A kajszi gutaütése – komplex kórokok
A kajszibarack biológiai növényvédelme II.
A kajszi gutaütése esetében nem egy, hanem több kórokozó együttes hatása váltja ki a fák egyre gyakrabban tapasztalt száradását és pusztulását. Ebben az esetben inkább kórokokról beszélhetünk, hiszen a betegséget baktérium, gomba és a negatív környezeti hatások együttese komplex módon idézi elő. Csak a kajszinál fordul elő ez a betegség.
A komplex kórokok ismertetése
A gutaütést (apoplexia) előidéző okok közé elsősorban a téli fagyhatást, a Pseudomonas syringae baktériumot és a Cytospora cincta gomba kártételét sorolják. Több vizsgálat is bizonyította, hogy a fertőzések és a kórokok eltérők lehetnek. A legtöbb esetben mind a két kórokozó jelen van, ritkább esetekben az egyikük önmaga is képes kiváltani a kórképet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a baktérium- és a gombafertőzés együttesen társul a téli fagyási sérülésekkel, az szinte minden esetben a fa teljes pusztulását fogja okozni néhány éven belül.
A gutaütés következtében tavasszal vagy nyár elején az ágakon lévő hajtások lankadnak, majd elszáradnak. A fák lombkoronája részlegesen vagy teljesen elhal. Legkönnyebben úgy ellenőrizhető, hogy gutaütéssel van-e dolga a gazdának, hogy a sérült, elszáradó félben lévő ágat lemetsszük, s azt tapasztaljuk, hogy a kéreg alatti rész (a háncs és a kambium) barnás elszíneződést mutat, továbbá igen kellemetlen szagot áraszt. Gyakran apró dudorok képződnek a kéreg felületén, melyet a gomba (Cytospora c.) okoz, mely spórát hozva továbbfertőzi a még egészséges ágakat s a többi fát is. A baktérium novembertől márciusig, a gomba júliustól a következő év márciusáig képes a sebeken keresztül fertőzni.
A fajták fogékonysága
Egyelőre a nemesítők nem állítottak még elő teljesen rezisztens fajtát. Szinte minden fajta érzékeny a fertőzésre, így ha bekerül az ültetvénybe, rövid időn belül – fáról fára terjedve – mindent elpusztít. Egyes tájfajták bizonyos fokú ellenállóságot mutatnak, ami nem azt jelenti, hogy nem kapják el a fertőzést, hanem úgymond együtt élnek vele. Ilyen fajták például a mandulakajszi, Borsi-féle kései, rózsakajszi stb. Egyes vizsgálatok és a tapasztalatok is bizonyítják, hogy az alany szintén befolyásolja az adott fajta fogékonyságát. Bizonyos fokú ellenállóságot mutatnak a Torinel, Avifel, fehér besztercei, kisnánai alanyfajták.
Az agrotechnikai és mechanikai védekezés lehetőségei
Az elhalt ágrészeket minél hamarabb, már a tünetek kialakulásakor (a lankadás első jelei) távolítsuk el. Minimálisra kell csökkentenünk a növényen ejtett sebek számát. A metszés csak ritkító metszésből álljon, ha nem muszáj, akkor ne is metsszük a kajszit. Főként azért ne, mert egyre nagyobb gondot jelent ez a betegség, s metszés után szinte mindig megjelenik az ültetvényben.
Szigorúan tilos az ágakat visszavágni, csipkedni, törni stb. Ha mégis metszenünk kell, akkor csak a teljes ág lemetszésével vagy ágrészek levágásával végezzük el.
Gyakori vitatéma, és ellentmondó információkat lehet hallani azzal kapcsolatban, hogy mi a legjobb időpont a metszéshez. Néhány éve a téli időszakban való metszést javasolta a „nagykönyv”, mára ez megváltozott, s a nyári metszést (koronaigazítást) ajánlják. Mivel a kórokozók télen és kora tavasszal, még rügyfakadáskor fertőznek leginkább, ezért éppen ebben az időszakban nem szabad metszeni. A nyári metszés sem azt jelenti, hogy nem kaphatja el gyümölcsfánk a betegséget, az mind a téli, mind a nyári időszakban elvégzett metszés esetében megjelenhet.
Jómagam azt ajánlom, hogy csak akkor metsszünk, ha muszáj, és a helyi időjárási viszonyokat vegyük figyelembe. Kárpátalján megszokottak a májusban jelentkező fagyos napok, éppen ezért még virágzás előtt (vagy éppen virágzás kezdetén) ajánlott a metszés, amikor látszik, hogy melyik rügyből lesz termés, melyik szenvedett fagykárt. Ha nem volt fagyás virágzáskor, akkor bő terméskötődésben bízva ritkítható a korona. Amennyiben jelentős a fagykár, mindenképpen szükség lehet a júniusi hajtásválogatásra (zöldmetszésre). A munka során elengedhetetlen a sebkezelés, és minden fa után fertőtleníteni kell a metszőollót.
Ásványi anyagok és növényi kivonatok alkalmazása a védekezésben
Minden esetben a megelőzés a legfontosabb. Amikor megjelennek a tünetek, már nincs mód a fertőzés kezelésére, a gyümölcsfánk pár éven belül ki fog száradni.
Fordítsunk fokozott figyelmet a metszőolló, a fűrész és a többi szerszám alapos fertőtlenítésére is. Jól bevált fertőtlenítőszer a Hypo 1 : 4-hez arányú oldata, ebbe kell 1-2 percre belemártani a metszéshez használt eszközöket. Mindenképpen javasolt a kajszinál a metszést megelőzően rezes lemosó permetezést végezni. A sebkezelő készítménynek feltétlenül tartalmaznia kell baktérium és gomba elleni hatóanyagokat – ez fel van tüntetve az adott készítményen.
Ugyancsak fontos a megelőzés érdekében a tél elején, a lombhullást követően legalább két alkalommal elvégzett rezes lemosó permetezés. (Folytatjuk.)
Molnár Ádám,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza
