Gyümölcstermesztők – hideg tél, változékony tavasz után
Felemás helyzetkép
A globális felmelegedésnek nevezett éghajlatváltozás időszakát éljük, amikor a korábbi klímaegyensúly már felbomlott, az új egyensúlyi helyzet viszont még nem jött létre, gyakoriakká váltak a szélsőséges időjárási jelenségek, s roppant szeszélyessé vált maga az időjárás is, mindezt pedig nagyon megérzik a bőrükön a mezőgazdaságból élők, köztük vidékünk gyümölcstermesztői. Milyen helyzetben vannak az utóbbiak a tél és a tavasz után? Erről, valamint az ehhez kapcsolódó kérdésekről beszélgettem el Molnár Ádámmal, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdászával.
– Az idei, elég kemény télen kifagytak a kártevők? Milyen hatással volt a gyümölcstermesztésre a nagyrészt hűvös tavasz?
– Télen a tartósan jelentkező hideg napok és a hóborítás megtette a hatását a gyümölcsfák nyugalmi időszakában, a rágcsálók pedig nem okoztak gondot, ám tavasszal a kártevők (levéltetvek, pajzstetvek stb.) tömeges elszaporodása váratlan fejleményként érte a termelőket. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a kellően hideg telek – amilyen a legutóbbi is volt – többnyire gyérítik a kártevőket, de idén ez a jelenség semmilyen mértékben nem volt tapasztalható. A kártevők korábban és nagy számban jelentek meg az ültetvényekben. Viszont összességében véve elmondható, hogy mire sor került a rügyfakadásra, a szükséges munkálatokat (metszés, ápolási munkák, növényvédelem stb.) elvégezték. Alig lehet találkozni gondozatlan ültetvénnyel.
A tavaszi időjárás már korántsem volt megfelelő, elsősorban az áprilisi fagyos hajnalok miatt, melyek megtizedelték az éppen virágzó kajszi- és őszibarackfákat. A több napig tartó, fagypont alatti hajnali hőmérséklet egyes termőtájakon közel teljes termésveszteséget okozott, míg máshol részleges terméskiesést idézett elő. Ugyanakkor a többi gyümölcsféle – többek között az alma, a körte, a szilva – túlélte ezeket a napokat, és jó gyümölcskötődést találunk az ültetvényekben.
– Nem okozott gondot az esők elmaradása?
– A gazdákat nagymértékben nem károsította a csapadékszegény időjárás. Sőt, a száraz levegő, a csapadékhiány korlátozta a kórokozók terjedését és elszaporodását. Tehát, ha lehet így fogalmazni, az aszállyal nem jártak rosszul a termelők. Amennyiben viszont a következő hetekben nem lesz elég eső, a meggy és a cseresznye esetében jelentős gyümölcsminőség- és mennyiségcsökkenés következhet be. Összességében véve elmondható, hogy a zöldség-, illetve a szemestermény-termelőket sokkal súlyosabban érinti az aszály, mint a gyümölcstermesztőket.
– Egy gyümölcs, a szamóca esetében már részben lezajlott, részben még folyik a betakarítás. Milyen idényt zártak a fóliasátras szamócatermesztők?
– A kellően hideg téli időjárás e gyümölcs esetében megtette a pozitív hatását, a legtöbb esetben jól fejlett palánták vágtak neki a tavasznak. A hűvös március és a változékony április aztán megdolgoztatta a termelőket. Megtörtént, hogy egy hét alatt előbb több réteg fátyolfóliás takarásra volt szükség, majd hét végére már a fóliasátor túlmelegedésével és a korai virágzással kellett megküzdeniük a termelőknek, s fokozott szellőztetést kellett alkalmazniuk. A gazdák többsége azonban megbirkózott ezekkel a szeszélyes hónapokkal, sőt a késő tavaszi fagyokkal is, és bőséges termésnek néztek elébe. A fóliás szamócatermesztési idény végéről visszatekintve elmondható, hogy a csapadékszegény időjárás nagyon jó hatással volt a termesztés folyamatára. A termésátlagok terén átlagos évet zártak a termesztők, de jóval magasabb áron értékesíthették a gyümölcsöt, mint az elmúlt évben. Alig jelentkeztek kórokozók és tápanyagzavarok, a kártevőket is kellő mértékben sikerült visszaszorítani a gazdasági kár alá. A hosszan tartón kimagasló piaci ár pedig nagy motivációt jelentett a termelők számára, ami remélhetőleg több gazdának is meghozza a kedvét ahhoz, hogy a következő szezonban is foglalkozzanak ezzel a kultúrával.
– Milyen állapotban vannak a szabadföldi szamócaültetvények?
– A szabadföldi termesztés esetében is pozitív hatása van az időjárásnak. A meleg, száraz levegő, valamint a csapadékhiány gyorsítja az érést, és nem kedvez a kórokozóknak. Ám míg a kórokozók nem támadnak olyan mértékben, mint például az elmúlt évben, amikor bőséges csapadék esett a gyümölcsszüret beindulásától egészen az idény zárásáig, addig a kártevők sok gondot okoztak a szabadföldi ültetvényekben, sok gazdánál szaporodott el a tripsz, és csökkentette a termés minőségét, illetve a mennyiségét. Mivel e kártevő ellen engedélyezett kémiai hatóanyagok száma évről évre csökken, ezért egyre több gondot okoz a termelőknek a tripsz elleni hatékony védekezés.
S hogy milyen idényt is zárhatnak a szabadföldiszamóca-termesztők? Korai még dicsérni a szezont, mivel a termelők még csak a közepén tartanak, de egyelőre adott a piaci kereslet, viszonylag jó áron értékesíthető a gyümölcs, és eddig az időjárás is kedvező volt a kultúra számára.
– A „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány tud-e segítséget nyújtani a gyümölcstermesztőknek?
– Igen. Szaktanácsadói hálózatunk a háborús helyzetben is kész szakmai, gyakorlati segítséget nyújtani minden, hozzánk forduló termelőnek, ami elsősorban helyszíni szaktanácsadásban, illetve telefonos konzultációkban nyilvánul meg.
Lajos Mihály
