Almatermesztési helyzetkép Kárpátalján

A terméseredmények jók, az értékesítéssel viszont gondok vannak

Az idei esztendő igencsak próbára tette vidékünk gyümölcstermesztőit. A hideg április, majd a szinte egész nyáron át tartó aszály problémák sorát okozta a legtöbb gyümölcsféle termesztőinek. A kajszibaracknak nagymértékben ártottak az áprilisi hajnali fagyok. A szárazság miatt roppant gyenge lett a meggytermés, a szilva esetében a bőséges termés rossz minőséggel párosult, cseresznyéből, kajszibarackból és őszibarackból pedig csak azok a gazdák tudtak jó vagy viszonylag jó termést elérni, akik a nyár folyamán öntözték a gyümölcsfáikat. De milyen helyzetben vannak az almatermesztők?

– Kárpátalján igen kedvelt ez a gyümölcs, termesztésének igen nagy és régi hagyománya van vidékünkön. Nehezen találni olyan családi portát, ahol legalább egy almafa ne ékeskedne. Sőt nagyszüleink máig foggal-körömmel ragaszkodnak a több tíz éves öreg almafákhoz, „mert az milyen jó” – mondják. Ennek a legfőbb oka, hogy a legtöbbet fogyasztott gyümölcsünk termesztése viszonylag könnyű, a fajtaválaszték pedig bőséges, így mindenki megtalálhatja kedvenc fajtáját vagy fajtakörét. Ráadásul kifejezetten jó termésmennyiséget és minőséget lehet elérni egy kis szakértelemmel, kedvező időjárással és némi szerencsével. Ám a közelmúltban szinte minden év rendszeresen hozott valamilyen negatívumot a termelőknek. Elsősorban a piacvesztés a legfájóbb pont, mellette a szélsőséges időjárás – több éven volt fagykár, szárazság stb. – is gondokat okozott, tovább rontotta a helyzetet a Covid–19-járvány, jelenleg pedig a háború negatív hatását szenvedik a termelők. S az sem tesz jót az almatermesztőknek, hogy bizony, kezd elmúlni az az idő, mikor a betegségek megelőzése céljából a gyümölcsfogyasztáson volt a hangsúly. Mára olyan mennyiségben találhatunk vitaminokat, táplálékkiegészítőket stb., hogy a gyümölcs lassan elfelejtődik. Pedig jó lenne észben tartani a mondást: „Minden napra egy alma az orvost távol tartja” – indítja beszélgetésünket Molnár Ádám, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza.

– Milyen hatással volt az almafélékre a hideg április?

– Az idei év nem hozott erős fagyokat a tavaszi időszakban, legalábbis az alma jól átvészelte ezeket a fagyos napokat. Sok korai fajtán már megjelentek a terméskezdemények, vagy a téli fajták még virágbimbós állapotban voltak a késő áprilisi gyenge fagyos napokon. Több fajta esetében (Gála, Braemburn, Idared stb.) viszont láthatóak a hideg április hatásai, jóllehet, nem az összes termésen, hanem csak egy részükön fedezhetőek fel a fagykár tünetei. Világosbarna elmosódó foltokat láthatunk rajtuk, ezenkívül ezek a gyümölcsök aprók, legtöbb esetben deformáltak, s ha szétvágjuk őket, akkor a magházban is kevés magot találhatunk, ami a fagykárt jelzi.

– Az aszályos nyár miként befolyásolta az almatermést?

– Összességében elmondható, hogy az ültetvényeken, sőt még a háztáji kertekben is szépen beszíneződött és egészséges gyümölcsök vannak az almafákon. Az idei év aszályos hónapjai viszont nem kedveztek a gyümölcsméretnek. Ahol nem tudták megoldani az öntözést, ott problémák voltak a termések növekedésével, viszont aki öntözött, annak, bizony, meghálálta a gyümölcsfa a locsolást. Sok termesztő és fogyasztó is rendszerint az almák ízét és cukortartalmát dicséri, ami nem meglepő, mivel a száraz, napos időjárás a termés érésekor a cukrok termelődését segíti elő, míg egy esős szezonban (lásd előző év) a gyümölcssavak és ásványi anyagok halmozódnak fel a termésben. Az érési időszak végén pedig az erős harmatok és esőzések a gyümölcsök színeződését és további minőségjavulásukat segítik elő, s mindezek még inkább kívánatossá teszik majd az almákat. És a termés mennyiségével sincsenek gondok.

