A déli ellentámadás

Még augusztus 29-én bejelentették az Ukrán Fegyveres Erők offenzíváját Herszon megyében és Dél-Ukrajna más régióiban. Ugyanakkor a művelet időpontjáról, részleteiről alig lehet tudni valamit. Úgy egy hete az ukrán média Herszon megyéből az oroszok első védelmi vonalának áttöréséről számolt be. Jellemző, hogy az Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma viszont „sikertelennek” minősítette az ukrán fél három irányból végrehajtott támadását Mikolajiv és Herszon megyékben, s az ukrán hadsereg állítólagos veszteségeit sorolta. Ugyanakkor Volodimir Zelenszkij elnök kezdettől figyelmeztetett, hogy nem fognak közzétenni részleteket az ukrán hadsereg déli offenzívájáról, „mert ez háború”. Az újságírók nemigen tehetnek egyebet, mint hogy a nyugati szakértőkre hagyatkoznak.

Valami történik délen

Justin Crump brit katonai elemző szerint, akit a korrespondent.net idéz, „a harctéri helyzetet még mindig a csaták füstje rejti”, azonban „amit most látunk, az sokkal nagyobb léptékű, mint amit korábban láttunk”. „Úgy tűnik, nagyságát tekintve ez az offenzív hadművelet valóban megfelel annak, amit az ukrán elnök akart” – állapította meg.

Arról, hogy Volodimir Zelenszkij utasította az ukrán hadsereget, készítsenek hadműveleti tervet az ország orosz hadsereg által megszállt déli területeinek visszavételére, még július 10-én számolt be a The Times című brit lapnak adott interjújában Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter. Crump biztos benne: Kijevnek „politikai feladatai és határidői vannak céljai elérésével a déli régióban”. Ukrajna bizonyos sikereket akar elérni Herszon térségében, még mielőtt Oroszország szeptemberben bármiféle népszavazást tarthatna ott – magyarázza.

Ben Hodges, az amerikai hadsereg nyugalmazott altábornagya, aki a maga idejében az Egyesült Államok európai haderejének parancsnoka is volt, a DW azon kérdésére válaszolva, hogy tekinthetők-e a dél-ukrajnai események az ukrán ellentámadás kezdetének, kifejtette: „Nem vagyunk benne biztosak. Az ukrán vezérkar nagyon jó munkát végzett az információvédelem terén. Többet tudunk az oroszokról, mint arról, amit az ukrán katonák csinálnak.”

Az esélyekről

Ugyanakkor Hodges képesnek tartja az Ukrán Fegyveres Erőket egy sikeres offenzíva végrehajtására.

„Ellenálltak annak a kísértésnek, hogy további felszereléseket és élőerőt dobjanak a csatatérre, olyan erőket halmozva fel, amelyek a megfelelő körülmények előállásakor azonnal készek lehetnek a támadásra” – hangsúlyozta a nyugállományú tábornok.

„Úgy gondolom, hogy ha Ukrajna valóban offenzívába kezd, annak időpontja és helye helyesen lesz megválasztva” – tette hozzá.

Mi a cél?

Az Ukrán Fegyveres Erők déli ellentámadásának célja elsősorban nem az elfoglalt területek visszavétele, hanem az orosz hadsereg leépítése – állítja összefoglalójában az American Institute for the Study of War (ISW).

„Az ISW következtetései egybeesnek Olekszij Aresztovicsnak, az Elnöki Hivatal tanácsadójának a The Wall Street Journalnak adott interjújában mondottakkal. Akkoriban kijelentette, hogy a fegyveres erők elsődleges célja délen az orosz csapatok »szisztematikus felőrlése«. Az Ukrán Fegyveres Erők tüzérségi csapások és nagypontosságú fegyverek segítségével fokozatosan megsemmisíti Oroszország anyagi és technikai ellátásának hadműveleti rendszerét” – áll az összefoglalóban.

Az ISW szakértői erre alapozva vélik úgy, hogy az ellentámadás nem vezet a megszállt területek gyors visszaszerzéséhez. Viszont a megszállók logisztikai csomópontjainak támadása katonai potenciáljuk csökkenéséhez vezet, s ily módon több ukrán katona élete menthető meg, állítják.

