Rekord költségvetési deficit vár Ukrajnára
Az államháztartás következő évi hiányát 38 milliárd dollárra becsülik a szakértők. Ez rekord mértékű deficit Ukrajna számára. Az ország külső finanszírozásra szorul a hiány fedezésére, az államadósság pedig eléri majd az éves GDP szintjét. A korrespondent.net szakértőket kérdezett arról, hogy mivel járhat ez a helyzet Ukrajna számára.
Kolosszális deficit
Az ukrán gazdaság számára az idei és a következő év rekordok sorozatát hozhatja. Olekszij Kuscs gazdasági szakértő szerint történelmi antirekordot érünk el, ami a GDP idei visszaesését illeti. Az előrejelzések szerint a gazdaság 35%-kal zsugorodik. Ez a helyzet csak a 90-es évekhez hasonlítható, amikor végbement a tervgazdaság átalakulása piacgazdasággá. Még a 2008-as világválság és a 2014-es donbászi háború idején is sokkal kisebb volt a zuhanás.
Abszolút antirekordot döntünk a költségvetési hiány tekintetében is, mert az jövőre meghaladja az 1 trillió hrivnyát. Ráadásul figyelembe kell venni, hogy a Pénzügyminisztérium által nyilvántartott költségvetési hiány nem a valós állapot, hanem csak a „könyvelés”. A költségvetési besorolás módszertana szerint a nyugati partnerek által adományozott ingyenes támogatások és bizonyos típusú, például az IMF-től származó hosszú lejáratú hitelek beszámíthatók a költségvetési bevételek közé, így viszont kiderülhet, hogy a büdzsé számviteli hiánya sokkal alacsonyabb a ténylegesnél, márpedig a Pénzügyminisztérium jelentéseiben az előbbi szám szerepel. Valójában azonban minden második hrivnya nem az országban lett/lesz megkeresve, vagyis nem adó- vagy fiskális bevételekből származik, hanem például kötvénykibocsátásból, vagy a nyugati partnerektől bevont eszközökből – mutat rá Kuscs.
Adósságcsapda
Talán mondani sem kell, mennyire veszélyes helyzet ez. A magas költségvetési hiány és annak főként kölcsönökből történő finanszírozása Ukrajna államadósságának gyors növekedéséhez vezet. A jövő évi költségvetési tervezet szerint az államadósság eléri a 6,4 trillió hr-t, és meghaladja az ország éves GDP-jét. A nemzetközi gyakorlatban a GDP 60%-át meghaladó érték az államadósság fenyegető szintjének számít.
Kuscs szerint Ukrajna számára ebben a helyzetben rendkívül fontos lenne az adósságrendezés. Tárgyalni kellene a hitelezőkkel az adósság 50%-ának leírásáról, a fennmaradó összeg törlesztésének átütemezéséről 15–20 évre és az államadósság-szolgálat évi 2-3%-ra csökkentéséről. Mindez azonban még várat magára.
Minden a Nyugaton múlik
Olekszandr Ohrimenko, az Ukrán Elemzőközpont elnöke emlékeztet, ma egy hónap alatt költünk annyit a hadseregre, mint korábban egy év alatt. „Ezért külföldi segítség nélkül Ukrajna nem tud harcolni” – mondja.
Mint rámutat, jövőre több mint 1 trillió hrivnya kell a hadseregnek. Remélhetőleg az USA és az EU adnak pénzt a szociális kiadásokra, akkor a védelemre fordíthatja az ország, amit megkeres. Nincs miből emelni a jövedelmeket. Jelenleg a kis- és középvállalkozások mentesülnek az adófizetés alól, és csak a nagyvállalatok fizetnek, ez a pénz pedig nem elég.
Andrij Blinov közgazdász is úgy véli, hogy az ukrán gazdaság stabilitása jelenleg a külső finanszírozástól függ.
„A költségvetési hiány 1,5 trillió hrivnya, az alapul vett árfolyamon 35 milliárd dollár, ez körülbelül 3 milliárd dollár havonta. Ismét csak, ez egy tény, amely 2022 eredményei alapján alakult így. De bármit is írunk elő, bármit írnak elő a képviselők, bármilyen tervezetet fogad el a miniszteri kabinet, minden a partnerek akaratán múlik: hogyan fognak megállapodni, betartják-e a kötelezettségeiket” – mondja Blinov.
Andrij Novak, az Ukrán Közgazdászok Bizottságának elnöke úgy véli, hogy partnerei nem hagyják cserben Ukrajnát.
„Bármekkorák legyenek is a kiadások és a költségvetési hiány, bármilyen szükségletei is lesznek Ukrajnának a következő évben, mindezt fedezni fogják számunkra partnereink, a világ mintegy félszáz legfejlettebb és leggazdagabb országa. Többször hangsúlyozták a felső vezetés – elnökök, miniszterelnökök – szintjén, hogy támogatják Ukrajnát, amíg szükséges. Nemcsak katonai segítségről van szó, hanem Ukrajna pénzügyi és gazdasági szükségleteiről is” – mutat rá Novak.
A szakértők azonban nem felejtik el hozzátenni: el kell gondolkodnunk azon, hogyan fogunk élni a háború után, hogy ne kerüljünk adóssággödörbe.
(zzz/korrespondent.net)
