Mire számíthatnak a külföldről „késve” hazatérők?

„Elkísértem rokkant édesapámat a külföldi gyógykezelésére. Neki rövidesen haza kell térnie, én azonban még maradnék. Milyen büntetésre számíthat az ember, ha nem tért vissza időben külföldről?”

– A kérdés napjainkban egyre aktuálisabbá válik. Egyfelől, mert azok közül, akik a háború elől ez év elején külföldre menekültek, sokan máig nem tudnak vagy nem akarnak hazatérni, másfelől a kiutazásra vonatkozó szabályoknak a közelmúltban elfogadott módosítása miatt, amely a katonaköteles férfiak számára is lehetővé tette, hogy rokkant, rászoruló közeli hozzátartozójukat elkísérjék külföldi gyógykezelésre. Azok a katonaköteles férfiak is érintettek lehetnek, akik a háború kirobbanása után speciális engedéllyel utaztak külföldi kiküldetésbe, de nem akarnak hazatérni, vagy elmulasztották a hazatérés határidejét.

A válasz a kérdésre – s minden egyéb fel nem sorolt, de témánkhoz kapcsolódó esetre – meglepően egyszerű és egyértelmű: jelenleg, vagyis e sorok megírásakor önmagában a külföldön maradás, a „késve” hazatérés nem jár semmilyen felelősségre vonással, sem adminisztratívval, sem bűnügyivel, még csak pénzügyi következményei sincsenek. A jogszabályok pillanatnyilag csak a törvénytelen határátlépést rendelik büntetni, vagyis aki kiutazáskor törvényesen, szabályosan lépte át a határt, de késve vagy egyáltalán nem tért haza, nem vonható felelősségre. (Más kérdés, milyen következtetésre jut a történteket illetően saját hatáskörén belül a Területi Létszámfeltöltési és Szociális Támogatási Központ vagy más hatóság, amely megadta a hozzájárulást a katonaköteles személynek a kiutazáshoz.)

Felhívnám azonban a figyelmet, hogy a hangsúly esetünkben azon van: jelen pillanatban nem büntetik a törvények a „késve” hazatérő vagy kint maradt katonaköteles férfiakat. Például a Legfelső Tanácsban szeptemberben benyújtották a 8029. számú törvényjavaslatot Az ukrán polgárok Ukrajnából való kiutazásának és Ukrajnába történő belépésének rendjéről szóló törvény módosításáról. A tervezet egyebek mellett kimondja, hogy azoknak az ukrán polgároknak, akik nem a 2. cikkely negyedik részében meghatározott feltételek szerint hagyták el Ukrajnát a hadiállapot idején (vagyis nem egy bizonyos összeg banki letétbe helyezésével, és nem rendelkeznek olyan okmányokkal, amelyek igazolnák esetükben a katonai szolgálatra való behívás elhalasztását a mozgósítás során), az Ukrajnába történő belépéskor önkéntesen át kellene utalniuk egy speciális, az Ukrán Fegyveres Erők támogatására gyűjtő számlára a hadiállapot ideje alatt külföldön töltött minden hónap után a munkaképes polgárok (az Ukrajnába történő belépés napján érvényes) létminimumának tízszeresével egyenlő összeget. Ez az összeg jelenleg 26 000 hrivnya lenne havonta. Számoljanak utána: az önkéntes hozzájárulás fél év nem szankcionált külföldön tartózkodás esetén 156 000 hrivnyát tenne ki.

Jelezni szeretném, hogy jelenleg ennek a törvénytervezetnek a sorsa kétséges, mivel ugyancsak előírná, hogy a katonaköteles férfiak bizonyos, a hadsereg javára átutalandó havi juttatás fejében távozhatnának az országból hadiállapot idején. Ez viszont pillanatnyilag ellenkezik a hadkötelességgel kapcsolatos többségi állásponttal.

Ugyanakkor amilyen könnyen előfordulhat, hogy ezt a jogszabályt bizonyos módosításokkal mégiscsak elfogadja a parlament, ugyanúgy az is megtörténhet, hogy a közeljövőben adminisztratív vagy büntetőjogi felelősségre vonásról döntsenek a honatyák a késve hazatérők vagy külföldön maradottak vonatkozásában.

Felmerülhet a kérdés, hogy amennyiben mégiscsak bevezetnék a felelősségre vonás valamilyen formáját az általunk tárgyalt esetekben, kikre alkalmaznák azt a hatóságok? Az olvasó joggal gondolhatja, hogy mivel visszamenőleges hatályú törvényeket elfogadni nem éppen európai eljárás, az új jogszabály nem vonatkozna azokra, akik még a felelősségre vonás bevezetése előtt, törvényesen hagyták el az országot annak tudatában, hogy a külföldi tartózkodás önmagában nem jogsértés. Valójában azonban nincs rá garancia, hogy a „fizetett visszatérést” vagy bírságot, netán egyéb törvénybe foglalható büntetést nem kezdenek el automatikusan alkalmazni minden határidőt túllépővel, hivatalos engedély nélkül külföldön tartózkodó katonaköteles férfival szemben, függetlenül attól, hogy a jogszabály módosítása előtt vagy azután hagyta el az országot. Jogászok körében népszerű példa erre a megközelítésre a külföldi rendszámú autók behozatalának esete, amikor nem számított, hogy a járművet tulajdonosa az ukrajnai szabályozás változása előtt vagy utána hozta be az országba. Egy bizonyos átmeneti időszakot követően minden érintett járműtulajdonost megbírságoltak, aki nem regisztrálta személygépkocsiját Ukrajnában.

hk