Kevesebb mint 400 képviselője maradt a parlamentnek

A Nép Szolgája frakció létszáma a Legfelső Tanácsban Oreszt Szalamaha népképviselő halálával az egypárti többség fenntartásához minimálisan szükséges 226 képviselőre csökkent – emlékeztetett minapi összeállításában a strana.today.

Igaz, a frakciót fel lehet tölteni két új képviselővel a választási listáról, akik a helyére léphetnek a legutóbb távozott Dmitro Nataluhának – ő az Állami Vagyonalap élére történt kinevezése miatt mondott le képviselői mandátumáról (időközben már pótolták is, lásd alábbi keretes írásunkat! – a szerk.) –, valamint a nemrég elhunyt Olekszandr Kabanov képviselőnek, aki ugyancsak a „Szolgák” listáján került be a parlamentbe – mutat rá a portál. De még a 228 képviselő is kritikusan alacsony szint az egypárti (mono) többség fenntartásához. Amennyiben ugyanis három képviselő elhagyja a frakciót, a Nép Szolgája formálisan is elveszíti többségét a Radában (a gyakorlatban a többség már rég elveszett, törvényeket, határozatokat csak más frakciók és képviselőcsoportok szavazataival sikerül hozni).

Azt is érdemes megjegyezni, hogy a Legfelső Tanács létszáma fennállása alatt még soha nem volt olyan alacsony, mint jelenleg: mindössze 393 népképviselő alkotja. Összehasonlításképpen: az előző, nyolcadik összehívású Radának 422 képviselője volt, amikor megbízatása lejárt.

Az Alkotmány szerint a Legfelső Tanácsnak 450 népképviselőből kellene állnia, de 2014 óta több mint két tucat egyéni választókerület a Donbász kormány által nem ellenőrzött területével és az annektált Krímmel kiesett, ezért a képviselők száma csökkent.

A teljes körű háború megindulása után egyéb tényezők is közrejátszottak a törvényhozás létszámának csökkenésében. Néhány képviselőt (például Viktor Medvedcsukot) megfosztottak állampolgárságától, s ezzel elvesztették mandátumukat. Mások elhagyták az országot és lemondtak a képviselőségről. Néhányan távoztak az élők sorából, s mivel annak idején egyéni választókerületben szereztek képviselői mandátumot, helyük betöltetlen maradt, hiszen a hadiállapot idején nem lehet időközi választásokat tartani.

És még egy adalék: néhány napja Olekszandr Klimenko, a Speciális Korrupcióellenes Ügyészség (SZAP) vezetője közölte, a IX. Összehívású Legfelső Tanács 41 képviselőjét gyanúsították meg korrupcióval. Ha ehhez hozzáadjuk azokat a képviselőket, akiket a Büntető törvénykönyv más cikkelyei alapján gyanúsítottak meg, körülbelül félszáz érintett honatyát kapunk. Vagyis jelenleg lényegében minden nyolcadik képviselő gyanúsított. Arról nem is szólva, hogy a parlament hány tagja ellen folyik büntetőeljárás, amit – legalábbis a strana.today szerint – szintén leginkább a honatyák befolyásolására használnak fel.

„Ennyit az ukrán törvényhozóknak a végrehajtó hatalomtól való »függetlenségéről«, s arról, miként hatott erre a »függetlenségre« a mentelmi jog megszüntetése 2019 szeptemberében” – mutat rá a portál. A cikk ugyanakkor nem hoz fel adatot arra vonatkozóan, hogy a meggyanúsítottak közül hányat ítéltek el jogerősen, illetve hányan veszítették el képviselői mandátumukat. Márpedig enélkül lehetetlen megítélni, milyen hatással volt a törvényhozásra a mentelmi jog eltörlése.

 (zzz/strana.today)