nem választható szét, mint az előbbi kettő. A képlet tehát tiszta, könnyen áttekinthető, mint a borospohárban a jóféle nedű. Egyébként sem lehet világraszóló szerzőnkre úgy tekinteni, hogy hangjában ne hallanánk az örök és letörhetetlen magyar szabadságigényt, a nemzetéért állhatatosan kiálló örökifjúban pedig ne látnánk a lázadó személyt.
Március 15-e környékén különösképpen. Mert március 15-e hiába kapcsolódik az 1848-as évhez, ez a nap már örökre a magyar szabadság ünnepe is egyben. Petőfi Sándor költői hangja pedig maga a tűz, maga a lázadás és lázítás. Vérbeli „rock and roll” – ahogy mostanában egyre gyakrabban hallani ezt költőnk egész kiállásával kapcsolatosan. Rendkívül találó: idősebb és fiatalabb egyaránt azonnal érti; a magyar nemzet keretein belül ugyanúgy, mint más anyanyelvűek megértik szerte Európában és szerte a kerek nagyvilágban. Igen: „rock and roll”...
Penckófer János