Ukrajnai háború: A pusztítás két hónapja
Immár két hónapja tart Ukrajnában az Oroszország ellen vívott háború. A harcok az ortodox húsvét idején sem szüneteltek.
Elnöki mérlegvonás
Ma már mindenki tudja a világon, hogy Ukrajnában dől el Európa sorsa – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a háború harmadik hónapjának első napján, hétfőn felvett videoüzenetében.
Hangsúlyozta, hogy a megszállók ukrán városokat rombolnak le, háborús bűnöket követnek el és civileket gyilkolnak.
„Oroszország megmutatta, hogy valójában mit akar és tud hozni Európának. Mit hozhat Chisinaunak, Tbiliszinek, Helsinkinek, Vilniusnak, Varsónak, Prágának, minden városnak és országnak, amelyeket az orosz állami propagandisták már réges-régen nyíltan Moszkva állítólagos ellenségeiként bélyegeztek meg” – jelezte az államfő.
Az elnök közölte, hogy az elmúlt két hónapban az Oroszországi Föderáció már több mint 1 100 rakétát és megszámlálhatatlanul sok légibombát használt fel.
„Kínoztak, raboltak, lelőttek. Elaknásították a földünket. Békés városokat és falvakat változtattak pokollá. Az ukrán városok és közösségek egy részében kő kövön nem maradt. De nem értek el semmit. És nem is érnek el” – biztosított Zelenszkij.
Hangsúlyozta azt is, hogy a megszállóknak nem sikerült megszerezniük a lakosság támogatását Ukrajnában.
„Harkiv, Donyeck, Luhanszk megye – sehol egy morzsányi támogatást sem tapasztalt az orosz hadsereg, amire pedig annyira számítottak. Viszont látták, hogy ez egy teljesen más állam. Látták, hogy itt teljesen mások az emberek. Az emberek, akik magabiztosak. Akik hisznek az államukban. Akik tudják, hogyan kell tisztelni másokat, mert tisztelik magukat. Akik nem akarják megkaparintani valaki másét, de nem adnak oda semmit a sajátjukból. Akik megvédenek minden várost, minden utcát, minden mezőt” – jelentette ki az államfő.
Arról, hogy mikor jön el a győzelem, azt mondta, erre a kérdés egyszerre létezik is, meg nem is egyszerű válasz.
„Ha eljön a győzelem, azt mindenki megérzi. Ha bekövetkezik a béke, mindenki látni fogja. De ahhoz, hogy ez mielőbb megtörténjen, nem azon kell töprengenünk, hogy mikor és mi lesz, hanem mindennap azon kell gondolkodnunk, hogyan tehetjük még elviselhetetlenebbé a megszállók tartózkodását a földünkön” – mondta Zelenszkij.
Szerinte Ukrajna készen áll a békére. Készen állt, amikor a háború csak a Donbászban zajlott, és kész most is – fogalmazott.
„De ahhoz, hogy Oroszország a békét keresse, még minden ukrán férfinak és nőnek harcolnia kell, mert a küzdelem minden napja a békés élet további éveit jelenti e háború után, a győzelmünk után” – hangsúlyozta az elnök.
Ukrajna felfegyverzése
Egyre fokozódó ütemben zajlik a hadban álló Ukrajna felfegyverzése és ebben kétségtelenül az Egyesült Államoké a vezető szerep.
Ha katonai repülőgépeket nem is szállítottak még Kijevnek, a meglévő repülőgépek javításához és karbantartásához szükséges alkatrészeket mégiscsak eljuttattak Ukrajnába. Ennek köszönhetően mintegy 20 ukrán repülő emelkedhet ismét a levegőbe – közölték Washingtonban.
„Ukrajnának most több vadászgépe van, mint két héttel ezelőtt volt” – mutatott rá John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője.
Korábban a nyugati szövetségesek közül többen nehézfegyverzet – ágyúk, páncélozott harcjárművek, hajók ellen bevethető rakéták stb. – szállítását jelentették be. A két fő adományozó, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mellett Kanadából, Hollandiából, Belgiumból és Franciaországból is érkeznek egyebek mellett különböző rendszerű 155 milliméteres lövegek a hozzájuk való lőszerrel együtt. Lengyelország újabb harckocsik küldéséről tájékoztatott.
Németország továbbra is vonakodik állást foglalni a nehézfegyverzet átadása kérdésében, bár Olaf Scholz kancellár bejelentette, folytatják az egyeztetéseket. Hangsúlyozta, hogy a német ipar közvetlen fegyverszállításait kész lenne finanszírozni a berlini kormány, de a Bundeswehr rendelkezésre álló fegyvereit illetően kerülte a konkrét ígéreteket. A német kancellár szavai csalódást keltettek az ukrán fővárosban.
