Háború utáni helyreállítás: új szabványok, elvek és szabályok

Bár még nem ért véget a háború, készülnek a tervek az ellenség által elpusztított-megrongált ukrán infrastruktúra és a lakóhelyek helyreállítására. Máris dolgoznak egy sor jogszabálytervezeten, amelyek gyorssá és átláthatóvá hivatottak tenni az újjáépítést – írja a korrespondent.net.

Biztonság és energiahatékonyság

A kormányzat szerint az Oroszországgal vívott háború befejezése után új normák és elvek szerint kell újjáépíteni az országot.

„Jelenleg a parlamentben azokon a szabványokon, szabályokon és elveken dolgozunk, amelyek szerint az ország helyreállítása meg fog történni. Egyes törvényjavaslatok már törvényekké váltak, másokat a második olvasatra készítünk elő” – jelezte Olena Suljak parlamenti képviselő, a Nép Szolgája párt elnöke.

Elmondása szerint az elnök már aláírta azt a törvényt, amely a polgári védelmi rendszer új szabályainak bevezetéséről szól.

„Az új területek tervezésénél figyelembe veszik óvóhelyek és kettős rendeltetésű építmények, például megerősített parkolók építését, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítsuk az emberek biztonságát” – mutat rá Suljak.

A kritikus infrastruktúrához tartozó létesítményekben, főként az iskolákban és az óvodákban légvédelmi óvóhelyek épülnek.

Tervek készülnek az energiaforrások felhasználásának csökkentésére, az épületek energiahatékonyságára vonatkozó minimális követelmények bevezetésére is. A szovjet építésű, rossz hőszigetelésű épületek helyett energiatakarékos technológiák alapján emelnek új lakásokat a polgárok számára.

A beruházók ellenőrzése

A megsemmisült infrastruktúrát az új városrendezési elvek szerint állítják helyre, valamint szigorúbb felelősséget állapítanak meg az építési szabályok megsértéséért. A településrendezési reform ezért a digitalizálást is előirányozza.

„A városrendezési reformra vonatkozó 5655. számú törvénytervezet elfogadásával az építőiparban minden folyamat elektronikus úton zajlik majd” – közölte Suljak.

Elmondása szerint a településrendezési reform elindítása óta az építőiparban létrejött az Egységes Állami Építészeti Elektronikus Rendszer, és folyamatban van a teljes iparág digitalizálása. Az építési folyamat valamennyi résztvevője saját digitális aláírással fog rendelkezni, és minden tisztviselő elektronikus formában bocsátja ki a dokumentumokat, a saját digitális aláírásával hitelesítve azokat.

„Azaz mindig meg lehet majd találni azt a személyt, aki ezt vagy azt a dokumentumot kiadta. Ha pedig felmerül a jogsértésért viselt felelősség kérdése, akkor azonosítható lesz, hogy pontosan ki sértett törvényt” – mutatott rá a képviselő.

A folyamat minden résztvevője ebben a rendszerben fog dolgozni: tervezők, fővállalkozók, közjegyzők, rendfenntartók, műszaki nyilvántartók.

Az építkezés jogszerűségének ellenőrzését a helyi hatóságokra bízzák

Jogszabályi szinten köteleznék a helyi hatóságokat a közösségükhöz tartozó terület folyamatos megfigyelésére, hogy gyorsan felderítsék az illegális építkezéseket, és haladéktalanul reagáljanak az ilyen esetekre. Suljak szerint a készülő törvénytervezet egyértelműen rögzíti, mi számít önkényes építkezésnek. Ezek azok az esetek, amikor nincs hivatalosan bejegyezve a földrészleg, hiányzik az engedély az építési munkák megkezdésére, a kivitelezők számottevően megsértik a projektdokumentációt, például megnövelik a magasságot. Ilyen spontán építkezést észlelve a helyi önkormányzati szervek kötelesek lesznek gyorsan és szigorúan reagálni. Egyes esetekben még bírósági végzés sem kell majd a létesítmény elbontásához. A politikus szerint ez lesz a biztosíték a visszaélések ellen, amikor a helyi hatóságok egyszerűen szemet hunynak a városrendezési jogszabályok megsértése felett.

