A kajszibarack biológiai növényvédelme IV.

A barackmoly elleni biológiai védekezés lehetőségei

A kajszi esetében a kártevő rovarfajok száma viszonylag csekély, de ezek tömeges jelenléte is éppen elegendő a teljes szezon tönkretételéhez. A keleti gyümölcsmoly, a kéregmoly és a barackmoly a fő kártevők, a védekezés gerincét ellenük kell felépíteni.

A kártevő és kártételének ismertetése

Tavasszal a hernyók a fakadó rügyeket odvasítják, majd a kis hajtásokba rágják be magukat. Már áprilisban láthatóvá válik a kár: 2-3 cm hosszú hajtások barnulnak meg és hervadnak el. Májusban és júniusban a hosszabb hajtásokon is észlelhetünk hervadásos tüneteket. A károsított hajtásokat felhasítva megtaláljuk a vörös színű hernyókat. A termésen jellegzetes mézgafolyást figyelhetünk meg, és a gyümölcsök gyakran még az érés előtt lehullnak. Évente 2-3 nemzedéke van a barackmolynak, amely fiatal lárva alakban telel át a kéregrepedésekben.

Az agrotechnikai és mechanikai védekezés lehetőségei

Az ültetvényeket ajánlatos tavasszal akár 2-3 naponta is bejárni, és a kártétel nyomait keresni. A károsodott hajtásvégeket vágjuk le és azonnal semmisítsük meg. Ha időben és kellő odafigyeléssel végeztük a bejárásokat, akkor nagymértékben csökken a kártétel a gyümölcs betakarításáig. Amennyiben a barack hullani kezd, mindenképpen érdemes rendszeresen eltávolítani a gyümölcsöket a fák alól, még mielőtt a kártevők kifejlődnek, vagy egyéb kórokozók (pl. monília) telepednek meg rajtuk.

A biológiai védekezés lehetőségei

A barackmoly természetes ellenségei a fürkészdarazsak, fürkészlegyek, ragadozó tripszek, fátyolkák stb., melyek vidékünkön is előfordulnak szép számmal. Éppen ezért, ha nem permetezünk rendszeresen (ok nélkül!) a rovarok ellen, akkor a természetes ellenségek rendszerint meggátolják a kártevő tömeges elszaporodását.

Külföldön kaphatók kereskedelmi forgalomban a Paralytomastix varicornis fürkészdarázs-, Apanteles emarginata gyilkosfürkész-, Nemorilla floralis fürkészlégyfajok. A ragadozó szervezetek javarészt a kifejlett egyedeket pusztítják, és éppen ez a nagy gyengéje e módszernek a védekezés hatékonysága szempontjából. Mivel a fiatal hernyók telelnek át, sőt a fiatal hernyók is képesek berágni magukat a gyümölcsfákba, ezért sok esetben a ragadozó szervezetek nem tudják kellően visszaszorítani a kártevőket.

Biológiai védekezés ásványi anyagokkal, olajokkal és egyéb anyagokkal

Elsősorban a szexferomoncsapdák állnak rendelkezésre a védekezéshez, melyek Ukrajnában is beszerezhetők. Magyarországon Csalomon–6 és Reagron–B néven kaphatók ezek a csapdák. A csapdák alkalmazása elsősorban az előrejelzésre és a rajzás megfigyelésére ajánlott. Teljes mértékben kifogni ezekkel a feromoncsapdákkal a kár­tevőket a légtérterítéses módszerrel sem lehetséges (a kártevőknek közel a fele fogható ki ily módon), tehát csak az előrejelzésre alkalmazhatók. A légtérterítéses módszer ráadásul igencsak időjárásfüggő vidékünkön, a csapadékos, szeles április–májusi időszakban a légtérterítéses védekezés nem hatékony.

A hernyók ellen felhasználható ökológiai készítmény a Bacillus Thuringiensis, az azadirachtin és az olajtartalmú készítmények. Az áttelelő hernyók rügykártételének megelőzésére kora tavasszal kezdjük meg a védekezést olajtartalmú készítményekkel végzett lemosó permetezéssel. Később a feromoncsapdákat kihelyezve (április első felében) időzítsük a védekezést, s hangoljuk össze a keleti gyümölcsmoly elleni permetezéssel. A keleti gyümölcsmoly és a barackmoly ellen irányul a védekezés kb. 90-95%-a a kajszi esetében. A csapdák fogása alapján (4-5 db/nap) mindenképpen el kell kezdeni a permetezéseket, 6-8 naponta ismételve. Amint a csapdák új fogása csökken, elegendő kb. 10-14 naponta ismételni a védekezéseket. A kártevő ellen (ide értve a keleti gyümölcsmolyt is) augusztus végéig kell fellépni. (Folytatjuk.)

Molnár Ádám,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai
Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza