Béketárgyalások: Áttörésre várva

Miközben a csatatereken dörögnek a fegyverek, a tárgyalótermekben folytatódnak a háború megállítását célzó diplomáciai erőfeszítések.

Vonaton a háborúba

Váratlan útra szánta el magát Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Janez Jansa szlovén kormányfő, valamint Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes március 14-én: vonaton, a háborúban álló Ukrajnán át az oroszok által félig körbekerített Kijevbe utaztak, hogy találkozzanak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Ők voltak az első külföldi vezetők, akik az ukrán fővárosba látogattak azóta, hogy február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Nyilvánvaló, hogy miután a videoösszeköttetés napjainkra a kapcsolattartás elfogadott módjává vált a diplomáciában is, a politikusok kockázatvállalásának gyakorlati haszna aligha lehetett. A gesztussal Ukrajna iránti szolidaritásukat akarták kifejezésre juttatni.

A varsói kormányfői hivatal közölte: a politikusok az Európai Tanács nevében indultak Kijevbe, a látogatás célja, hogy megerősítsék Ukrajna szuverenitásának és függetlenségének támogatását az Európai Unió által, valamint bemutassák az ukrán államnak és társadalomnak szánt széles körű támogatási csomagot.

„Minél hamarabb meg kell állítani ezt a Keleten zajló tragédiát. Ezért vagyunk Kijevben Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettessel, Petr Fiala és Janez Jansa kormányfőkkel – írta Morawiecki Facebook-bejegyzésében.

A küldöttség mindjárt megérkezése után találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Denisz Smihal miniszterelnökkel. A megbeszélés után Morawiecki és Fiala arról biztosította az ukrán vezetést és népet, hogy az Európai Unió nem hagyja őket magukra. A lengyel kormányfő egyúttal felszólította az Uniót, hogy ennek bizonyítékaként gyorsan adja meg Kijevnek a tagjelölti státust.

Kaczynski egyebek között arról beszélt, hogy nemzetközi békefenntartó missziót kellene küldeni Ukrajnába, „akár a NATO részéről, akár szélesebb keretekben”. Olyan erőről lehet szó, amely meg is tudja védeni magát a veszélyes területen – tette hozzá.

Európában sokan nem tudták mire vélni a lengyel politikus szavait, hiszen békefenntartók küldéséhez Oroszország beleegyezésére is szükség lenne. Minden egyéb esetben a nemzetközi haderő megjelenése Ukrajna területén egyenértékű volna Európa hadba lépésével.

Washingtonban és Berlinben is megtapsolták az ukrán elnököt

Csütörtökre virradóra Volodimir Zelenszkij videokapcsolaton keresztül felszólalt az amerikai kongresszus két házának együttes ülésén. Az ukrán elnök megköszönte az amerikai segítséget és a szankciók kiterjesztésére kérte az Egyesült Államokat.

„Minden egyes héten újabb és újabb szankciókra van szükség, hogy leálljon az orosz hadigépezet. Ezt mindenkire ki kell terjeszteni, aki életben tartja a civileket terrorizáló, kegyetlen rezsimet” – mondta az államfő. Egyúttal ismét arra kérte a nyugati országokat, hogy zárják le az Ukrajna feletti légteret.

A NATO ugyanakkor továbbra is elutasítja a légtérzárra vonatkozó ukrán kérést, mivel el akarja kerülni a fegyveres összetűzést Oroszországgal. Ezt a szövetség főtitkára is megerősítette a NATO védelmi minisztereinek múlt szerdai brüsszeli tanácskozása után.

„Pusztulást és szenvedést látunk Ukrajnában, de ez tovább súlyosbodhat, ha a NATO úgy avatkozik be, hogy a két ország közötti konfliktus kiterjedt háborúvá válik Oroszország és a szövetségesek között” – jelentette ki.

A tagállamok egyetértettek abban, hogy a szervezet nem telepít csapatokat vagy légi eszközöket Ukrajnába, viszont katonai jelenlétének jelentős megerősítésére készül a szövetség keleti szárnyán – közölte a főtitkár.

Múlt csütörtökön délelőtt a német Bundestagban mondott beszédet Zelenszkij. Megköszönte Németország segítségét, a bejelentkezését állva, vastapssal fogadó törvényhozóknak ugyanakkor felrótta, hogy támogatásuk „túl későn érkezett a háború megállításához” – írja a BBC.

A portál összefoglalója szerint Zelenszkij gyakorlatilag megismételte az Egyesült Királyság parlamentjéhez és az Egyesült Államok kongresszusához intézett szavait, lényegében arra sarkallva a berlini döntéshozókat, hogy „tegyenek többet” az orosz agresszió megállítása érdekében.

