Leszerelés és rotálás – háború idején?

A hivatalos adatok szerint ma több mint egymillió egyenruhás védi Ukrajnát. Sok ezren közülük február 24. óta a fronton vannak, jó néhányan már az Oroszország teljes körű inváziója előtti időkben is a harctéren voltak. A hromadske.ua utánajárt, le lehet-e szerelni, vagy legalább rotálni, azaz cserélni, váltani a frontvonalban szolgálatot teljesítő katonákat napjainkban.

A hatályos törvények szerint hadiállapot idején a leszerelésre elnöki rendelet alapján kerülhet sor, amely nagy valószínűséggel csak a háború befejezése után jelenik meg. Arról nem szólnak a jogszabályok, hogy ennek pontosan mikor kell bekövetkeznie. Vagyis a mozgósítottak szolgálati ideje nincs meghatározva-korlátozva.

Egy ilyen elnöki rendeletnek a háború végéig nem adottak a feltételei – mutat rá Szerhij Rahmanyin, a Hang frakció képviselője, a Legfelső Tanács Nemzetbiztonsági és Védelmi Bizottságának tagja.

„Ezt a vezérkar, az Ukrán Fegyveres Erőket irányító Zaluzsnij (Valerij Zaluzsnij altábornagy, a fegyveres erők főparancsnoka – a szerk.) és a Legfelsőbb Főparancsnok (Volodimir Zelenszkij elnök – a szerk.) határozza meg. Szeretném, ha visszatérhetnénk a háború előtti létszámhoz. Azonban továbbra is szükségünk van az Ukrán Fegyveres Erők létszámának ha nem is a növelésére, de legalább a fenntartására. Oroszország mozgósított 200 ezret, mozgósíthat egymillió 200 ezret is” – mondta a honatya.

Roman Szvitan tartalékos ezredes, katonai szakértő egyetért a képviselővel: „Rosszabb helyzetben vagyunk, hiszen országunk népességét tekintve négyszer kisebb, mint Oroszország. Ezért nem gondolhatunk most a váltási határidőkre.”

Megjegyzi, hogy az intenzív harci cselekmények során a hadvezetésnek meglehetősen nehéz felváltani az egyik dandárt egy másikkal, mivel egy ilyen művelet gyengíti a pozíciókat, amit kihasználhat az ellenség. Ráadásul a frontvonalon értékesebbeknek tartják az olyan katonákat, akik már rendelkeznek háborús tapasztalattal.

„Jelenleg a rotációt nem rögzítik jogi dokumentumok, a felső hadvezetés belátása szerint történik” – mondja Andrij Novak katonai jogász, ügyvéd.

Ami a katonák felmentését, leszerelését illeti, arról A hadkötelezettségről és a katonai szolgálatról szóló törvény 26. cikkelye rendelkezik. Ezek szerint a felmentés a katonai szolgálat alól a következő okokból és módon lehetséges:

– a 60. életév elérése;

– a katonai szolgálatra való alkalmatlanság egészségügyi okokból – a katonaorvosi bizottság véleménye alapján;

– szabadságvesztés (-korlátozás) vagy rangtól való megfosztás bírósági ítélet alapján;

– egy speciális gondozási igényű közeli hozzátartozó ellátásának szükségessége;

– szolgálatot teljesítő nő várandóssága;

– ha a katona egyedül neveli 18 éven aluli gyermekét;

– ha mindkét szülő a fegyveres erők soraiban szolgál, miközben kiskorú gyermekük van;

– három kiskorú gyermek van a családban.

Ezek a normák – a teljesség igénye és a különböző speciális esetek és megkötések figyelembevétele nélkül – valamennyi sorkatonai szolgálatot teljesítő, esetleg a területvédelmi erőknél szolgáló személyre, sőt azokra a szerződéses katonákra is vonatkoznak, akiknek a háborús időkre való tekintettel meghosszabbították a szolgálati idejüket, bár a szerződésük lejárt.

Az a lényeg, hogy ne tévesszük össze a fenti normákat azokkal, amelyek halasztást adnak a szolgálat megkezdését illetően, hangsúlyozza Andrij Novak.

„A gyermek örökbefogadása például indok a halasztás megadására, de nem a szolgálat alóli felmentésre. Vagyis előfordul, hogy az ember eredetileg nyugodtan elkerülhette volna a katonai szolgálatot. De ha egyszer mozgósították, már nem élhet ezzel a lehetőséggel” – mutat rá a jogász.

Ugyanezért nem szerelhetik le az anya másik harcoló fiát, ha az egyik elesett a háborúban. A közeli hozzátartozó halála oka lehet a mozgósítás elhalasztásának, ha azonban valaki már katona, a törvény nem ad lehetőséget a leszerelésére ezen az alapon.

Önálló kérdéskör a sebesültek további szolgálata vagy leszerelése. Ilyenkor minden eset egyedi elbírálást igényel.

A sebesültnek a kezelés után meg kell jelennie a katonaorvosi bizottság előtt, amely megállapítja, hogy folytathatja-e a szolgálatot. Ha a katona felépült a sérüléséből, akkor fennáll annak a lehetősége, hogy ismét a frontra kerül. Azokat a katonákat, akiknek az egészségét nem sikerült maradéktalanul helyreállítani, a szolgálatra „korlátozottan alkalmasnak” minősíthetik. Ők a fegyveres erők soraiban maradhatnak, és a hátországba helyezhetők át.

Azonban még ilyenkor is fennáll a lehetősége, hogy a katonák visszatérnek a hadszíntérre.

„Itt figyelembe kell venni, hol szolgált a katona. Ez a szakterületétől és a haderőnemétől függ. Képzeljük el, hogy egy rakéta-sorozatvető rendszer vezetője megsérült. Kezelték, de sántít. A jövőben sántítása nem akadályozhatja meg feladatai ellátásában. Ezért szolgálatát ugyanabban az egységben folytathatja, ahol korábban szolgált. Az ilyen lábsérülés azonban megakadályozhatja, hogy a felderítő gyorsan mozogjon a terepen, ezért nagy valószínűséggel áthelyezik” – magyarázza Andrij Novak jogász.

(zzz/hromadske.ua)