Adóreform a láthatáron?

2022. augusztus 29., 16:26 , 1122. szám

Egy radikális adóreform lehetőségéről esett szó minap az Elnöki Hivatalban. A társasági adó, a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó (áfa) kulcsának csökkentéséről lenne szó egyebek mellett. Ráadásul az Ukrajna függetlenné válása óta eltelt három évtized legjelentősebb adóreformját még azelőtt bevezethetik, hogy vége lenne a háborúnak  – állítja elemzésében az Ekonomicsna Pravda (EP).

A 10%-os reform

Az adóreform koncepciója, amelyet az Elnöki Hivatalban fontolgatnak, a „10-10-10” nevet kapta. Az elképzelés ugyanis előirányozza az irányadó adókulcsok, így a társasági adó (jelenleg 18%), a személyi jövedelemadó (18%) és az áfa (20%) egységesen 10%-ra csökkentését. Ezenfelül javasolják az egységes szociális hozzájárulás (ЄСВ, JSZV: a munkavállalói béralap 22%-a, az egyéni vállalkozók (FOP) esetében pedig legalább a minimálbér 22%-a) eltörlését, valamint a katonai illeték 3%-ra emelését (1,5%).

Az Elnöki Hivatal a kulcsok csökkentésével párhuzamosan javasolja az összes adókedvezmény megszüntetését az országban, az adójogszabályok megsértése miatti felelősség szigorítását, valamint hozzáférést biztosítana az Állami Adószolgálat számára az adófizetők bankszámláival kapcsolatos információkhoz, ami lényegében a banktitok eltörlését jelentené.

„Semmi különlegeset nem javasolunk. Például az Egyesült Államokban az adójogszabályok megsértése miatt viselt felelősség szinte a legnagyobb az összes lehetséges jogsértés között” – mondta Rosztiszlav Surma, az Elnöki Hivatal vezetőjének helyettese, a reform egyik kidolgozója.

Volna támogatottsága?

Volodimir Zelenszkij csapata hivatalba lépése óta tervezi a reformot, ám előbb a koronavírus-járvány, majd az orosz támadás megakadályozta őket ebben.

Néhány héttel február 24., a háború kitörése előtt éppen egy reformkoncepcióról egyeztettek, amelynek célja szintén az adók és illetékek rendszerének újragondolása volt. Azt a koncepciót elsősorban a lakosság érezte volna meg, hiszen egyik hangsúlyos eleme a magánszemélyek jövedelmének megadóztatása volt. Összehasonlításképpen: a vállalati adó maradna a jelenlegi 18%-on, miközben a személyi jövedelemadó 18-ról 30%-ra nőne, maradna a 20%-os áfa, megszűnne az egységes szociális hozzájárulás és a katonai illeték.

Ennek az elképzelésnek az atyja Danilo Hetmancev, a parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke. Ez azért lehet érdekes, mivel amennyiben az Elnöki Hivatal rászánja magát, hogy a „10-10-10” reformot a parlament elé terjessze, ott elsősorban a Hetmancev vezette bizottságon múlik, hogy napirendre tűzik-e az elképzelést. De akár tetszik a honatyáknak az Elnöki Hivatalban született új elképzelés, akár nem, annyi bizonyos, hogy a lakosság lelkesedne érte, hiszen több pénzt hagyna az embereknél.

Az EP úgy tudja, az Ukrán Nemzeti Bankban bizonyosan nem lelkesednek az elképzelésért, mivel a bevezetése szerintük veszélyeztetné az ország pénzügyi stabilitását.

„Az adóbevételeknek a háború miatti jelentős csökkenése közepette és ezek kompenzátorainak hiányában az NBU nem támogathat olyan kezdeményezéseket, amelyek a költségvetési hiány növekedéséhez vezethetnek. Az ilyen lépések negatív makrogazdasági következményekkel járnának, amelyek nemcsak a jelenlegi makrogazdasági helyzetet, hanem a gazdaság háború utáni fellendülését is megnehezítenék. Ugyanakkor az NBU támogatja az adójogszabályok módosításait, amelyek hozzájárulnak az adóadminisztrálás egyszerűsítéséhez – ennek bonyolultságára és költségeire a vállalkozások gyakran panaszkodnak – anélkül, hogy negatív hatással lennének az adóbevételekre” – közölte a jegybank.

A Pénzügyminisztérium is visszafogottan reagált: „Az adójogszabályok bármilyen módosítása, ideértve az adókulcsok liberalizálását és csökkentését is, átfogó gazdasági számítások elvégzése után, a megfelelő kompenzátorok fellelését követően hajtható végre” – jelezte a tárca az EP szerint.

Nem megfelelő a pillanat?

Nem kell gazdasági zseninek lenni ahhoz, hogy belássuk, a mostani nem a legmegfelelőbb pillanat a reformok bevezetésére. Miközben a hadi kiadások a többszörösükre nőttek, a költségvetési bevételek csökkentek. Hatalmas a költségvetési hiány, amelyet jobbára hrivnya- és kötvénykibocsátással, valamint a külföldi partnerek hiteleiből és adományaiból igyekeznek pótolni.

