Luganói konferencia: Bemutatták Ukrajna újjáépítésének tervét

2022. július 6., 08:32 , 1115. szám

Az orosz agresszió kritikus következményekkel jár Ukrajna gazdaságára és infrastruktúrájára nézve. A Gazdasági Minisztérium szerint június elején az ország infrastruktúráját ért dokumentált károk elérték a 3 billió hrivnyát, azaz a 103,9 milliárd dollárt. Hétfőn a svájci Luganóban Ukrajna helyreállításának szentelt nagyszabású konferencia vette kezdetét. Több mint 40 ország és 20 nemzetközi szervezet kapott meghívást az eseményre, amelyen Ukrajna bemutatta a háború utáni helyreállításra vonatkozó elképzeléseit, melyek 850 projektet tartalmaznak az ország újjáépítésére több mint 750 milliárd dollár értékben – írja a konferencián történteket összefoglaló korrespondent.net.

A terv 10 évre szól, és két szakaszban valósulna meg 2023 és 2032 között. Az első szakasz a 2023–2025-ös időszak – ekkor valósulna meg az említett projektek nagy része, szám szerint 580, több mint 350 milliárd dollár értékben. A második szakasz kevesebb projektet tartalmazna, de jelentősebb a forrásigénye: több mint 400 milliárd dollár. Ugyanakkor a tervek szerint az ukrán gazdaság 10 éven keresztül évi 7%-kal növekedne.

A „legdrágább” programok a régiók lakásállományának és infrastruktúrájának helyreállítása, korszerűsítése, amelyekhez 150–250 milliárd dollárra lesz szükség, valamint a logisztika bővítése és integrációja az EU-val, ami 120–150 milliárd dollárba kerül. Az energiafüggetlenség megteremtése és a zöld átmenet forrásigénye eléri a 150 milliárd dollárt.

A makropénzügyi stabilitáshoz 60–80 milliárd dollárt kellene előteremteni, 75 milliárd dollárt pedig a tőkéhez való versenyképes hozzáférés biztosításához. Ötvenmilliárd dollárra lenne szükség a gazdaság hozzáadott értéket termelő ágazatainak fejlesztéséhez, s ugyanennyit kellene a védelmi szektorra fordítani.

A nagyszabású programok között szerepel a szociális infrastruktúra helyreállítása és korszerűsítése, valamint a kultúra és a sport rendszereinek fejlesztése, amelyek finanszírozási igényét egyenként 20–35 milliárd dollárra becsülik.

A források egy részére már 2022-ben szükség lenne, olyan programokra, amelyek biztosítják a makroszintű pénzügyi stabilitást, a régiók modernizálását, a finanszírozáshoz való hozzáférést, valamint a védelmet és a biztonságot. Ukrajnának a védelmi és biztonsági kiadásokat nem számítva 60-65 milliárd dollárra van szüksége idén, ennek egy részét már biztosították vagy elkülönítették.

A teljes 750 milliárd dolláros költséget az alábbiak szerint tervezik finanszírozni:

– 250–300 milliárd dollár a védelmi partnerségi támogatásokból, a rendkívüli állapot kritikus finanszírozására, a lakások és egyéb létesítmények helyreállítására, az infrastruktúra fejlesztésére az EU részeként.

– 200–300 milliárd dollár a partnerek hiteleiből, amelyeket infrastruktúra-korszerűsítésre, energetikai projektek finanszírozására, a pénzügyi rendszer támogatására és magánberuházások társfinanszírozására fordítanának;

– 250 milliárd dollár magánberuházások révén infrastrukturális projektekbe, hozzáadott értéket termelő ágazatokba és egyéb üzletileg jövedelmező befektetésekre.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a luganói konferencián tartott online beszédében a helyreállítás kulcsfontosságú alapelvei között említette a biztonságot, a technológiai hatékonyságot, a környezetvédelmi előírások betartását, a zöld technológiák alkalmazását, az akadálymentesség elveinek érvényesítését, a közösségek érdekeire való összpontosítást, a maximális átláthatóságot és az Ukrajna reálgazdaságának helyreállítására irányuló projektek megvalósítását új munkahelyek és új gyártási kapacitások létrehozására az országban.

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna megkapta az EU-tagjelölt státuszt, amely reformokat követel.

„A teljes jogú tagság felé haladáshoz reformokra van szükség, de Ukrajna helyreállításához is reformok kellenek. Tovább kell erősítenünk intézményeinket, meg kell újítani életünk szabványait. Célunk, hogy Ukrajna ne csak Európa legszabadabb, az élet és a vállalkozás szempontjából legkényelmesebb országa legyen, hanem hogy a munka politikai részét is gyorsabban befejezzük, mint bárki azok közül, akik az Európai Unió felé haladtak. Meg tudjuk csinálni” – biztosított az elnök.

Ignatius Cassis svájci elnök elmondta, hogy az úgynevezett Luganói Nyilatkozatban – a konferencia záródokumentumában – rögzítik az újjáépítés alapelveit. Megjegyezte: ennek egy hatékony és átlátható, a reformok útjától elválaszthatatlan folyamatnak kell lennie, szabályozott irányítási elvekkel, egyértelmű segítségnyújtási kritériumokkal, valamint a szerepek világos megosztásával Ukrajna és a segítő államok, szervezetek között.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a konferencián egy uniós platform létrehozását jelentette be Ukrajnának az Oroszország által kirobbantott háború utáni helyreállítására.

„Már javasoltuk Ukrajna Kormányának egy platform létrehozását az újjáépítés irányának meghatározására, amely minden partnert összefogna. Ebben Ukrajnáé lenne a vezető szerep” – jelezte von der Leyen.

Elmondása szerint a platform meghatározná Ukrajna újjáépítésének stratégiai irányait és prioritásait. Fókuszában a jövőben garantált helyreállítás állna, „amely a minőségi irányításban gyökerezne”.

A platformban a világ vezető szakértői és gondolkodói vennének részt, „nyár után” pedig von der Leyen a nemzetközi partnerekkel és Olaf Scholz német kancellárral közösen magas szintű konferenciát tervez erről a témáról.

(hk/korrespondent.net)