Eközben az Egyesült Államok már elkezdte az újabb, mintegy 800 millió dollár értékű katonai segélycsomag leszállítását Ukrajnának. Kirby jelezte, hogy az első, ágyúkat is szállító repülőgépek már elindultak Ukrajnába. Az új csomaggal együtt a Kijevnek nyújtott amerikai katonai segély értéke a háború kezdete, azaz február 24. óta jóval meghaladta a hárommilliárd dollárt.
Tüzérségi párbaj
Mindeközben a Donyec-medencében változatlan intenzitással folytatódnak a harcok, amelyekben mindkét oldalról meghatározó szerep jut a tüzérségnek. Északon az Izjumtól délre kialakított hídfőállást igyekszik szélesíteni az orosz hadsereg, míg keleten Popaszna elfoglalásával szándékozik rést ütni az ukrán védelmi vonalakon. Nagy nyomás nehezedik a védekező ukrán egységekre a térséggel határos Zaporizzsja megye keleti részén is. A brit hírszerzés által beharangozott nagy orosz támadás egyik fő csapásiránya éppen az ukrán katonák által kitartóan védett Huljajpole környékéről indulhat meg észak felé.
Elemzők szerint ugyanis még mindig csak az általános orosz támadás előkészítő fázisában járunk. Erre utalhat a légi és tüzérségi támadások változatlanul rendkívül magas száma. Húsvétvasárnap például egyedül a Poltava megyei Kremencsukban öt rakéta csapódott be. A város hőerőművét és az olajfinomító üzemet érte találat. Luhanszk megyében újabb támadást intéztek a liszicsanszki olajfinomító ellen.
Ugyancsak Luhanszk megyéből jelentették, hogy az egész régióban megszűnt az áramellátás. Elektromos energia hiányában a víz- és gázellátás is szünetel. A megsérült alállomást a harcok miatt jelenleg lehetetlen kijavítani, ezért a szakemberek más megoldást keresnek, hogy helyreállítsák az energiaellátást – közölte Szerhij Hajdaj, a megye kormányzója.
Hétfőn az oroszok öt vasúti csomópontot támadtak a levegőből az ország nyugati és központi régióiban, köztük Lemberg megyében is. Ennek következtében több vonalon megszűnt az áramellátás, fennakadások voltak a személy- és a teherszállításban egyaránt.
Brit és amerikai szakértők ugyanakkor egybehangzóan állítják, hogy az orosz hadseregnek nem sikerült számottevő haladást felmutatnia a harctéren azóta, hogy bejelentették ukrajnai hadműveleteik második szakaszát, amelyben Kelet-Ukrajna elfoglalására igyekeznek összpontosítani. A szerény eredmények okát elsősorban abban látják, hogy az oroszoknak nem sikerült pótolniuk az eddigi harcokban elszenvedett veszteségeiket, s továbbra is ellátási problémákkal küzdenek.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának hétfői jelentése szerint az ellenség embervesztesége a háború kezdete (február 24.) óta mintegy 21 900 fő. Ami a haditechnikában elszenvedett veszteségeket illeti, az ukrán katonák megsemmisítettek 884 harckocsit, 2 258 páncélozott harcjárművet, 411 tüzérségi rendszert, 149 rakéta-sorozatvető rendszert, 69 légvédelmi rendszert, 181 repülőgépet, 154 helikoptert, 1 566 gépkocsit, 8 hajót/csónakot, 76 üzemanyagtartályt, 201 pilóta nélküli repülő szerkezetet, 28 speciális haditechnikai eszközt, valamint 4 rakétaindító állást.
(ntk/korrespondent.net/pravda.com.ua)
Mariupol húsvétja
Folytatódtak az oroszok által hetek óta ostromolt azovi-tengeri kikötőváros, Mariupol lakosainak és védőinek megpróbáltatásai.
Szerhij Volinszkij (Volina) őrnagy, a várost védő 36-os önálló tengerészgyalogos dandár parancsnoka néhány nappal az ortodox húsvét előtt Ferenc pápához írt levelében a katolikus egyház vezetőjének segítségét kérte a Mariupolban rekedt emberek kimentéséhez – jelentette múlt szerdán az MTI az amerikai Katolikus Hírügynökség nyomán.
„Valószínűleg már sok mindent láttál az életedben. De biztos vagyok benne, hogy nem találkoztál még olyan dolgokkal, amelyek most Mariupolt érik. Mert így néz ki a földi pokol” – fogalmazott az őrnagy, az ukrajnai Vallási Információs Szolgálat angol nyelvű fordítása szerint.
