A háború 100 napja

Június 3-án volt 100 napja, hogy Oroszország az úgynevezett „nácitlanítás”, „demilitarizálás” ürügyén megtámadta Ukrajnát, a pusztító háborút „különleges műveletnek” állítva be.

Egy beneluxnyi megszállt terület

Oroszország Ukrajna területének most mintegy húsz százalékát tartja megszállva, 2 603 települést kell az ukrán erőknek visszavenniük – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt csütörtökön a luxemburgi parlament előtt videokapcsolaton keresztül elmondott beszédében összegezve az elmúlt 100 napot.

„Az orosz csapatok 3 620 településre vonultak be Ukrajnában, ebből 1 017 már felszabadult, további 2 603 viszont még nem. Jelenleg területünk mintegy húsz százaléka, közel 125 ezer négyzetkilométer a megszállók ellenőrzése alatt áll. Ez lényegesen több, mint a Benelux-államok területe együttvéve” – mutatott rá Zelenszkij, akit az MTI idéz.

Hangsúlyozta, hogy a harcok a Harkivtól Mikolajivig terjedő hatalmas területen folynak. Mintegy 300 ezer négyzetkilométernyi terület vált veszélyessé a fel nem robbant lőszerek miatt, illetve mert aláaknázták az oroszok.

„Csaknem 12 millió ukrán vált belső menekültté. Több mint 5 millióan, elsősorban nők és gyerekek külföldre távoztak” – mondta az ukrán elnök.

Zelenszkij külön kitért a Donyec-medencei helyzetre, hangsúlyozva, hogy mekkora pusztítást vitt véghez az orosz hadsereg az egész térségben. Példaként hozta fel Mariupolt, ahol a háború előtt mintegy félmillióan éltek. „Most ott felperzselt föld, romok vannak. És még mindig nem tudjuk pontosan, hány embert öltek meg a megszállók. Minimum több tízezret, valamivel kevesebb mint száz nap alatt” – emelte ki.

Az ENSZ veszteséglistája

Oroszország agressziója sérti Ukrajna területi integritását és az ENSZ alapokmányát, „a háborúnak azonnal le kell állnia” – jelentette ki Amin Awad, az ENSZ ukrajnai válságkoordinátora a háború kitörését követő 100. napon.

Az ENSZ adatai szerint 14 millió ukrán kényszerült elhagyni otthonát. Több mint 3 millió gyermek oktatása szakadt meg, több százezer embernek nincs vize és villanyárama, 15,7 millió ember szorul humanitárius segítségre.

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) megerősítette, hogy a háborúnak a június 1-jei állapot szerint 9 151 polgári áldozata volt – 4 169 halott és 4 982 sebesült. A megerősített esetek között 268 gyermek halálát jegyezték fel. A szervezetnél ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az áldozatok valós száma jóval magasabb lehet, „mivel egyes helyekről, ahol heves harcok folynak, késnek az információk, és sok civil áldozatról szóló jelentést még meg kell erősíteni”.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az ukrajnai egészségügyi intézmények elleni támadások kivizsgálására szólított fel. Információik szerint a háború 100 napja alatt több mint 260, az egészségügyi rendszert ért támadás vált ismertté.

Költséges részsikerek

Az orosz hadsereg nem érte el eredeti céljait – állapítja meg összegzésében a brit védelmi minisztérium hírszerzési forrásokra hivatkozva.

„Az orosz csapatoknak nem sikerült elérniük eredeti céljukat, Kijev és az ukrán kormányzati központok elfoglalását. Az ukránok kitartó ellenállása és az, hogy az első 24 órában nem tudták biztosítani a Hosztomel repülőteret, az orosz támadó hadművelet visszaveréséhez vezetett. Miután az eredeti elképzelés hibás feltevéseken alapult és a rossz taktikai végrehajtás miatt meghiúsult, Oroszország úgy alakította át hadműveleti tervét, hogy a Donbászra összpontosítson. Oroszország most taktikai sikereket ér el a Donbászban. Az orosz fegyveres erők dinamikát hoztak létre és tartanak fenn, s pillanatnyilag úgy tűnik, hogy kezükben tartják a kezdeményezést az ukrán védőkkel szemben” – áll az értékelésben, amelyet a Szabadság Rádió ukrán nyelvű weboldala idéz.

A britek megállapítják: „Oroszország ellenőrzése alatt tartja Luhanszk megye több mint 90%-át, „és valószínűleg a következő két hétben teljesen az ellenőrzése alá kerül”.

Ugyanakkor a londoni védelmi tárca rámutat: Oroszország ezeket a taktikai sikereket jelentős erőforrás-ráfordítással érte el, a személyi állományt és a tűzerőt a teljes hadműveleti térség egy részére összpontosítva. Eközben képtelen volt a manőverre vagy a haladásra más frontokon vagy irányokban, mindenhol védekezésre rendezkedett be.

Földig rombolnak mindent

A londoni védelmi minisztérium által közzétett szombati elemzésből az is kiderül, miért vált az utóbbi hetekben még pusztítóbbá az orosz hadigépezet. Ezek szerint, amikor a műveleti hangsúly áthelyeződött a Donyec-medencére, Oroszország fokozni tudta a hadszíntéri légi támogatást, a tüzérség tömeges alkalmazásával kombinálva azt. E kombináció vált az Oroszország által ebben a térségben mostanában elért hadszíntéri sikerek fő tényezőjévé. A nem precíziós vezérlésű fegyverzet egyre nagyobb arányú bevetése ugyanakkor jelentős kiterjedésű rombolást okozott a Donyec-medence beépített térségeiben, és szinte biztos, hogy komoly járulékos károkkal járt, veszteségeket okozott a civil lakosság körében is – idézi a jelentést az MTI.

Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) ugyanakkor kétli, hogy a Donyec-medencei harcok, Szeverodonyeck elfoglalása után Oroszországnak elég ereje maradna az egész Donbász elfoglalásához. Az ISW az UNIAN hírügynökség által idézett jelentésében emlékeztet, az oroszok jelenleg Szeverodonyeck és Liszicsanszk bevételére összpontosítanak, hogy a vezetőség jelenthesse a polgároknak Luhanszk megye teljes „felszabadítását”, ezért azonban igen nagy árat kell fizetniük.

„Hatalmas, folyamatos befektetésekre lesz szükség emberi erőben és felszerelésben ahhoz, hogy Oroszország bármilyen formában sikert érjen el, és ez valószínűleg sok időt vesz igénybe” – vonja le a végkövetkeztetést a brit védelmi tárca.

(ntk/radiosvoboda.org/unian.ua/MTI)