Biztos pont volt a változó világban

II. Erzsébet brit királynő rendkívüli egyénisége volt korunknak. Királynő, vezető, családanya, nő, konzervatív, istenhívő, aki milliókat tudott ösztönözni puszta megjelenésével akár anélkül, hogy egyetlen szót szólt volna. Határozott, szilárd jelleme emlékezetes jelensége korunknak. Tettei kitörölhetetlenek a világ történelméből, olyan változásokat ért el mind politikai, mind diplomáciai szinten, amelyek által kiváló államfője is volt országának, de sok ember életét is boldogabbá tette. Nem véletlenül emlegetik uralkodása idejét II. Erzsébet-kornak, hiszen sorsfordító történelmi eseményekben bővelkedett. Az biztos, hogy hosszú ideig nem lesz hozzá fogható egyénisége a világnak.

Talán innen, Kárpátaljáról nézvést kevesebbet mond nekünk a brit királynő munkássága, de vitathatatlan, hogy személyisége és állhatatos, töretlen szolgálata, fegyelmezett, alázatos jelleme példaértékű, jelentős üzenetet hordoz.

Egy királynő, aki valóban megdolgozott a koronáért. Hiszen uralkodónak lenni ilyen hosszú ideig nem lehetett egyszerű. Azért állhatatos munkával küzdeni kellett. Munka, tartás, minőség, felelősség, elköteleződés, lemondás, erő, kiáradó szeretet és alázat. S talán még hosszan lehetne sorolni, hogy mi minden szükséges ahhoz, hogy nehéz korok időin átörökítve a monarchiát és a nemzetközösséget valaki ilyen sok éven át legyen regnáló uralkodó. Pontosabban II. Erzsébet közel 71 évig volt trónon, ezzel ő lett a legrégebben regnáló női uralkodó a világon. A királynő Nagy-Britannia és az Egyesült Királyság mellett további 14 ország uralkodója volt. Ezek között van Ausztrália, Új-Zéland, Kanada, valamint több karibi és csendes-óceáni szigetország. A monarchia intézménye a XX. században nem volt oly népszerű. Az Osztrák–Magyar Monarchia megszűnt, II. Miklós orosz cár és II. Vilmos német császár birodalma megdőlt. Erzsébet nagyapja, V. György pedig kitartó munkájával és szolgálatával megmentette a birodalmat. De nem volt könnyű dolga Erzsébetnek sem fenntartani és továbbörökíteni egy minden szempontból nagyon gyorsan fejlődő és változó világban egy úgymond „elavulttá” vált intézményi rendszert.

Elizabeth Alexandra Mary Windsor 1926. április 21-én látta meg a napvilágot Albert György yorki herceg (VI. György király) és Elizabeth Bowes-Lyon (Erzsébet anyakirályné) első gyermekeként. A család tagjai egymás között csak Lilibethnek szólították, ahogyan ő kezdte el gyermekként hívni magát. Négy évvel később született meg húga, Margit hercegné, aki nővérével ellentétben viharos, lázadó természetével sokszor felhívta magára a publikum figyelmét. Winston Churchill így jellemezte a gyermek Erzsébetet: „Egy karakter. Lenyűgöző tekintély és megfontoltság bújt meg ebben a csecsemőben.”

Bár születésekor még senki sem számított arra, hogy Erzsébetből királynő válik, az élet azonban másképp írta a sors könyvének lapjait. Nagyapját, V. Györgyöt a trónon első fia, Erzsébet nagybátyja követte, David walesi herceg, aki azonban mindössze 11 hónapig uralkodott VIII. Eduárd néven, a trónról végül lemondott a kétszeresen elvált amerikai színésznő, Wallis Simpson kezéért. Ezt követően Erzsébet apja, VI. György került a trónra. A brit királyi családnak egyébként magyar gyökerei is vannak gróf Rhédey Klaudia révén, aki II. Erzsébet apai ági ükanyja.

Erzsébet fiatalon, 1952-ben, 25 éves korában lett királynő. A hír váratlanul érte, épp férjével, Fülöppel tett kenyai hivatalos látogatásuk során. Ekkor vette kezdetét a II. Erzsébet-kor. 1947-ben, 21. születésnapján Fokvárosban bejelentkezett rádiós beszéde során elmondott híres fogadalma uralkodásának alapjait is képezte: „Mindnyájuk előtt kijelentem, hogy egész életemet, legyen az hosszú vagy rövid, a közösség és a családunk szolgálatának szentelem, amelyhez valamennyien tartozunk.” Erzsébet királynő az elmúlt évszázad legfegyelmezettebb közéleti személyisége volt, aki uralkodása alatt nagyon ritkán nyilvánított véleményt közéleti és politikai események kapcsán.

