A vöröshagyma szabadföldi termesztése II.
Folytatva a vöröshagyma szabadföldi termesztéséről szóló cikksorozatunkat alábbi írásunkban a dughagyma előállításával és a dughagymáról való vöröshagyma termesztésével foglalkozunk.
A könnyen cserepesedő talajokon a hagymamag kelése bizonytalan. Ilyen talajadottságok mellett a kellő állománysűrűség elérése érdekében ajánlatos dughagymáról termeszteni az étkezési vöröshagymát. E termesztési mód legfontosabb termesztési körzete a Maros menti löszhát, Makó környéke.
A dughagyma előállítása
A dughagymáról való termesztéssel két év alatt kapunk étkezési vöröshagymát. Az első évben állítjuk elő a következő évben továbbszaporításra alkalmas kis méretű hagymákat, a dughagymákat. A dughagymatermesztésre kiválasztott területnek gyommentesnek, egyenletes felszínűnek, jó szerkezetűnek kell lennie. A vetést kora tavasszal, március elején–közepén végezzük el, amikor a talaj felszikkad, és lehetővé válik a magágy előkészítése. A vetés mélysége 2-3 cm legyen. Leggyakrabban 25 cm a sortávolság, 5 cm a tőtávolság, mindez ötsoronként ágyásokba rendezve, s az ágyásokat 50 cm-es művelési út választja el egymástól. A szükséges vetőmagmennyiség 100–120 kg hektáronként. A vetés után a hengerezés nem maradhat el.
A dughagyma legfontosabb ápolási munkája a gyomirtás: a lomblevelek megjelenése után 2-3 alkalommal van szükség mechanikai vagy vegyszeres gyomirtásra. A betakarítás időpontját a hagyma lombjának megdőlése, száradása jelzi, ami általában július második felében következik be. A betakarított hagymát azonnal vigyük jól szellőző helyre. A várható termés kb. 15-20 t/ha.
A száraz, érett dughagymát különböző célokra használják. A dughagymák osztályozását speciális rostákkal végzik. A piklesz osztályba sorolt hagymákat nem hőkezeljük, ezeket zöldhagyma előállítására, hajtatásra használjuk, míg a zsika méretű dughagymát akkor használják fel, ha dughagymahiány van. Az I–III. osztályba sorolt dughagymákat hőkezeljük. A hőkezelésre a virágrügyek képződésének és a magszár megjelenésének megakadályozására van szükség.
A dughagyma osztályba sorolása és hőkezelése
A hőkezelt dughagymát 5 nap alatt 19-20 oC-ra lehűtjük, és ezen a hőfokon tartjuk a kiültetésig.
Osztály | Átmérő (mm) |
Tömeg (g/db) |
Hőkezelés időtartama, nap (35–38 0C-on) |
A hőkezelés kezdete |
---|---|---|---|---|
Piklesz | 22–25 | 5-8 | – | – |
I. | 19–22 | 4-5 | 55–60 | XII. hó, 3. dekád |
II. | 16–19 | 3-4 | 30–35 | I. hó, 2. dekád |
III. | 13–16 | 2-3 | 20–25 | I. hó, 3. dekád |
IV. | 10–13 | 1-2 | 10–15 | II. hó, 1. dekád |
Zsika | 5–10 | 0,5-1 | 10 | II. hó, 1. dekád |
Dughagymáról való termesztés
A dughagyma előállítása után a második évben termesztjük az étkezési hagymát. A dughagyma kiültetéséhez hasonló terület, talaj, gyommentesség szükséges, mint a magról vetett hagyma termesztéséhez. A dughagymáról vetett hagyma kötöttebb talajokon is jó eredményt ad, és öntözés nélkül is elfogadható terméseredményt nyújt. Fontos megemlíteni, hogy a dughagymáról ültetett hagyma is magas terméshozammal hálálja meg az öntözést. A dughagyma kiültetése később kezdődik, mint a magvetés, így a kiültetést áprilisra tervezzük. Az ültetést a kisebb méretű hagymákkal kezdjük. Az ültetési mélység 3–5 cm, a sortávolság 25–30 cm. A kiültetett dughagymák száma a mérettől függően folyóméterenként 12–20 db, így a kiültetett dughagyma mennyisége 1,5-2 t/ha.
A dughagymáról nevelt vöröshagyma ápolási munkái megegyeznek a magról termesztett vöröshagyma ápolási munkáival. A gyomirtást a vegyszeres és mechanikai műveletek kombinációjával végezhetjük eredményesen. A talajápolást kettős céllal végezzük: a mechanikai gyomirtás műveleteként és a talaj lazítására, hogy a tömődöttséget elkerüljük. Az öntözést kb. 20-30 mm-es vízadagokkal, 1-3 alkalommal biztosítsuk az időjárástól függően június közepéig.
A tárolásra szánt, dughagymáról termesztett vöröshagymát – a magról vetett hagymához hasonlóan – két menetben takarítjuk be. A háromnegyed részben megdőlt, már száradni kezdő hagymát kiemeljük a talajból, s az időjárástól függően 7-10 napig renden utóérlelhetünk.
A várható termés öntözés nélkül 20-25 t/ha, öntözéssel 10 t-val több termést is kaphatunk.
Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza