Felmérés: A közép-kelet-európai országok Ukrajnáról

A pozsonyi GLOBSEC intézet közvélemény-kutatása szerint Magyarországon, Bulgáriában és Szlovákiában a megkérdezettek mintegy fele továbbra sem Oroszországot tekinti az ukrajnai háború fő felelősének – írja a Jevropejszka Pravda az Euractiv nyomán.

A GLOBSEC rendszeresen végez közvélemény-kutatást kilenc közép-kelet-európai országban. Idén a kérdések középpontjában Ukrajna állt. A kutatást március végén és áprilisban végezték, több mint egy hónappal az orosz invázió kezdete után.

Az egyik kérdés így hangzott: „Ön szerint ki a felelős az ukrajnai háborúért?”

A szlovákok 51%-a, a bolgárok 50%-a és a magyarok 48%-a Oroszországot hibáztatta. Ezek a mutatók jóval alacsonyabbak, mint a többi közép-kelet-európai országban. A rangsorban következő Lettországban a válaszadók 61%-a szerint felelős a Kreml az agresszióért.

A három országban jó néhány válaszadó a Nyugatot hibáztatta „Oroszország provokálásáért”: Szlovákiában 28%, Bulgáriában 26%, Magyarországon 19%.

A legtöbb válaszadó (18%) Magyarországon jelölte be vétkesként „Ukrajnát, amely elnyomja a lakosság oroszul beszélő részét”.

A kilenc vizsgált ország közül nyolc (Lengyelország, Csehország, Litvánia, Lettország, Észtország, Szlovákia, Románia, Magyarország) lakosságának több mint fele úgy gondolja, hogy Ukrajna független ország. Egyedül Bulgáriában vannak kisebbségben (45%) az Ukrajnát szuverénnek tartók. Hat országban (Lettország, Észtország, Szlovákia, Románia, Magyarország és Bulgária) azonban több mint 20% gondolja úgy, hogy Ukrajna „a Nyugat bábja”.

„Ez a tendencia a Kreml erősebb befolyásának tudható be olyan országokban, mint Bulgária vagy Szlovákia, ahol a lakosság nagy része ráadásul azt hiszi, hogy Ukrajna Oroszország része, illetve a hangsúlyosabb Nyugat-ellenes narratíváknak, mint Magyarországon vagy Romániában” – mutatnak rá az elemzők.

Kevésbé egységes a kelet-közép-európai államok álláspontja Ukrajna jövőbeni EU- és NATO-tagságát illetően.

Lengyelországban, Litvániában, Csehországban, Észtországban, Lettországban és Romániában a többség (a romániai 51%-tól a lengyelországi közel 80%-ig) úgy gondolja, hogy Ukrajnának a jövőben az Európai Unió és/vagy az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagjává kell válnia. Szlovákiában, Bulgáriában és Magyarországon viszont a többség Ukrajna semleges státuszának megőrzése mellett foglal állást.

„A bulgáriai és szlovákiai válaszadók 10%-a gondolja úgy, hogy Ukrajnának Oroszország befolyási övezetében kell maradnia. Más kelet-közép-európai országokban a válaszadók 1–5%-a adott hangot ennek a véleménynek” – áll a tanulmányban.

A közép- és kelet-európai országok lakói nem támogatják a NATO-csapatok részvételét az Oroszország elleni ukrajnai hadműveletekben, átlagosan a megkérdezettek 63%-a ellenzi ezt.

A NATO-erők ukrajnai telepítésének ellenzése különösen kifejezett Magyarországon (86%), Bulgáriában (75%), Szlovákiában (71%), Romániában (64%), Csehországban (68%) és Lettországban (63%).

Az erős magyarországi ellenállás, az összes vizsgált ország közül a legerőteljesebb, egybeesik Orbán Viktor választási kampányának üzenetével. A magyar miniszterelnök hevesen visszautasította azt az elképzelést, hogy Magyarországnak akár katonai segítséget is kellene küldenie Ukrajnának, ehelyett úgy fogalmazott, hogy ezt a fajta segélyt a háborúban való részvételként értelmeznék – írja a Jevropejszka Pravda.

Három országban valamivel alacsonyabb azok aránya, akik ellenzik a NATO-csapatok Ukrajnába küldését: Lengyelországban és Észtországban 49%, Litvániában 42%.           

(hk/eurointegration.com)