Háború: Ukrajna átáll a nyugati fegyverekre

Miközben a Donyec-medencében folytatódott az öldöklő csata, az Egyesült Államokban az ukrajnai fegyverszállítást érintő fontos döntések születtek.

Jöhetnek az amerikai fegyverek

Jó hírrel szolgálhatott az ország népének Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője: bejelentette, hogy az Egyesült Államok Kongresszusának Képviselőháza április 28-án megvitatta és megszavazta a lend-lease (kölcsönbérlet) megnyitását Ukrajna számára. A törvényjavaslatot az alsóház 417 tagja támogatta, tízen szavaztak ellene. Ismét bebizonyosodott, hogy Ukrajna felfegyverzése az Oroszország elleni harchoz teljes, azaz kétpárti támogatottsággal bír az amerikai törvényhozásban.

Jermak szerint a törvény kiterjesztett jogköröket biztosít az Egyesült Államok elnökének védelmi eszközök átadására vagy bérbeadására Ukrajnának, hogy „megvédjék a polgári lakosságot az orosz katonai inváziótól” és egyéb célokra.

A dokumentumot most alá kell írnia Joe Biden amerikai elnöknek. Ezt követően a Fehér Ház köteles 60 napon belül gyorsított eljárásokat kialakítani a háborúhoz szükséges termékek leszállítására. Megjósolható, hogy a jelenleginél is intenzívebb amerikai fegyverszállítások beindulására nem kell újabb hónapokat várni.

Ukrajnában máris azt latolgatja a sajtó, hogy milyen fegyverek érkezhetnek Amerikából a lend-lease keretében. A többség elsősorban olyan nehézfegyverekre számít, amelyek az amerikai hadseregben is rendszeresítve vannak, s amelyek kiegyenlítenék Ukrajna esélyeit az Oroszország ellen vívott háborúban.

Szóba kerültek egyebek mellett az M1A2 Abrams harckocsik, az M2A3 Bradley páncélozott harcjárművek, az M109A6 Paladin önjáró tarackok, a Himars kerekes alvázú rakéta-sorozatvetők, az M270 MLRS többfunkciós rakétatüzérségi eszközök, a Patriot légvédelmi rakétarendszerek, sőt még az negyedik generációs, egy hajtóműves F–16 vadászbombázó repülőgép szállításának lehetősége is felmerült. Kétségtelen, hogy minderre már csak azért is „futhatja” Ukrajnának, mivel Joe Biden amerikai elnök a napokban kérte a Kongresszust, növeljék a Kijevnek szánt támogatási keretet 33 milliárd dollárra, amelyből a javaslat elfogadása esetén mintegy 20 milliárd dollár jutna fegyverekre, míg a többit a gazdaság támogatására és humanitárius segélyre fordítanák.

Itt a NATO-szabvány!

Megfigyelők rámutatnak, hogy az új fegyvertípusok megjelenése Ukrajnában azt jelenti, az ország szinte teljesen átáll a NATO-szabványok szerinti fegyverzetre.

Ezt az ukrán vezetés is éppen így látja és üdvözli.

„Teljesen új szakaszba léptünk, amelyre még két hónapja sem gondolt senki. Egy alapvetően új szakaszba léptünk, amelyről még csak álmodni sem mert senki: az Ukrán Fegyveres Erők áttérnek a NATO-fegyverekre, a NATO-szabványokra. És ez máris zajlik!” – hangsúlyozta Dmitro Kuleba külügyminiszter a Facebook közösségi oldalon.

Elmondása szerint Volodimir Zelenszkij ukrán államfőnek sikerült meggyőznie Joe Biden amerikai elnököt, hogy eljött az ideje megtenni ezt a lépést.

„Először a tarackok érkeznek hozzánk, de ez még csak a kezdet, sokkal több fog érkezni. Ez egy történelmi pillanat!” – tette hozzá Kuleba.

