Felmérés: Az ukránok minden eddiginél egységesebbek a demokrácia iránti vágyukban

A példátlan orosz katonai agresszióval szembesülő ukránok minden eddiginél egységesebbek a demokrácia iránti vágyukban – állapítja meg a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) az Ukrán Nemzeti Demokratikus Intézettel közösen készített felmérésről közölt jelentésben.

A válaszadók 95 százaléka – történelmi rekord – jelezte: nagyon fontos vagy fontos számára, hogy Ukrajna teljes értékű működő demokráciává váljon, és ezt a véleményt minden régió lakossága szinte azonos arányban osztja. Emellett a válaszadók a szólásszabadságot, a mindenkire kiterjedő tisztességes igazságszolgáltatást, valamint a szabad és tisztességes választásokat nevezték meg a teljes értékű működő demokrácia három legfontosabb jellemzőjének.

A teljes körű háború minden ukrán férfit és nőt érintett: sokan bevételcsökkenésről, mentális és fizikai egészségi állapotuk romlásáról, a barátoktól, családtagoktól való elszakadásról – esetleg az elvesztésükről –, a munkahely megszűnéséről, a lakóhely megsemmisüléséről számolnak be. Ennek ellenére szinte minden ukrán bekapcsolódott a segítségnyújtásba. A válaszadók 81%-a adományozott már pénzt a fegyveres erőknek, bár 95%-uk jelezte, hogy nem elégséges a jövedelme. Ezenkívül 63%-uk adományozott ruhát vagy egyéb szükséges holmit a belső menekülteknek, 60%-uk juttatott pénzt humanitárius segélyre, és több mint a felük nyújtott menedéket vagy segített egyéb módon az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek.

Országosan a megkérdezettek 57%-a kevéssé valószínűnek tartotta, hogy a közeljövőben harcok robbanjanak ki jelenlegi lakóhelyén. Az így vélekedők aránya a nyugati és a központi országrészben nagyobb (69%, illetve 56%) míg délen és keleten valamivel szerényebb (53% és 50%). Ugyanakkor sokan (37%) nem tudtak válaszolni arra a kérdésre, hogy meddig tart még a háború. A válaszadók 9%-a szerint kevesebb mint három hónapig, 19%-uk szerint 3–6 hónapig, 16%-uk úgy gondolta, hogy 6–12 hónapig, 18% pedig azon a véleményen volt, hogy 12 hónapnál is tovább.

Az Ukrán Fegyveres Erőkbe vetett bizalom gyakorlatilag egyöntetű, 95%-os – mutat rá a tanulmány. Készítői hangsúlyozzák azt is, hogy a válaszadók 81%-a megbízik Ukrajna elnökében, Volodimir Zelenszkijben. A „bizalmi” rangsort a Legfelső Tanács (29%) és a Főügyészi Hivatal (23%) zárja.

Az ukránok határozottan és egységesen támogatják az integrációt az Európai Unióba (92%) és a NATO-ba (79%). A válaszadók országszerte osztják ezeket a nézeteket, így délen és keleten is, gyakorlatilag megszűntek a korábbi kutatások alkalmával megfigyelt regionális különbségek Ukrajna EU- és NATO-csatlakozásának támogatásában.

Az ukránok nem tekintik területüket alku tárgyának. A megkérdezettek 88%-a akkor tudná elfogadni a békét, ha Ukrajna visszaszerezné a 2014 előtti területeit. Sőt, 44% már azt is elfogadhatatlannak tartaná, ha csak a 2022-ig ellenőrzött területek térnének vissza, vagyis a Krím és a Donbász korábban megszállt területei nem.

Az országos vizsgálatot az Ukrán Nemzeti Demokratikus Intézet dolgozta ki és végezte. A terepmunkát a KIIS bonyolította le 2022. augusztus 2. és 9. között. A számítógépes telefonos interjú (CATI) módszerével 2 510 befejezett interjú készült. A felmérés csak a jelenleg Ukrajnában élő, ukrán telefonszámú mobilkészüléket használó felnőtt lakosságra reprezentatív. A 2022. február 24. előtt az ukrán kormány által nem ellenőrzött területeket kizárták a vizsgálatból. Természetesen a felmérés nem tükrözheti annak a mintegy 6,8 millió (kb. 16%) ukránnak a véleményét sem, aki még mindig külföldön tartózkodik. Az országos minta átlagos hibája nem haladja meg a +/- 2,2%-ot. A kutatás az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID), Svédország és a Kanadai Nemzetközi Ügyek Minisztériuma pénzügyi támogatásával valósult meg.

(zzz/kiis.com.ua)