Az elmúlt hét évtized során a birodalomnak 15 miniszterelnöke volt, az első Winston Churchill, az utolsó pedig Liz Truss. Uralkodása során II. Erzsébet modernizálta a monarchia imázsát. 13 amerikai elnökkel találkozott, köztük John F. Kennedyvel, 117 országba látogatott el, köztük a Nemzetközösség mind az 54 államába. A Bu­ckingham-palota számos magas szintű diplomáciai fogadásnak adott otthont. A Nemzetközösség legnagyobb összetartója volt, aki rengeteget dolgozott azért, hogy fennmaradjon a szervezet. Erős kapcsolatokat alakított ki afrikai vezetőkkel, köztük Nelson Mandelával, akit kétszer is meglátogatott Dél-Afrikában, és Kwame Nkrumah-val, a ghánai függetlenség élharcosával és az ország első miniszterelnökével. Mindennap felnyitotta a piros dobozokat, amelyeket a kormány küldött neki, és hét évtizeden át minden kedden audiencián fogadta az aktuális miniszterelnököt. Számos politikussal, vezetővel tárgyalt a diplomácia eszközeivel élve, és ő volt, aki a legtöbb vezetővel találkozott élete során.

Ő volt az első brit uralkodó, akinek koronázását élő televíziós közvetítésben láthatták 1953-ban. Uralkodása alatt a világban felépült, majd egy nemzedéknyi idő elteltével leomlott a berlini fal, és megszűnt a Szovjetunió. Elindult rohamosan a gazdasági és ipari fejlődés. Először látogattak űrhajósok a Holdra. Kitört a Falkland-szigeteki háború, amely brit győzelemmel ért véget. Az országot válságos gazdasági helyzetbe döntötte a Margaret Thacher-féle gazdaságpolitika, a legnehezebb időket és megszorításokat, munkanélküliséget hozva az országba. Természetesen uralkodásának ideje nem volt mentes családi botrányoktól és megpróbáltatásoktól sem. „Annus horribilis” (borzalmas év) – mondta ki 1992-re az azóta szállóigévé vált minősítést könnyek között. Ebben az időben volt ugyanis a legtöbb családi botrány. Károly és Diana tündérmesének beállított házassága bedőlt, lánya, Anna hercegnő elvált, és fia, András herceg házasélete is a szakadék szélére került. Azonban a monarchia legnagyobb megrázkódtatását a tragikus hirtelenséggel elhunyt Diana walesi hercegnő halála hozta el, amely addig még soha nem látott mértékben rengette meg a királyi intézményrendszer támogatottságát Nagy-Britanniában. Mindezen megpróbáltatások ellenére a királynő higgadtsággal, szilárdan, nyugalommal és méltóságteljesen tartotta egyben a monarchiát, eleget téve kora kihívásainak. Biztos pont volt a változó világban. „Ön valami létfontosságú dolgot testesít meg az életünkben: a folytonosságot. Ön a hagyományok és a stabilitás őrtornya a mélyre ható és olykor veszedelmes változások közepette” – fogalmazott Károly az anyja trónra lépésének 50. évfordulóján tartott ünnepségen, 2002-ben.

Mindezen időkben állandó támasza és „kősziklája” volt férje, Fülöp, akivel közel 74 éven át voltak házasok, s aki mindig két lépéssel a királynő mögött volt. A több mint hetven évet uralkodó királynő kiemelkedő egyéniség volt a brit és a nemzetközi politika palettáján. Sztoikus alkata révén képes volt átvészelni a társadalmi változásokat, nehézségeket, és amikor valóban szükség volt rá, képes volt változtatni is.

2022. szeptember 8-án bekövetkezett halálát követően egy korszak örökre véget ért. Hagyatéka azonban fennmarad. Élethosszig tartó szolgálata mindannyiunk számára inspirációt nyújt. Mindvégig teljesítette Istennek tett koronázási fogadalmát, hűségesen élt és szolgált.

„Amikor az élet igazán nehéznek tűnik, az igazán bátor emberek nem hanyatt dőlnek és elfogadják vereségüket, hanem elköteleződnek azért, hogy harcoljanak egy jobb jövő reményében” – II. Erzsébet.

Várady Enikő