Ezért is kapott pozitív értékelést az ukrán hadsereg terve a brit hírszerzéstől, amely szombaton közölte, hogy csapataink taktikai „meglepetést” értek el. A front tekintélyes hossza miatt a megszállók választás elé kerülhetnek, hogy melyik szakaszára csoportosítsák át egységeiket – áll közleményükben.

Nyugati fegyverek

A DW által megkérdezett szakértők egyetértenek abban, hogy a front jelenlegi helyzetének alakításában fontos szerepet játszott a nyugati fegyverszállítás, különös tekintettel a HIMARS rakéta-sorozatvetőkre, amelyeket aktívan használnak az Ukrán Fegyveres Erők.

„A közelmúltban megfigyelhető volt a HIMARS rakéta-sorozatvetők és más fegyverrendszerek hatékony alkalmazása az úgynevezett formációs műveletek során – amikor orosz logisztikát, tüzérséget, rakétákat és irányítási pontokat semmisítettek meg – mondja Hodges nyugalmazott tábornok. – Az az érzése az embernek, hogy ezt valamilyen nagy dolog követi, de nem lehetünk biztosak benne. Az elkövetkező néhány napban többet fogunk tudni.”

Minden az offenzívára utal

Bradley Bowman, a Foundation for Democrats (FDD) amerikai agytröszt munkatársa a maga részéről emlékeztet arra, hogy 2021 januárja óta Ukrajna 13,5 milliárd dollár katonai segélyt kapott csupán az Egyesült Államoktól. Véleménye szerint Kijevre most nyomás nehezedik, mivel azt várják tőle, hogy az ukrán hadsereg „nemcsak a védelmet fogja tartani, hanem támadásba megy át”.

„Az ukránok rendeltetésszerűen használták a kapott fegyvereket, és néhol […] ellentámadásba kezdtek: délen, Herszon térségében – fogalmaz Bowman. – És mindezt úgy, hogy az oroszok átcsoportosítást hajtottak végre és ott összpontosították csapataikat.”

Justin Crump brit katonai elemző az ukrajnai harcokról rendelkezésre álló felvételeket kommentálva megjegyzi, hogy a Nyugat által szállított páncélozott csapatszállító járművek is láthatók rajtuk. „Összességében ez úgy néz ki, mint egy meglehetősen jelentős összhaderőnemi katonai offenzíva harckocsik, repülőgépek, helikopterek és tüzérség bevetésével, amelynek célja, hogy legalább egy korlátozott áttörést érjenek el az orosz frontvonalon” – teszi hozzá.

Ugyanakkor Stephen Twitty amerikai altábornagy, aki korábban az Egyesült Államok Európai Parancsnokságának helyettes vezetőjeként is tevékenykedett, a Wall Street Journalnek azt mondta, hogy nem számít nagyszabású ellentámadásra Ukrajna részéről.

„Több kisebb egység diszlokációját fogjuk látni, amelyek károkat okoznak az orosz hadseregnek, és a küzdelem nagyszerű módjává válnak” – mondta hangsúlyozva, hogy az ilyen típusú harcoknál előre kell tekinteni, nem várhatók azonnali eredmények.

Fapofa és pánik

Hogy miként reagálnak minderre az oroszok? Ben Hodges értékelése szerint egyaránt tapasztalják a próbálkozást, hogy úgy tegyenek, mintha nem történt volna semmi, és a pánik jeleit. A volt tábornok szerint az orosz hadsereg problémája az, hogy még mindig nem küszöbölte ki a februárban tapasztalt nehézségeket: „Az irányításról van szó, és arról, hogyan születnek a döntések a személyi állomány áthelyezéséről”. Úgy véli, az orosz fegyveres erők logisztikájának helyzete hétről hétre romlik, ezért nem tud az orosz hadsereg hatékonyan reagálni a helyzet változásaira.

(ntk/korrespondent.net/dw.com/wsj.com)