A korrespondent.net azt írta, az őrnagy további ismert közéleti személyiségeket, politikusokat is megszólított az ártatlanok megmentése érdekében. „Több ezer ember élete van most a kezetekben” – fogalmazott.
Az orosz hadsereg múlt szerdán újfent felajánlotta a mariupoli Azovsztal kohászati üzembe visszaszorult ukrán csapatoknak, hogy adják meg magukat, biztonságot és orvosi ellátást ígérve a fegyverletételért cserében. A védők azonban elutasították a javaslatot. Azok a kísérletek is rendre meghiúsultak, hogy humanitárius folyosót nyissanak a gyárba, amelyen át legalább az odamenekült civilek távozhatnának.
Ezek után a világ már a Mariupol elleni végső roham megindítását várta, ám Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön lefújta az ostromot. Az államfő egyúttal parancsot adott az üzemben bekerített ukrán erők blokád alá helyezésére.
„Katonáink és tisztjeink életének és egészségének megőrzésére kell gondolnunk. Szükségtelen bemászni ezekbe a katakombákba, és a föld alatt kúszni ezeken az ipari létesítményeken keresztül. Zárják le az ipari övezetet, hogy egy légy se juthasson át” – utasította az elnök Szergej Sojgu védelmi minisztert.
Olekszij Aresztovics, az ukrán Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója szerint Putyinnak ezzel a döntésével Oroszország máris úgy tekintheti, hogy elveszítette a Mariupolért vívott harcot. Szerinte az orosz elnök visszarettent az ostrommal járó elkerülhetetlen emberveszteségtől, s az is óvatosságra inthette az orosz felet, hogy Ukrajna beváltja Zelenszkij elnök fenyegetését, és kilép a tárgyalási folyamatból, ha végeznek a város ukrán védőivel.
Mariupol ukrán védelme kimerítette az orosz egységeket, és csökkentette harcképességüket – elemezte a kialakult helyzetet hírszerzési információkra hivatkozva a brit védelmi minisztérium.
„Oroszország döntése, hogy ostromzár alá veszi, és nem megtámadja a mariupoli Azovsztal kohászati üzemet, azt jelenti, hogy sok orosz egység továbbra is a városban marad lekötve, és nem helyezhetők át” – teszik hozzá közleményükben, amelyet a Szabadság Rádió ukrán nyelvű hírportálja idéz.
Utóbb kiderült, Putyin utasítása ellenére csupán a végső roham maradt el, az ostrom tulajdonképpen nem állt le: az orosz erők változatlanul ágyúzzák és bombázzák a lassan romhalmazzá váló gyárterületet.
Hétfőn az orosz katonai vezetés egyoldalú fegyvernyugvást hirdetett és humanitárius folyosó megnyitását jelentette be, hogy lehetőséget biztosítson az üzem területén rejtőzködő civileknek a távozásra. Irina Verescsuk kormányfőhelyettes, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter azonban rámutatott, hogy az oroszok nem egyeztettek az ukrán féllel a humanitárius folyosó létesítéséről, így az nem biztonságos, lényegében nem is tekinthető humanitárius folyosónak.
A tragédia csak nem akar véget érni.
(hk/pravda.com.ua/radiosvoboda.org/MTI)
Washingtonban tárgyalt az ukrán kormányfő
Az elmúlt héten az Egyesült Államokba látogatott Denisz Smihal ukrán miniszterelnök, akit fogadott Joe Biden elnök és az amerikai kormányzat több magas rangú tisztviselője. A kormányfő tárgyalt a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetőivel is. Valamennyi találkozón az ukrajnai háború, annak lezárása és a háború utáni helyreállítás volt a fő téma.
A kijevi miniszteri kabinet közleménye szerint Smihal minden ukrán nevében köszönetet mondott Bidennek az amerikai elnöki adminisztráció által nyújtott hatalmas támogatásért.
„Ukrajna győzelméhez, függetlensége és a demokratikus világ közös értékeinek megőrzéséhez szükség van az Egyesült Államok vezető szerepének fenntartására a fegyverszállítás terén, a pénzügyi segélyek növelésére és a még keményebb szankciókra Oroszországgal szemben. Csak így kényszeríthető a Kreml a háború befejezésére” – mondta Smihal.
Ami a szankciókat illeti, a kormányfő kifejtette, milyen nagyra értékeli Ukrajna az USA vezető szerepét a partnerek erőfeszítéseinek összehangolásában, hogy következetesen átfogó szankciókat vezessenek be a Kreml agresszív politikájának megfékezése érdekében.
