Háborús büdzsé: Elfogadták a 2023. évi költségvetést
A Legfelső Tanács múlt csütörtökön elfogadta a 2023. évi állami költségvetést. A várakozásoknak megfelelően Ukrajna büdzséjének fő kiadási tétele a biztonság és a védelem.
A független Ukrajna történetében először haladja meg a GDP 20%-át az államháztartási hiány. Ez azt jelenti, hogy a gazdaság csak a tervezett kiadások 80%-át tudja majd fedezni – mutat rá összeállításában a BBC News Ukrajina. A többit – mintegy 38 milliárd dollárt – Kijev külföldről várja. Jelenleg a költségvetési hiányt mintegy 60%-ban nemzetközi partnerek forrásaiból finanszírozza az ukrán kormány – emlékeztet a brit közmédia.
Egy további rekord a költségvetést támogató képviselők száma: annak ellenére, hogy a Haza és az Európai Szolidaritás frakciók nem szavazták meg, 295 képviselő támogatta, 35-en tartózkodtak, ellenszavazat nem volt.
Ukrajna fennállása óta még soha nem fogadta el ilyen korán a parlament a büdzsét – mutatott rá Jaroszlav Zseleznyak képviselő (Hang frakció). „Most reméljük, hogy a nemzetközi partnerek értékelni fogják a pontosságunkat, és teljes mértékben finanszírozzák a megállapított, szintén rekordnak számító 38 milliárd dolláros hiányt” – írta Telegram-csatornáján a honatya, aki a Rada Pénzügyi, Adó- és Vámpolitikai Bizottságának első alelnöke.
A magas hiány nem volt meglepetés, Denisz Smihal miniszterelnök jó előre figyelmeztetett rá, amint azt sem rejtette véka alá, hogy miként szándékoznak kezelni ezt a helyzetet.
„A partnerek segítségével fedezzük. Harmincnyolc milliárd dollárt kell bevonnunk. Az EU-tól, az USA-tól, az IMF-től és más adományozóktól fogjuk megkapni. Ebbe az irányba haladunk, és minden okunk megvan rá, hogy előrelépéssel számoljunk” – idézi a miniszterelnököt az Ekonomicsna Pravda.
A korrespondent.net beszámolója szerint a jövő évi költségvetésben a bevételek 1 trillió 329,3 milliárd hrivnyát tesznek ki, a kiadások pedig 2 trillió 580,7 milliárd hrivnyát. Az államháztartási hiány rögzített határértéke 1 trillió 296,5 milliárd hrivnya. Az előrejelzések szerint 2023-ban az államadósság összege eléri a 6 trillió 422,7 milliárd hrivnyát, és meghaladja az ország nominális bruttó hazai össztermékét (GDP-jét).
Jövőre a GDP várhatóan 6 trillió 279,3 milliárd hrivnya lesz. A reál-GDP 3,2%-kal nő 2023-ban a 32,0 százalékosra becsült idei visszaesés után. A kormány e tekintetben lefelé módosította előrejelzését, a büdzsé tervezete eredetileg 4,6%-os növekedéssel számolt jövőre.
A fogyasztói árak emelkedése 2023-ban várhatóan 28,0% lesz a 2022-es (decembertől decemberig) 29,3%-os inflációt követően. A szeptemberben benyújtott költségvetési tervezet eredetileg 30%-os inflációval számolt jövőre.
A büdzsé dolláronként 42,2 hrivnyás éves átlagárfolyammal számol. A 2023-as esztendő végére akár 45,8 hrivnyát is megadhatnak egyetlen dollárért. A kormány e tekintetben is javított saját korábbi becslésén, hiszen eredetileg azzal kalkulált a kabinet, hogy az elkövetkező év végére 50 hr/USD lesz a nemzeti valuta árfolyama. Szakértők ugyanakkor mindjárt felhívták rá a figyelmet, hogy az árfolyamról döntő Ukrán Nemzeti Bankot (NBU) nem befolyásolják és nem is kötelezik semmire a kormánynak az árfolyammal kapcsolatos várakozásai.
A parlament döntése értelmében 2023-ban nem emelkedik a minimálbér, azaz a 2022-es szinten marad és havi 6 700 hrivnyát tesz ki. Az átlagfizetés 18 261 hrivnyára emelkedik, a 28%-os infláció miatt azonban csak 1,4%-kal nőnek jövőre a reálbérek az idei jelentős esést követően. Az eredeti, első olvasatban elfogadott tervezetben ennél is csekélyebb, 1%-os reálbér-növekedés szerepelt. A 2023-as költségvetés nem irányoz elő béremelést a szociális szféra dolgozóinak.
Jövőre a létminimum sem emelkedik, személyenként havi 2 589 hrivnyát tesz ki. A főbb társadalmi és demográfiai csoportok esetében ez a mutató így fog festeni:
– 6 éven aluli gyermekeké – 2272 hrivnya;
– 6 és 18 év közötti gyermekeké – 2833 hrivnya;
– munkaképes személyeké – 2684 hrivnya;
– munkaképességüket elvesztett személyeké (minimális nyugdíj) – 2093 hrivnya stb.
A büdzsé ugyanakkor előírja, hogy amennyiben 2023-ban eltörlik a hadiállapotot, a kormány szükség esetén fontolóra veheti a létminimum és a minimálbér emelését.
Az állami költségvetés 1 trillió 141,1 milliárd hrivnyát biztosít nemzetbiztonsági és védelmi célokra (általános alap – 1 trillió 6,1 milliárd hrivnya, speciális alap – 115,0 milliárd hrivnya, állami garanciák – legfeljebb 20 milliárd hrivnya), avagy a GDP 18,2%-át. Ez teszi ki a költségvetési kiadások mintegy felét.
Az Oktatási és Tudományos Minisztérium tájékoztatása szerint 122,12 milliárd hrivnyát különítettek el az oktatásra, ami 20%-kal kevesebb az ideinél. Jövőre 19 százalékkal lesz kevesebb az iskolai pedagógusok béreinek folyósítására járó támogatás. Hasonlóképpen 19%-kal csökkennek a felsőoktatás kiadásai. Emellett 40%-kal kurtították meg a tankönyvkiadást finanszírozó költségvetési programot. Egyes kiadási tételek ugyanakkor az idei szinten maradtak, illetve növekedtek.
A büdzsé 37,9 milliárd hrivnyát szán a kommunális szolgáltatások lakossági díjainak finanszírozására (szubvenció) 2023-ban, ami 9,2%-kal kevesebb, mint amennyit 2022-ben költenek el erre a célra.
A képviselők 35,5 milliárd hrivnyát különítettek el az orosz fegyveres agresszió következményeinek felszámolására létrehozandó alapba, ami új kiadási tételnek számít Ukrajna költségvetésében. Az alapban elkülönített pénzt az Oroszországi Föderáció katonai műveletei következtében megrongálódott vagy megsemmisült otthonok és egyéb objektumok újjáépítésére, rekonstrukciójára, valamint kész lakások és iskolabuszok vásárlására lehet fordítani.
(pszv/bbc.com/epravda.com.ua/korrespondent.net)
