Atomfegyver: Meg meri nyomni Putyin a gombot?

2022. szeptember 30., 10:27 , 1127. szám

Vlagyimir Putyin elnök néhány napja ismét kijelentette, hogy szükség esetén kész atomfegyverrel megvédeni az orosz területeket, ami szakértők és a sajtó szerint felveti a lehetőséget, hogy kisebb taktikai nukleáris fegyvereket is bevethet Ukrajnában. Az elmúlt napokban a média alaposan kivesézte a témát.

Mi az a taktikai nukleáris fegyver?

A taktikai nukleáris fegyverek kis méretű nukleáris robbanófejek és a célba juttatásukra szolgáló szállítórendszerek, amelyeket harctéri felhasználásra vagy korlátozott csapásmérésre fejlesztettek ki, mutat rá összeállításában a BBC News Ukrajina. Arra tervezték őket, hogy elpusztítsák az ellenséges célpontokat egy adott területen, nagy mennyiségű radioaktív csapadék nélkül.

A legkisebb taktikai nukleáris fegyver ereje egy kilotonnánál is kisebb lehet (egy kilotonna ezer tonna TNT robbanóanyagnak felel meg). A legnagyobbak közülük elérhetik a 100 kilotonnát. Összehasonlításképpen: az Egyesült Államok által 1945-ben Hirosimára ledobott atombomba 15 kilotonnás volt. A stratégiai nukleáris fegyverek ennél lényegesen nagyobbak (1 000 kilotonnáig), s nagy távolságról indíthatók.

Milyen taktikai atomfegyverekkel rendelkezik Oroszország?

Az amerikai hírszerzés szerint Oroszországnak körülbelül 2000 taktikai nukleáris fegyvere van. Ezek a taktikai nukleáris robbanófejek olyan rakétákba, akár tüzérségi lövedékekbe is beszerelhetők, amelyeket általában hagyományos robbanóanyagok célba juttatására használnak. Ilyenek például a cirkálórakéták.

Az Egyesült Államok azt állítja, hogy Oroszország a közelmúltban jelentős összegeket költött erre a fegyvertípusra, hogy javítsa a hatótávolságát és pontosságát.

Még soha nem vetették be

Taktikai nukleáris fegyvereket még soha nem vetettek be konfliktusokban. A nukleáris hatalmak felismerték, hogy ugyanolyan hatékony a célpontok megsemmisítése a harctéren a modern hagyományos lőszerekkel. Ezenkívül még egyetlen atomfegyverrel rendelkező állam sem kívánta megkockáztatni a nukleáris háború kirobbantását taktikai atomfegyverek bevetésével.

Oroszország azonban kétségtelenül nagyobb valószínűséggel alkalmazhat kisebb taktikai atomfegyvert, mint nagyobb stratégiai rakétákat.

„Lehet, hogy nem tekintik ezt a nagy nukleáris határ átlépésének” – mondja Patricia Lewis, a Chatham House agy­tröszt nemzetközi biztonsági programjának vezetője.

„Ezt is hagyományos képességeik részének tekinthetik” – teszi hozzá.

Putyin valóban megteheti?

Idén februárban, nem sokkal az Ukrajna elleni invázió előtt Putyin elnök „különleges harckészültségbe” helyezte az orosz nukleáris erőket, és nukleáris hadgyakorlat megtartására adott utasítást.

A közelmúltban kijelentette: „Ha országunk területi integritása veszélybe kerül, kétségtelenül minden rendelkezésre álló eszközt felhasználunk Oroszország és népünk védelmére. Ez nem blöff.”

Oroszország az általa megszállt dél- és kelet-ukrajnai régiókban a napokban álnépszavazásokat tartott az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásukról. Putyin elnök azt mondta, hogy „minden eszközzel” kész megvédeni e régiók „területi integritását”.

Az amerikai hírszerzés minderre a Nyugatnak szánt fenyegetésként tekint, hogy az ne segítsen Ukrajnának megpróbálni visszafoglalni ezeket a területeket, nem pedig annak a jeleként, hogy Moszkva nukleáris háborút tervez.