A történelmi pillanat egyben új kihívásokat is jelent. Az első leküzdendő nehézség, hogy az új fegyverek kezelésére be kell tanítani az ukrán katonákat, amit nem mindig egyszerű megoldani háború közepette, s időt igényel. Nem véletlen, hogy minap hírül adták, az Egyesült Államok Németországban megkezdi az ukrán katonák kiképzését. Ugyancsak problémát okozhat, hogy az amerikai és nyugat-európai fegyverek az Ukrajnában eddig használtaktól jelentősen különböző technológiákat képviselnek, s ezért a karbantartásuk, javításuk is más eljárásokat, eszközöket igényel. Ezek ukrajnai telepítésére, elsajátítására háború idején már csak a szűkös időkorlátok miatt sincs lehetőség minden esetben. Könnyen előfordulhat tehát, hogy a leszállított nehézfegyverek némelyike „egyszerhasználatosnak” bizonyul, azaz idővel felmondja a szolgálatot – mutatnak rá a szakértők. A legborúlátóbbak is elismerik azonban, hogy a nagy mennyiségű amerikai fegyver, amelynek a szállítására számítani lehet, igen jelentős veszteségeket okozhat az orosz hadseregnek, amelynek már amúgy is meggyűlt a baja az ukrán katonákkal.

Megtorpant az orosz támadás?

Washingtoni kormányzati források szerint a Kreml által tervezettnél lassabban halad az oroszok kelet-ukrajnai offenzívája, „legalább néhány nappal el vannak maradva saját támadási tervüktől a Donbászon”.

Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának egy magas rangú tisztviselője a DPA hírügynökségnek elmondta, Moszkva azt tervezte, hogy mostanára előrébb tartanak, ami az Ukrán Fegyveres Erők bekerítését illeti az ország keleti részén, az orosz hadsereg azonban heves ellenállásba ütközött. A Pentagon képviselője szerint ugyanakkor az oroszok lépései azt mutatják, hogy „továbbra is folytatják egy fokozatos, nagyszabású és hosszú távú offenzíva feltételeinek megteremtését”. A megszállók először légi és tüzérségi csapásokat mérnek az ukrán védők állásaira, és csak ezután próbálják kibontakoztatni offenzívájukat. Ezek a csapások azonban nem olyan eredményesek, mint az orosz parancsnokság reméli, ami csak korlátozott szárazföldi előrenyomulást tesz lehetővé – írja washingtoni forrásai alapján a Deutsche Welle.

Emellett a Pentagon úgy látja, hogy az oroszok jelenleg óvatosabban járnak el, és igyekeznek nem túlzottan elszakadni az utánpótlási vonalaiktól, hogy „ne kövessék el ugyanazokat a hibákat, mint Kijevben”.

Moszkvának sikerekre van szüksége

Az orosz hadsereg problémáiról számol be a katonai hírszerzés jelentése alapján a brit védelmi minisztérium is, amelyet a korrespondent.net idéz. Ezek szerint az egységszintű készségek és a folyamatos légi támogatás hiánya nem tette lehetővé Oroszországnak, hogy teljes mértékben kihasználja harci erejét. A brit hírszerzés úgy véli, hogy a megszállóknál hiányosságok tapasztalhatók a taktikai koordináció terén is. Oroszország erőinek földrajzi összpontosításával, az utánpótlási vonalak lerövidítésével, valamint az irányítás egyszerűsítésével reméli orvosolni azokat a problémákat, amelyek eddig korlátozták invázióját.

Moszkva terveit nagyban meghatározzák lehetőségei is. Ugyancsak brit források szerint Oroszország szárazföldi haderejének mintegy 65%-át vetette be Ukrajna lerohanására, ennek több mint negyede jelenleg bevetésre alkalmatlan. Oroszország néhány legelitebb alakulata, köztük a légideszant erők szenvedték el a legnagyobb veszteséget.

„Oroszországnak valószínűleg évekre lesz szüksége a helyreállításukhoz” – áll a védelmi minisztérium hétfői jelentésében.

A szakértők ugyanakkor egyetértenek abban, hogy az orosz támadás a veszteségek ellenére sem áll le, a Kijev alatt elszenvedett fiaskó után Moszkvának eredményekre és sikerekre van szüksége. Folytatódni fognak a rakéta- és légitámadások is az ország egész területén. Ezek célja egyfelől a katonai infrastruktúra, a külföldről érkező fegyver-, lőszer- és üzemanyag-utánpótlás megsemmisítése, másfelől a lakosság megfélemlítése.

(ntk/dw.com/korrespondent.net)