Zelenszkij Németország Ukrajnával szemben fennálló történelmi felelősségét is felemlegette és bírálta a német/nyugati vezetőket oroszországi gazdasági tevékenységük miatt.

„A béke fontosabb, mint a jövedelem” – mondta a német képviselőknek.

A török vonal

Bizonyos jelekből ítélve meghozhatják gyümölcsüket Törökország erőfeszítései, ami a két háborúzó ország kibékítését illeti. Erre vall, hogy Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter, miután tárgyalt ukrán kollégájával, sajtótájékoztatóján kijelentette, Moszkvának nincs kifogása az ellen, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai, valamint Törökország és Németország legyenek Ukrajna biztonságának garantálói.

„Amint Kuleba úr a kollektív biztonsági szerződéssel kapcsolatban jelezte korábban, Ukrajna már előállt a maga kezdeményezésével (a biztonsága garantálóiról – a szerk.), ez az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagországa, valamint Törökország és Németország. Tegnap a moszkvai kontaktusunk során azt láttam, hogy az orosz félnek ez ellen nincs kifogás, és el tudnának fogadni egy ilyen javaslatot” – idézi Çavuşoğlut az Interfax–Ukrajina hírügynökség.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a sajtótájékoztatón jelezte, hogy az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kulcskérdés, amelyről Kijev jelenleg is tárgyal. Hangsúlyozta, hogy a biztonságról csak Oroszországgal megállapodni értelmetlen, ezért többoldalú formátumra van szükség. Hogy milyen tárgyalási formátumról lehetne szó, mely országok részvételével és mikor kezdődhetnének meg az egyeztetések, arról egyelőre nem láttak napvilágot konkrét elképzelések.

Kuleba az Ukrajinszka Pravdának adott, múlt pénteken megjelent interjújában úgy látta, az ukrán és az orosz tárgyalódelegációk nem tudnak valamennyi kérdésben megállapodni, mivel nem rendelkeznek az ehhez szükséges mandátummal. Ezért szerinte itt volna az ideje Zelenszkij és Putyin személyes találkozójának. A két elnök megállapodhatna a fő kérdésekről, a tárgyalódelegációk pedig tisztázhatnák a részleteket – vélte az ukrán külügyminiszter. Kuleba jelezte, hogy a tárgyalások megrendezésére máris számos ország pályázik.

„Amíg ez (Zelenszkij és Putyin személyes találkozója – a szerk.) nincs, tovább tesszük a dolgunkat, vagyis mindent elkövetünk azért, hogy Ukrajna pozíciója a lehető legerősebb legyen a tárgyalásokon” – hangsúlyozta az ukrán külügyminiszter.

Az álláspontok alig közeledtek

Moszkvában nem lelkesedtek a Kijev által sürgetett csúcstalálkozó ötletéért. Vlagyimir Megyinszkij, Putyin elnök tanácsadója, az orosz tárgyalódelegáció vezetője úgy vélte, a két elnök találkozójáról legfeljebb azután lehetne szó, hogy a tárgyalóküldöttségek kidolgozták és kormányszinten egyeztették a megállapodás szövegét.

Ettől azonban még igen távol állunk. Bár az érintettek nem árulnak el részleteket a videokapcsolat segítségével folytatott tárgyalások menetéről, több jel is arra vall, hogy Kijev semleges, NATO-n kívüli státuszán és az ennek fejében Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kérdésén túl gyakorlatilag semmiben sincs közeledés a felek között.

„Soha nem fogunk beleegyezni olyan megállapodásokba, amelyek ellentétesek Ukrajna nemzeti érdekeivel” – jelentette ki határozottan Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal irányítója, egyben arra kérve mindenkit, hogy ne dőljenek be az ezzel ellentétes híreszteléseknek.

„Álláspontunk változatlan: tűzszünet, csapatkivonás és szigorú biztonsági garanciák egyértelmű képletekkel” – erősítette meg Kijev álláspontját Mihajlo Podoljak, Jermak tanácsadója, az ukrán tárgyalóküldöttség vezetője.

Ezek kétségtelenül olyan követelések, amelyekből Kijev nem engedhet, ám léteznek olyan témák is – például az ideiglenesen megszállt ukrán területek jövője, az orosz nyelv helyzete Ukrajnában, az úgynevezett „nácitlanítás” –, amelyekből Moszkva nem hátrálhat ki presztízsveszteség nélkül. A pesszimistább külföldi elemzők ezért is hajlanak arra, hogy aligha várható lényegi elmozdulás a tárgyalásokban mindaddig, amíg a katonai helyzet rá nem kényszeríti erre a felek valamelyikét.

(ntk/MTI/korrespondent.net/interfax.com.ua/bbc.com/pravda.com.ua)