Átadták az Erdélyi Béla Emlék- és Alkotóházat Munkácson
„Munkássága, művészete máig inspiráló a fiatal művészek számára”
A magyar kormány támogatásával, valamint a Zahid Finance Group Kft. és a Kárpátok Művészetéért és Kultúrájáért Egyesület közreműködésével megvásárolták, felújították, és szeptember 19-én át is adták Erdélyi Béla festőművész családi házát, amely a Munkácsi-várhegy tövében, a Munkács városhoz tartozó Várpalánkán található. Az épületben a család eredeti bútorai mellett az ott talált korabeli grafikák, skiccek, fényképek és levelek, valamint Erdélyi Béla ismert festményeiről készült reprodukciók lettek kiállítva. Az emlékház és az udvaron található műterem egyben alkotóházként is funkcionál majd a működtetők elképzelései szerint. A tetőtérben vendégszobákat alakítottak ki, ahol már több mint három hónapja Kelet-Ukrajnából menekült képzőművészeket szállásoltak el.
A házról annak korábbi tulajdonosát, Villásek Tibor festőművészt kérdeztük, aki elmondta, hogy dédszülei vásárolták 1918-ban, és ott nevelték fel 11 gyermeküket, közöttük Erdélyi Bélát és annak ugyancsak festőművész öccsét, Erdélyi Jánost, Tibor nagyapját, akitől édesanyja, majd ő örökölte a házat. „Az udvaron álló műtermet egy, a második szomszédban lakó kőműves barátjuk építette, és Erdélyi Béla nagyapámmal, Jánossal keverte a maltert – anyukám így mesélte. A ház nem az eredeti már, mert azt 1964-ben a nagyapám és édesapám átépítették, kibővítették. Viszont ez volt az a hely, az az udvar, ahová Erdélyi Béla már felnőttként is – amikor Ungváron élt – szinte minden vasárnap hazalátogatott a szülőkhöz. Akkor volt az udvaron egy nagy cseresznyefa, alatta egy hosszú asztalon terítettek meg, hisz nagy volt a család” – mesélte Villásek Tibor.
A megnyitóünnepségen megjelenteket Tarpai József, a Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatója köszöntötte, aki elmondta, hogy 2019-ben a Magyar Ház Program keretében sikerült az épületet megvásárolni és felújítani. A házat Erdélyi Béla halálának 67. évfordulóján adják most át, de a háborús helyzet miatt az épületben tavasz óta menekült művészek élnek és alkotnak. Az igazgató felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy Munkács két nagy festőgéniusza között, ha áttételesen is, de volt kapcsolat, hisz Munkácsy Mihály tanítványa volt Révész Imre, az övé pedig Erdélyi Béla. Az emlékházzal szeretnék megőrizni az emlékét a szovjet időszakban meghurcolt, nehéz sorsú festőművésznek, illetve egy inspiráló teret is szeretnének biztosítani a felnövekvő festőgenerációknak.
Kopriva Attila, a projekt kurátora, a Kárpátok Művészetéért és Kultúrájáért Egyesület elnöke szerint: „Ez az alkotóház azért fontos, mert Erdélyi Béla egy példa. Munkássága, művészete máig inspiráló a fiatal művészek számára, máig aktuálisak többek között a párizsi és müncheni periódusa idején készült művei. A szovjet érában nem fogadták el, mert túl európai volt, a gondolkodása és mentalitása sem egyezett az akkor elvárttal. Meghaladta a saját korát, azért lehetséges, hogy sok fiatal művész máig inspirálódik a munkásságából.”
Bacskai József ungvári magyar főkonzul avatóbeszédében elmondta: „Hatvanhét évvel ezelőtt, szeptember 19-én hunyt el Erdélyi Béla, Kárpátalja talán máig legjelentősebb, legismertebb, európai hírű festőművésze. A kárpátaljai festőiskola egyik alapítója, az ungvári iparművészeti főiskola első igazgatója, a Kárpátaljai Képzőművészek Szakszervezetének első elnöke, és számos, később elismert kárpátaljai festőművész tanára. Munkássága Boksay Józsefével együtt máig meghatározó és iránymutató a fiatalabb művészgenerációk számára. Erdélyi műveiből sugárzik a szülőföld végtelen szeretete, művészeti alkotásai élethűen visszatükrözik azt a sokszínű és soknemzetiségű megyét, ahol a magyar lakosság mellett ukrán, ruszin, román, szlovák és más nemzetiségű emberek élnek, alkotnak együtt békésen” – emelte ki a főkonzul.
Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke megköszönte a kezdeményezőknek és a támogatóknak, hogy megmentették azt a történelmi helyet, ahol felnőtt és élt Kárpátalja nagy szülötte, Erdélyi Béla, és az épületet most már bárki meglátogathatja. Megjegyezte, hogy a nagy festő az ilosvai járási Kelemenfalván született, és a család eredeti neve Hric volt, az édesapja vette fel az Erdélyi nevet. Nagy festőnk Párizsban és Münchenben is tanult és élt, de hazajött Kárpátaljára, s itt alkotott és tanított, a szülőföldjén. Erdélyi Bélának a munkássága is bizonyítja, hogy Ukrajna Európa része, a mienkkel együtt teljes az európai kultúra – fogalmazott a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke.
Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke a kárpátaljai magyarok és ukránok számára egyaránt fontos létesítménynek nevezte az átadott emlék- és alkotóházat, amiért köszönetet mondott a szervezőknek és a kivitelezőknek. Elmondta még, hogy egy bútorszállítmányt sikerült áthozniuk Magyarországról, amelyet a Magyar Művészeti Akadémia tagjainak gyűjtéséből vásároltak és a Beregszentmiklósi Szoborpark céljait fogja szolgálni.
A történelmi egyházak képviseletében Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke kérte az emlékházra Isten áldását, valamint Molnár János római katolikus püspöki helynök szentelte meg azt.
Az eseményen a kárpátaljai képzőművészeti élet számos képviselője megjelent, közöttük Volodimir Mikita ungvári festőművész, a mester tanítványa, valamint Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke és a Szövetség több vezetője, megyei és kistérségi vezetők és a munkácsi magyarság képviselői is, egyedül a város vezetői hiányoztak.
Az Erdélyi Béla Emlék- és Alkotóház ünnepélyes felavatását követően mindenki bejárhatta az épületeket, majd az esemény a Munkácsy Mihály Magyar Házban folytatódott Molnár Ildikó és Vass Tamás Erdélyi Béla életét bemutató filmjének levetítésével, valamint ünnepi fogadással.
Badó Zsolt
