Kurendás Anett kiállítása a Nagyszőlősi Révész Imre Galériában

Egy szárnyait bontogató ifjú festőművész

2022. augusztus 28., 11:50 , 1123. szám

Tájképek, melyekről ránk tekintenek a Kárpátok hegyhullámai, a gyönyörűen, érett művészek becsületére váló ecsetvonásokkal megfestett Sipot-vízesés, vagy éppen egy sík vidéki táj, ahol a víz színén megjelent tükörképeikre tekintenek alá a parton álló zöldellő fák. Csendéletek, melyek legszebbikén szinte életre kelnek a formák és a színárnyalatok. Az impresszionizmus, illetve a kubizmus jegyében fogant állatalakos alkotások, kubista stílusú emberalakos festmények. Absztrakt művek… Művészeti stílusok és festészeti technikák kavalkádja… Mindez ott tükröződik Kurendás Anett nevetlenfalui festő A művészet átkarol bennünket című tárlatán, mely 2022. augusztus 26-án nyílt meg a Nagyszőlősi Révész Imre Galériában.

A megnyitóünnepségen Tóth Márta, a galéria tulajdonosa köszöntötte a megjelenteket, majd bemutatta az Ungvári Művészeti Koledzs festőművészeti szakát idén befejezett alkotóművészt. Kifejtette: Anettet különösen sokoldalú tehetséggel áldotta meg az Isten, mellyel most próbál sáfárkodni, s tegyük rögtön hozzá: ügyesen. A Nevetlenfalui Művészeti Iskolában cimbalmozni tanult ott oktató édesanyjától, emellett a zongorázást is elsajátította, majd érdeklődés ébredt benne a képzőművészetek iránt, s édesanyja fedezte fel, hogy különös tehetsége van a rajzhoz, a festészethez, ezért támogatni kezdte abban, hogy komolyan foglalkozzon e művészetekkel. Ezt követően rajztanfolyamokon vett részt, több rajzversenyt is megnyert, 2015-ben pedig második helyezést ért el a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány rajzpályázatán. Három évvel később az Értékeink gyermekszemmel c. falinaptárban is megjelentek az alkotásai. Egy felkérésnek eleget téve, Noé bárkájának ábrázolásával díszítette a Nevetlenfalui Római Katolikus Egyházi Óvoda étkezdéjének a falát. S miután tavaly­előtt Magyarország Beregszászi Konzulátusa pályázatot hirdetett fiatal kárpátaljai képzőművészek részére, a résztvevők egyikeként – jutalmul – részt vett egy tíznapos fülöpfalvai plein air alkotótáborban, ahol híres kárpátaljai festőktől (Kopriva Attilától, Erfán Ferenctől) sajátított el művészeti ismereteket, festészeti megoldásokat. Első önálló tárlatát pedig ez év augusztus 6-án tartotta meg Magyarországon, Nick községben.

Kurendás Anett többek között szólt arról a tervéről, hogy gyermektábort szeretne szervezni a történelmi egyházak segítségével. Tóth Márta kérdésére válaszolva elmondta, hogy a most kiállított művei közül a két, számára legkedvesebb alkotása a Sipot-vízesést ábrázoló impresszionista tájképe, amely a második olajfestménye, valamint egy absztrakt műve, mely az első, e művészeti stílus jegyében készült képe. Majd miután a galéria­tulajdonos felhívta rá a figyelmet, miszerint a fiatal művésznő a festészet mellett verseket is ír, Kurendás Anett felolvasta egy költeményét. Marinics Sándor nagyszőlősi festő útkereső művészként jellemezte a kiállítót. Fudella Andzselika, a Tiszapéterfalvai Kistérség Oktatási és Művelődési Osztályának a vezetője is megosztotta gondolatait a részvevőkkel. Szakadáti Rita, a Tiszaháti Tájmúzeum igazgatója pedig virágcsokorral lepte meg a pályakezdő művésznőt.

A tárlat kapcsán lapunk munkatársa is elbeszélgetett Kurendás Anettel, aki művészetéről szólva kifejtette: a realista stílus elég távol áll tőle, inkább a kubizmust, az impresszionizmust, legfőképp pedig az absztrakt stílust kedveli. Tájképeit az impresszionizmus jegyében alkotja meg, egy-egy táj szemlélése közben szerzett benyomásait viszi vászonra. Alakos művei esetében viszont a kubista stílust részesíti előnyben: az érdekli, miként állíthatja össze a különböző komponenseket. Absztrakt festményeiben pedig belső érzéseit fejezi ki. A tájképek témaválasztásáról szólva elmondta: verhovinai származású édesapja révén leginkább e hegyvidék áll hozzá a legközelebb, s ennek különböző pontjait örökíti meg. A vízparti tájakat ábrázoló alkotások esetében arra törekszik, hogy minél jobban ábrázolja, miként tükröződik a folyók, tavak vizeiben a partvidék a fáival, bokraival. Ami pedig a festészeti technikákat illeti, a tájképeinél inkább az olajfestést szereti alkalmazni. Kubista, illetve absztrakt műveit akrillal készíti. Magyarországon megismerkedett egy új technikával, a diopaszttal, állatalakos festményeit ezzel alkotja meg, s a jövőben mind több esetben tervezi alkalmazni ezt a technikát.

De hová vezet a művésznő életútja most, miután befejezte a koledzset? Mint megtudom, egyelőre Magyarországra, ahol egy általános iskolában fog oktatni, nyaranta viszont hazatér, s hegyvidéki témájú tájképeit továbbra is itt akarja megfesteni, mert bár anyaországunkban is vannak hegyek, mint kifejti, a kárpátaljaiak szebbek…

A megnyitóünnepség hangulatát nagyban emelte az Akliban élő, jelenleg a Munkácsi Állami Egyetemen zeneművészetet tanuló ifj. Csetneki Ferenc igen szép szaxofonjátéka.

A kiállítás szeptember 26-ig tekinthető meg.

Lajos Mihály