Vannak azonban, akik attól tartanak, hogy amennyiben további kudarcok érik, Oroszország kísértést érezhet arra, hogy egy kisebb taktikai fegyver alkalmazásával Ukrajnában a maga javára billentse a mérleg nyelvét, véget vessen a patthelyzetnek vagy elkerülje a vereséget.

Washingtoni figyelmeztetés

Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke óva intette Oroszországot az atomfegyver bevetésétől az ukrajnai háborúban. A CBS News-nak adott interjújában kijelentette, hogy az ilyen lépések „oly módon változtatnák meg a háború arculatát, amire a második világháború óta nem volt példa”. Hozzátette: „Ennek következményei lesznek.”

Nehéz megjósolni, hogy az USA és a NATO hogyan reagál az atomfegyverek használatára. Meglehet, hogy nem szándékoznak majd eszkalálni a helyzetet és kockáztatni a totális nukleáris háborút, ugyanakkor meg akarhatják mutatni Oroszország számára, hogy hol a határ.

Kína is visszatarthatja Oroszországot a taktikai nukleáris fegyverek alkalmazásától.

„Oroszország nagyban függ Kína támogatásától – mondja dr. Heather Williams, a londoni King’s College nukleáris szakértője. – Kínának pedig van egy nukleáris doktrínája, mely szerint »nem alkalmazni elsőnek«. Tehát ha Putyin mégis bevetné, Kínának hihetetlenül nehéz lenne támogatnia őt.”

„Ha bevetné, valószínűleg elveszítené Kínát” – állítja a szakértő.

Célpontok

A Jevropejszka Pravda (JP) szerint nem lehet félvállról venni az atomfegyver alkalmazásának lehetőségét, ezért összeállításában sorra veszi a lehetséges célpontokat.

A portál nem tartja valószínűnek – bár kizárni sem tudja –, hogy az oroszok Kijevet, a döntéshozatali központokat vegyék célba. Az írás emlékeztet, Oroszország egyelőre még attól is tartózkodott, hogy hagyományos rakétákkal lője a kormánynegyedet, például a parlamentet, mondjuk akkor, amikor Volodimir Zelenszkij elnök is jelen van az ülésteremben. Ugyancsak a fővárosra mért csapás ellen szól, hogy jelenleg Kijevben tartózkodnak a világ vezető hatalmainak nagykövetei.

„Olyan nukleáris csapást mérni, amely megsemmisíti a világ számos vezető államának diplomatáit, akkora ostobaság, amire még a Kreml sem merné elszánni magát” – írja a JP.

A portál valószínűbbnek tartja a „korlátozott nukleáris háború” stratégiájának alkalmazását Moszkva részéről, amelyet éppen az Ukrajnához hasonló, nukleáris fegyverrel nem rendelkező országokkal való szembenállás esetére dolgoztak ki.

Ezek szerint az első amolyan „szemléltető” csapás lenne egy viszonylag elhagyatott területre. Célja, hogy bizonyítsa a nukleáris fegyver használatára való elszántságot.

Az orosz stratégák feltételezik, hogy az ellenségnek ezután meg kell adnia magát, különben egy második, megfélemlítő csapást mérnek rá: egy nem túl sűrűn lakott területre, ahol esetleg csapatok állomásoznak, vagy infrastrukturális létesítmények, netán a megtámadott fél számára szimbolikus jelentőséggel bíró objektumok találhatók. És csak ezután következnének a megsemmisítő csapások.

Természetesen nincs garancia arra, hogy Oroszország szigorúan követné ezt a forgatókönyvet – ahogyan szerencsére arra sincs, hogy egyáltalán kitör az atomháború!!! –, de ennek a stratégiának az alkalmazása nem zárható ki – írja a JP.

A csapásmérés szempontjából magas kockázatú övezetnek minősülnek Ukrajna nyugati részének vasúti csomópontjai, amelyek elpusztítása jelentősen megnehezítheti a szövetséges államok fegyverszállítását Lengyelországon keresztül. Az orosz propaganda valószínűleg egy nyugat-ukrajnai városka elleni, minden bizonnyal számos áldozattal járó támadást tudna a legkönnyebben „eladni” saját közvéleményének – mutat rá a JP.

(pszv/bbc.com/eurointegration.com.ua)