A nagyarányú pénzkibocsátás azonban magában hordozza a hiperinfláció veszélyét. Ezért a kormányt állítólag máris erősen foglalkoztatja az adóemelés gondolata. Ilyen bevételnövelő intézkedés lehet például az üzemanyag korábban eltörölt jövedéki adójának visszavezetése, vagy az importőrök devizavásárlásának megadóztatása.

Az EP megpróbálta modellezni a reform bevezetésének hatását a költségvetési bevételek alakulására, ám a számok semmi jót nem ígérnek. A reform kidolgozói „optimistább” számításokra hivatkoznak, s a költségvetési kiadásokat csökkentő intézkedéseket helyeznek kilátásba. Egyik esetben sem világos azonban, hogy az elképzelések milyen adatokon alapulnak, hiszen az országban folytatódik a háború, ami enyhén szólva bizonytalanná teszi a kilátásokat. Mindenesetre a Kijevi Közgazdasági Iskola (KSE) 2021-es költségvetési mutatók alapján végzett számításai szerint a reform 30-40%-kal csökkentheti az államháztartás bevételeit.

A Dragon Capital befektetési cég szerint elképzelhető, hogy a „10-10-10” reform bevezetése ne járjon a költségvetési bevételek csökkenésével, ám ehhez teljesülnie kellene egy egész sor feltételnek. Így például minden kedvezménynek el kell tűnnie az adórendszerből, az adófizetést kivétel nélkül mindenki számára kötelezővé kell tenni, megszüntetni a csempészést, „kifehéríteni” a béreket. Emellett el kellene érni, hogy az állam ne teremtsen kivételezett helyzetet az oligarchák, illetve a hozzájuk közel álló gazdasági ágazatok számára, átlátható verseny alapján kell megválasztani az Országos Korrupcióellenes Ügynökség vezetőjét, meg kell tisztítani az igazságszolgáltatási rendszert és a rendvédelmi szerveket.

„Ha a fenti feltételek mindegyike teljesül, nem csökkennek a költségvetési bevételek. Ehhez azonban vissza kell hozni az üzemanyagok háború előtti jövedéki adóját és áfáját, valamint 10 százalékos adót szükséges bevezetni a devizavásárlásra a háború végéig, hogy csökkentsék a forráskivonást a fiktív importtal” – teszi hozzá Tomáš Fiala, a Dragon Capital vezérigazgatója, az Ukrajinszka Pravda tulajdonosa.

Talán mondanunk sem kell, jelen helyzet szerint minimális az esélye annak, hogy a felsorolt feltételek az adóreform bevezetésével egy időben kivétel nélkül teljesüljenek.

Szociális következmények

A költségvetés számára az egyik legnagyobb kiesést az egységes szociális hozzájárulás eltörlése jelentené. Ez a Nyugdíjalap feltöltésének fő forrása, bár mint köztudott, távolról sem elegendő önmagában ahhoz, hogy az ukrán nyugdíjasoknak biztosítsák az őket megillető szerény juttatást. A hozzájárulás megszüntetése az EP szerint azt eredményezheti, hogy mind a leendő nyugdíjasok, mind pedig a munkaképességüket átmenetileg vagy véglegesen elvesztett személyek, illetve a munkanélküliek szociális támogatása tekintetében teljes mértékben megszűnik az állam felelőssége.

„A JSZV eltörlése esetén az állam megszünteti a nyugdíjak, betegszabadság, munkanélküli segély folyósítására vonatkozó összes társadalombiztosítást, lemond a nyugdíjrendszerről, beleértve a speciális nyugdíjakat és a katonanyugdíjakat is” – hangsúlyozza a KSE.

Reform a háború után?

Ami lehetetlen háború idején, arra lehetőség nyílhat a harcok befejezése után. Elemzők ugyanakkor rámutatnak, hogy még ebben az esetben is számos szempontot kellene figyelembe venniük az elképzelés kidolgozóinak. Így például a reform nem mondhat ellent az Európai Unió gazdasági szabályainak, ha egyszer Ukrajna az Unióba tart. Arra is rámutatnak, hogy a háború után jelentős költségvetési forrásokat fog igényelni az államadósság törlesztése és az újjáépítés. Csupa olyan szempont, amely az adócsökkentés ellen szól.

Akkor viszont mégis mi értelme fontolgatni egy olyan adóreformot, amelyet szinte lehetetlen megvalósítani? – teszi fel a kérdést az EP. A portál politikai ambíciókat sejt a háttérben. Ezek szerint Zelenszkij azt várja a kormánytól, hogy önállóbb legyen a döntéshozatalban, és hatékonyabb azoknak a kihívásoknak a leküzdésében, amelyekkel Ukrajna az előttünk álló tél folyamán lesz kénytelen szembesülni. Az adóreform talán egy kísérlet az Elnöki Hivatal tisztségviselői részéről felmutatni azt a kreativitást, amelyet az államfő a jelenlegi kormányzat munkájából hiányol.

(zzz/epravda.com.ua)