A büntetőjogi felelősség szigorítását is előirányozzák. „És természetesen a jogsértésekért viselt büntetőjogi felelősséget is szigorítjuk a folyamat minden résztvevője esetében. Fokozottan érvényes ez a kulturális örökségre, a természetvédelmi alapra. Új szabályok szerint, magasabb felelősségi szint mellett kell újjáépítenünk az országot” – jelentette ki a képviselő.

Kártérítés a lerombolt otthonokért

A honatyák azon is dolgoznak, hogy a polgárok kártérítést kaphassanak a lerombolt otthonaikért. A pénzeszközöket a lefoglalt orosz vagyonból teremtenék elő.

„Az új rekonstrukciós stratégiánk keretében készen állunk a 7198. számú törvénytervezet elfogadására is, amely kártérítést ír elő a megsemmisült lakóhelyekért, anélkül, hogy meg kellene várni az Oroszországi Föderáció jóvátételét. Reméljük, hogy a törvénytervezet a közeljövőben második olvasatban is a parlament elé kerül. Tisztában vagyunk vele, hogy sok pénzről van szó, amelyből jelenleg kevés van, de lehetőséget találtunk arra, hogy a lefoglalt orosz vagyont kárpótlásra fordítsuk” – összegezte az elképzeléseket Suljak.

A rekonstrukció mint beruházási projekt

Denisz Smihal miniszterelnök szerint az ország helyreállítási terve három szakaszból áll majd. Az első: itt és most helyreállítani azt, amit lehetséges, és ami kritikus az emberek élete szempontjából. A második a gyors helyreállítás, mivel még az alapvető infrastruktúra megsemmisült objektumainak száma is óriási. Ez az iskolák, kórházak kijavításáról és ideiglenes lakások építéséről szól. A harmadik szakasz a hosszú távú átalakítás, amely minden szférát érint, kezdve az oktatástól, az egészségügytől egészen a „zöld átmenetig” és az új hadiipari komplexumig.

A szakértők összességében pozitívan értékelik, hogy a kormányzat máris tervezgeti az ország újjáépítését.

Makszim Oriscsak, a Tőzsdetechnológiai Központ elemzője például azt mondja, hogy Ukrajna számára a háború utáni újjáépítés, a lerombolt városok és kerületek felépítése jó befektetési projektté válhat.

„Elképzelhető, hogy nem tőkét fognak bevonni, nem keresnek szponzorokat az építkezésekhez, hanem felajánlják a telek eladását vagy hosszú távú bérbeadását fillérekért, a potenciális építkezésért ezen a területen” – mondja a szakember.

Lehetővé tehetnék azt is, hogy a külföldi befektetők kedvezményes feltételeket kapjanak egy bizonyos földterület agráripari célú bérlésére, cserébe azokért a négyzetméterekért, amelyek megépítéséhez segítséget nyújtottak.

„Külföldi szakembereket vonunk be, külföldi tőkét, engedélyezzük a föld ideiglenes használatát. Fontos, hogy ennek a tervnek a sikeréhez előkészítsük a jogszabályi kereteket, és készen álljunk a pénzeszközök külső ellenőrzésére” – mondja a szakértő.

„A külföldi befektetők védelme óriási akadályt jelentett Ukrajna fejlődésében az elmúlt években. A korrupció, az országban zajló folyamatok átláthatatlansága, az illegális munkavégzési sémák Ukrajnában – ez az, amin a parlamentnek dolgoznia kell. Ha megváltoztatják a rendszert, akkor számíthatunk az újjáépítésre” – összegez a szakember.

(pszv/korrespondent.net)