A háború első 30 napja: egy hónapnyi földi pokol
Több mint egy hónapja tart már az ukrajnai háború, megjelentek az első összegzések.
Vége az első fázisnak?
Orosz részről múlt pénteken bejelentették, hogy a luhanszki szakadár „népköztársaság” területének 93, a donyeckinek pedig az 54 százaléka került a helyi „népi milícia” ellenőrzése alá – írja az MTI. Szergej Rudszkoj vezérezredes, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének első helyettese, a vezérkar operatív főcsoportfőnökségének vezetője sajtótájékoztatóján a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett háború első hónapjának mérlegét ismertetve elmondta, hogy minden az előzetes tervek szerint halad, és az első szakasz fő feladatait teljesítették. Rudszkoj szerint az ukrán katonai potenciál állítólagos meggyengülése lehetővé teszi a fő célra, a Donyec-medence felszabadítására való összpontosítást. Leszögezte ugyanakkor, hogy Oroszország az inváziót mindaddig folytatja, amíg a főparancsnok (Vlagyimir Putyin) által meghatározott célok nem teljesülnek. Közölte, hogy az eredeti tervek között nem szerepelt a városok ostroma, a személyi állomány és a polgári lakosság megóvása érdekében, de nem zárta ki ennek lehetőségét.
A sajtótájékoztatón hetek óta először hallhattunk adatokat az orosz veszteségekről. Rudszkoj szerint eddig 1 351 orosz katona esett el és 3 825 sebesült meg.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara a Facebook közösségi oldalon megjelent összegzésében ennél egy nagyságrenddel jelentősebb orosz emberveszteséget említ. Így a február 24. és március 24. közötti időszakban az ellenség embervesztesége mintegy 17 ezer főt tett ki. Ezenkívül az orosz hadsereg ez idő alatt 586 tankot, 1 694 páncélozott harcjárművet, 302 tüzérségi rendszert, 95 rakéta-sorozatvető rendszert, 54 légvédelmi rendszert, 123 repülőgépet, 127 helikoptert, 1 150 különböző gépjárművet, 7 hadihajót és csónakot, 73 üzemanyagtartályt, 66 pilóta nélküli repülőszerkezetet, 21 speciális berendezést, 4 rakétaindító állást veszített.
Az ukrán vezérkar szerint az orosz hadsereg „nem érte el a nagyszabású háború fő céljait: Kijev blokád alá vételét, valamint azt, hogy elfoglalja Donyeck és Luhanszk megyéket egészen a közigazgatási határukig. Az ellenségnek részben sikerült szárazföldi folyosót létrehoznia az ideiglenesen megszállt Krími Autonóm Köztársaság és a Donyecki régió között” – idézte a vezérkart az Ukrajinszka Pravda.
A harcok elhúzódnak?
Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója szerint az oroszok megpróbálják az „elhúzódó fázis” felé terelni a háborút.
„Ennek oka, hogy túl magasak a veszteségek személyi állományban és technikában. Valamint, hogy nincs jelentős előrelépés egyetlen irányban sem. Mindezt nem sikerül eltitkolni a saját közvéleményük elől. Ezért az orosz vezetés más taktikát próbál alkalmazni a veszteségek jelentős, a propaganda szempontjából elfogadható szintre csökkentése érdekében, és hogy ne essenek el naponta több százan, beleértve a felső és középszintű parancsnokokat – írta a Telegramon. – Az oroszok részben beássák magukat az elért vonalaik mentén, s azért az erők és a pusztító eszközök ekkora koncentrációja a nagyvárosaink körül, hogy azokban szándékosan többezres humanitárius katasztrófákat idézzenek elő.”
Podoljak hangsúlyozta, hogy ez a taktika háborús és emberiesség elleni bűncselekmény. Véleménye alátámasztására következzék néhány adat. Az ukrán Védelmi Minisztérium közölte, az orosz csapatok általános ukrajnai inváziójának kezdete óta 467 szárazföldi és tengeri telepítésű hadműveleti-taktikai rakétát lőttek ki településeinkre. A tárca videójában közölt statisztika szerint március 24-ig az ellenség 175 Iszkander ballisztikus rakétát, 183 Kalibr cirkálórakétát, 86 H osztályú cirkálórakétát és 23 Tocska-U ballisztikus rakétát lőtt ki Ukrajnára, valamint 1 804 légi csapást mért az országra.
Segélykiáltás a pokolból
Naponta érkeznek a jelentések és segélykiáltások a fegyvertűz alatt tartott, ostromlott ukrán városokból. Mariupol a háború okozta pusztítás és humanitárius katasztrófa szimbóluma lett.