– Okoztak-e problémákat a kórokozók, illetve a kártevők?

– Az aszályos időjárás nem kedvezett a kórokozóknak, szinte alig található rothadó gyümölcs a fa alatt, vagy fekete pettyes (varas) alma, és a kártevők száma is jóval kevesebb volt az előző évekhez képest. Magyarán: jóval kevesebb időt, pénzt kellett fordítani a növényvédelmére, de arányaiban nagyobb befektetést jelentett az öntözés és a tápanyag-utánpótlás. A gyümölcstermesztésben közel akkora befektetéssel számolhatnak a termelők, mint az előző években. Ennek oka pedig az, hogy bár sok permetezés kimaradt (nem volt szükséges), viszont a tápanyag-utánpótlás és az öntözés elvitte ezt a kis megtakarítást a szezon alatt.

– Hogyan tudják értékesíteni a termelők a gyümölcsöket?

– Igen problémás az eladás. Az előző években sem volt egyszerű az alma értékesítése, ugyanis a feldolgozóipar csak kis mennyiséget dolgoz fel Kárpátalján, a megyék közti szállítás pedig nagyon megdrágult, emellett kockázatos és bizonytalan. Még a nagy cégeknek is komoly fejtörést fog jelenteni az alma értékesítése, szállítása és tárolása, s a helyi kis piacokon már most találkozhatunk a vidékünkön lévő nagy gyümölcsösök almáival, amire az előző években nem volt példa. Jóval kevesebb gyümölcsöt készítenek a téli tárolásra. A terméseket 60–80 százalékos érettségben takarítják be, ám ha végignézzük az ültetvényeket, azt látjuk, hogy a gyümölcs már túlérett erre a célra. Tehát hiába vannak több városban modern hűtőházak, nem valószínű, hogy teljesen fel lesznek töltve. S ha már a nagyok szó szerint kínlódnak, akkor a kistermelőknek is hányatott lesz a sorsuk. Nemcsak Ukrajnában, de a többi európai országban is nagy gondot jelent a kistermelőknek az alma eladása. Jócskán önköltség alatt értékesíthető, de legalább ott jobban el lehet adni, megfelelőbb kereslet van rá. Kárpátalján ellenben csak a helyi piacokon adhatják el a kistermelők a termést, emellett csupán korlátozott lehetőség van a gyümölcslének, lekvárnak, dzsemnek stb. való feldolgozására és a feldolgozott termékek értékesítésére.

– Kárpátalján a nyári vagy a téli almák az elterjedtebbek, s milyenek a jelenlegi piaci árak?

– A piacokon szép számban megjelentek a téli almafajták, s átlagosan 8–15 hr/kg áron vásárolhatók meg az ízesebbeknél ízesebb fajták. Ám mivel sok kertben megtermett az alma, ezért piaci kereslet egyelőre még nincs, vagy csak kismértékű.

A nyári almafajták igen kis jelentőségűek vidékünkön, s vagy nem kerülnek ki a piacra a gyenge eltarthatóságuk és a gyengébb ízviláguk miatt, vagy kis mennyiségben jelennek meg a kis háztáji termelők standjain. A nyári alma még annyira sem keresett, mint a téli, mivel érésekor a barack, a szilva stb. eltereli a figyelmet erről a gyümölcsről, emellett szinte minden kertben tudunk almát enni nyáron, ezért a potenciális fogyasztók nem is vásárolják. A téli időszak viszont más, a téli alma utóérő, és akár egy hagyományos tárolóban (spájz, kamra, hideg garázs) több hónapig lehet minőség- és mennyiségveszteség nélkül tárolni. S bizony, jól tud esni a frissítő gyümölcs a téli hónapokban.

Lajos Mihály