Denisz Smihal hangsúlyozta, az Ukrán Fegyveres Erők és az ukránok megmutatták, hogy nem adják fel, és képesek győzni. Szerinte ebben a döntő pillanatban az Egyesült Államok vezető szerepe kulcsfontosságú.
Az ukrán miniszterelnök Washingtonban megbeszélést folytatott Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel. Smihal jelezte, Ukrajnának folyamatos ellátásra van szüksége modern nehézfegyverekből. Austin további katonai segítséget ígért Kijevnek az ukrán hadsereg megerősítésére.
A beszámolók szerint Smihal Gina Raimondo kereskedelmi miniszterrel is találkozott. Szóba kerültek az orosz energiaszektort érintő szankciók, többek között az embargó bevezetése a partnerországok részéről az Oroszországból származó olaj, gáz, szén és nukleáris üzemanyag importjára, valamint a kereskedelem liberalizálásának fontossága Ukrajna stratégiai jelentőségű acélipari és agráripari vállalatai számára.
Az Egyesült Államokban Denisz Smihal tárgyalt Christie Freelanddel, Kanada miniszterelnök-helyettesével is.
„Kanada első hozzájárulóként egymilliárd kanadai dollárt utalt át az IMF speciális adminisztrációs számlájára, amelyet Ukrajna megsegítésére hoztak létre. Érezzük a hatalmas és meleg támogatást az egész kanadai nép részéről” – jelezte Smihal.
Megbeszélést folytatott az ukrán miniszterelnök Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel is.
„Egyeztettük álláspontunkat számos kérdésben. Hangsúlyoztam, hogy a szankciók, a pénzügyek és a fegyverek kulcsfontosságú elemei Ukrajna győzelmének. Az Egyesült Államok ebben nyújtott segítségét nehéz túlbecsülni” – jelezte.
Az ukrán miniszterelnök felszólította partnerét, hogy valamennyi orosz bankot válasszák le a SWIFT-rendszerről, valamint nyilvánítsák Oroszországot a terrorizmus szponzorának, hogy ezáltal határozott politikai jelzést küldjenek az egész világnak. Emellett Smihal reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok diplomáciai és gazdasági téren is hozzájárul Ukrajna csatlakozásához az Európai Unióhoz.
Blinken biztosította az ukrán kormányfőt, hogy az Egyesült Államok továbbra is a lehető legnagyobb mértékben támogatja Ukrajnát, és változatlanul aktívan összehangolja tevékenységét európai szövetségeseivel az Oroszországra nehezedő nyomás fokozása érdekében.
Az IMF és a Világbank tavaszi washingtoni találkozóin, az ország támogatását célzó miniszteri kerekasztalon Smihal elmondta, hogy Ukrajnának rövid távon havi 4–5 milliárd dolláros finanszírozásra van szüksége, hosszú távon pedig ahhoz hasonló helyreállítási stratégiára, amilyen a Marshall-terv volt a második világháború utáni Európa számára.
A miniszterelnök arról beszélt, Ukrajna olyan helyreállítási tervet dolgoz ki, amely magában foglalja az Európai Unióhoz való csatlakozást is. Felszólította a találkozón magukat képviseltető államokat, hogy segítsék lőszerrel és fegyverekkel Ukrajnát, és fokozzák az Oroszországgal szembeni szankciókat.
Volodimir Zelenszkij a Világbank tanácskozásához intézett videóüzenetében közölte, Ukrajnának a teljes újjáépítéshez több százmilliárd dollárra lesz szüksége. Hangsúlyozta, hogy a háború befejezése az egyetlen módja a globális élelmiszerválság megállításának. Jelezte azt is, hogy a fekete-tengeri ukrán kikötők blokádja hatással van a globális élelmezésbiztonságra.
David Malpass, a Világbank elnöke kijelentette, hogy „elsődleges Ukrajna jelenlegi finanszírozási szükségleteinek oly módon történő kielégítése, hogy minimális legyen a jövőbeli adósságterhe”, ezért az adományok nagyon fontosak lesznek.
Kristalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója felszólította a jelenlévőket, hogy helyezzék a hangsúlyt a támogatásokra és a „nagyon kedvezményes finanszírozásra”. Kérte az államokat, működjenek együtt az alappal, hogy a következő három hónapban 15 milliárd dollárt biztosítsanak Ukrajnának a létfontosságú közszolgáltatások fenntartásának támogatására.
(zzz/kmu.gov.ua/MTI/epravda.com.ua)