Az orosz csapatok le akarják törölni Mariupolt a Föld színéről – jelentette ki vasárnapra virradóra Vadim Bojcsenko polgármester. Azzal vádolta a várost ostromló orosz hadsereget, hogy kíméletlenül bánik a civilekkel, közöttük az orosz ajkú helyi lakosokkal is. „Nem kaptak megbízást senkinek a megóvására. Feladatuk egyszerűen abban áll, hogy a várost lakosaival együtt letöröljék a Föld színéről” – fogalmazott az MTI szerint a polgármester, aki népirtásnak nevezte, ami történik, mondván, nincs rá jobb szó.
Bojcsenko legfrissebb adatai szerint, amelyeket a korrespondent.net ismertet, az ostrom 27 napja alatt mintegy 5 000 lakos vesztette életét, köztük 210 gyermek. Közölték azt is, hogy Mariupolban a többszintes lakóépületek 90%-a (2 340) megsérült – ezek több mint 60%-a (1 560) közvetlen találat következtében –, több mint 40%-uk (1 040) teljesen megsemmisült. A családi házak 90%-a (61,2 ezer) is megsérült – ezek 60%-a (40,8 ezer) közvetlen találat következtében –, több mint 40%-uk (27,2 ezer) teljesen megsemmisült.
A városban mind több a haláleset az éhezés miatt, hiszen napról napra egyre többen maradnak élelem nélkül.
„Most eljutottunk egy határig. Amikor tucatnyi kemény szankcióra, lezárt égboltra, repülőgépekre, harckocsikra van szükség Ukrajna szövetségeseitől, extra diplomáciai erőfeszítésekre. Bármire! A több százezer ember megmentésére Mariupolban. Megmentésükre a pokolból és a zaklatás végtelen köréből. Megmenteni országunk összes többi városát Mariupol szörnyű sorsától. Segítségért könyörgünk” – idézi a városi tanács üzenetét a korrespondent.net.
A kikötőváros mintegy 540 ezer lakójának többségét evakuálták már, de még mintegy 170 ezer ember vár arra, hogy kijusson a városból.
Számos település juthat akár napokon belül Mariupol sorsára. Északkeleten egyre szorosabbra zárul az ostromgyűrű Csernyihiv körül. Szumiból is aggasztó jelentések érkeznek. Keleten Harkiv bekerítésére törekednek az orosz erők. A Donyec-medencében az elszakított területek milíciái és az orosz hadsereg egységei napok óta ostromolják Szeverodonyecket és a közeli Liszicsanszkot. Kijevtől nyugatra kétségbeejtő Irpeny és Bucsa helyzete, a Dnyepertől keletre Brovari lakosaiért aggódhatnak a hozzátartozóik. Talán mondanunk sem kell, a felsorolás távolról sem teljes.
Fogolycsere
Nem minden nehézség nélkül, de mégiscsak folytatódhattak a fogolycserék. Ukrajna és Oroszország kicserélt tíz-tíz foglyul ejtett katonát – jelentette be múlt csütörtökön a Facebook közösségi oldalon Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős tárca vezetője. Elmondása szerint ezenfelül visszaadtak Oroszországnak 11 kereskedelmi tengerészt is, akinek a hajója Odessza partjainál süllyedt el, az orosz fél pedig elengedte egy ukrán mentőhajó 19 főnyi legénységét, akiket a Kígyó-szigeten foglyul ejtett ukrán határőrök kiszabadítására tett kísérlet közben fogtak el.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett, hogy március 11-én az ukrán hatóságok Melitopol polgármesterét kicserélték kilenc orosz katonára, március 1-jén pedig Szumiban egy orosz parancsnokot öt ukrán katonára. Moszkva szerint mintegy ötszáz ukrán katona esett orosz fogságba, míg az ukrán vezérkar mintegy ezer orosz foglyot tart számon.
Veszteségeink
Március 23-án közölték a terebesfejérpataki (Gyilove) Eduard Varga, a 10-es dandár őrmesterének halálhírét.
Olekszij Dudkától, a 128-as önálló hegyi rohamdandár katonájától március 24-én vettek végső búcsút Munkácson, a központi temetőben. A városi tanács sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a közlegény március 20-án esett el hazája védelmében.
Március 25-én kísérték utolsó útjára Jurij Kacsurt, aki szintén a 128-asoknál szolgált március 20-án bekövetkezett haláláig.
A Rahói Városi Tanács közölte Andrij Smilo, a 24-es önálló gépesített dandár 22 éves katonájának halálhírét.
Mikola Herbin határőr főtörzsőrmester halálhírét az Állami Határőrszolgálat közölte. A csapi illetőségű fiatalember március 19-én esett el az orosz megszállókkal vívott harcban a Donyeck megyei Marjinka környékén.
A Szolyvai Városi Tanács a Facebook közösségi oldalon jelentette március 24-én, hogy hősi halált halt a 48 éves Anton Bitljanin.
(ntk/pravda.com.ua/korrespondent.net/MTI)
