Egy ABC a háború negyedik hónapjában
Élelmiszerárak, vásárlóerő, jövedelem…
Még mindnyájan emlékszünk az orosz–ukrán háború első napján, sőt első napjaiban kitört élelmiszer-felvásárlási lázra, amikor a harcok kitörése és a jövőt illető bizonytalanság miatt érthetően megrémült emberek valósággal megrohamozták az ABC-ket, hogy minden eshetőségre felkészülve, feltöltsék tartós élelmiszerkészleteiket. Aztán a roham elmúlt, ám a háború elhúzódása érzékenyen érinti mind a vásárlók pénztárcáját, mind az ABC-tulajdonosok bevételeit. Mindezt egy salánki vegyesbolton keresztül próbáljuk bemutatni.
– A nagyszőlősi nagybani áruházban milyen mértékben emelkedtek meg a különböző élelmiszerek, valamint a tisztító- és tisztálkodószerek árai? – kérdem elöljáróban az üzlet névtelenséget kérő tulajdonostól.
– A tisztító- és tisztálkodószerek árai 25 százalékkal emelkedtek meg, akárcsak a tartós élelmiszerek döntő többségéé, viszont a cukoré és a zöldségféléké nagyon felment. Míg a háború kitörése előtt 1 300 hrivnyába került egy zsák (fél mázsa) cukor, addig ma 1 700 hrivnyát tesz ki az ára, így 30 százalékos áremelkedésről beszélhetünk. A részben a nagybani áruházban, részben a nagyszőlősi piacon, részben a helyi termelőktől beszerzett zöldségeknek a piac által szabályozott ára pedig a múlt éviekhez képest a duplájára nőtt. Ugyanilyen mértékben emelkedett meg a déligyümölcsök ára, míg a többi gyümölcsféle 10–20 százalékkal kerül többe, mint a tavalyi esztendő azonos időszakában. A húsárukat, illetve az édességeket 15 százalékkal drágábban tudjuk beszerezni, mint a háború kitörése előtt, akárcsak a kenyeret, mely utóbbi árát a liszt megdrágulása emelte fel. Az újkrumpli kétszer annyiba kerül, mint a múlt év azonos időszakában, viszont a tavalyi krumpli ára nem emelkedett meg. Az ásványvíz ára pedig mindössze öt, míg a gyümölcsleveké tíz százalékkal nőtt meg.
– Önök milyen mértékű áremelésre kényszerültek?
– A beszerzési árak magasak, de kevesebb a vásárlónk, ezért csak módjával emeltük az árainkat. Az újkrumpli és a gyümölcsök esetében 10, a tartós élelmiszerek esetében 15, az ásványvíz esetében 10, a tisztító- és tisztálkodószerek esetében 15–20, a húsárukéban 10–15, az édességekében pedig 15 százalék ártöbbletet teszünk rá a beszerzési árra. A tavalyi krumpli árát viszont nem emeltük meg.
– Miként alakult a forgalmuk a háború kitörése óta, és mely áruk fogynak még a legnagyobb mértékben?
– A felére csökkent a forgalmunk. A vásárlókörünk mintegy fele külföldre távozott, részben mint háborús menekült – ebben az esetben egész családokról van szó –, részben mint vendégmunkás, de az utóbbiak is kivitték magukkal a családjukat. Csak az idősebbek, az iskoláskorú, illetve a még kisebb gyerekek, valamint a közalkalmazottak maradtak itthon. A vásárlók leginkább az alapvető élelmiszereket veszik meg: tartós élelmiszereket, burgonyát (ám az újkrumpliból alig vásárolnak), húsárukat, hiszen mi, magyarok, nagyon szeretjük a húst. Ugyancsak viszonylag jól fogynak a tisztító-, illetve a tisztálkodószerek is. Zöldségféléket most már nem nagyon vásárolnak, mert már a saját kertjükben is beérnek, az almát viszont veszik. Ugyanakkor déligyümölcsökből és édességekből csak minimális mennyiséget vásárolnak, és megfigyeltem, hogy még a jobban fogyó élelmiszerekből is egyszerre csak épp annyit vesznek meg, amennyire egy napra szükségük van, nem vásárolnak egyszerre több napra valót. Az embereknek kevesebb pénzük van, jól meggondolják, hogy mennyit is költsenek el belőle élelmiszerekre.
– Milyen gyakran mennek be áruért a nagybani áruházba és a piacra? Okoz-e gondot az üzemanyaghiány?
– Gázolajjal működő gépjárművünkkel hetente kétszer hozunk termékeket a boltunkba. Az OKKO üzemanyagtöltő-állomáson tudunk gázolajhoz jutni, de ott is egyszerre csak 15 litert tankolhatunk, mert kevés az üzemanyag. Emellett beszállítók is hoznak árut, de ők is minimális mennyiségű terméket fuvaroznak.
– Mennyivel csökkent a jövedelmük?
– A felére. De még ki tudunk belőle jönni…
Lajos Mihály
