Szili Katalin: Magyarország gondoskodik a magyarokról, bárhol is éljenek a világon

Noha 2015-től az illegális bevándorlás, majd 2020-tól a pandémia és idén már az ukrajnai háború is rányomja bélyegét a mindennapokra, mindez megerősítette a magyarságot a diaszpórában és a Kárpát-medencében – mondta a Magyar Nemzetnek Szili Katalin határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott, hozzátéve, páratlannak tartja a magyar állam gondoskodását, bárhol is éljenek a magyarok a világban.

A politikus, aki 2015-től dolgozik a határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízottként, a lap múlt szerdai számában megjelent interjúban egyebek mellett azt mondta, bárhova ment a világban az elmúlt hét évben, úgy néztek Magyarországra, hogy az biztonságot ad az itt élőknek, védi a polgárait.

Szili Katalin megemlítette az általa szerkesztett Harmincból tíz című kötetet, amely bemutatja a 2010-től 2020-ig terjedő időszak autonómiatörekvéseit. A kötet harminc évből azt a tízet öleli fel, ami a második, a harmadik és a negyedik Orbán-kormányhoz köthető, amikortól a nemzetpolitikában a legnagyobb változások datálhatók – mondta.

Hozzátette, elkezdtek egy sorozatot a Nemzetpolitikai Kutatóintézettel is, a jogtudatosság növelését célozva úgynevezett jogtudatossági kézikönyvet adnak ki, amelyből eddig már megjelent a felvidéki, a kárpátaljai és az erdélyi.

„Összegyűjtöttük az adott országokban a kisebbségekre vonatkozó jogszabályokat, amelyeket a hétköznapokban alkalmazni tudnak” – mondta. Már kész a muravidéki kézikönyv is, és készül a Horvátországra és Burgenlandra vonatkozó anyag is – tette hozzá.

Arról is beszámolt, hogy Kalmár Ferenccel, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős különmegbízottjával kidolgoztak öt pontot, új alapelveket kínálva a nemzetpolitikában egyebek mellett arról, hogy a nemzeti kisebbségek ügye európai és nem belügy; az egyéni jogok mellett a kollektív jogokat is el kell ismerni; a nemzethez tartozás nem szükségszerűen azonos az állampolgársággal; mindenütt szerepelnie kell a fundamentális törvényekben, hogy az ott élő kisebbség államalkotó tényező; végül az ötödik pont az, hogy identitásvédelem nem létezhet a nemzeti kisebbségek ügyének figyelembevétele nélkül.

(MTI/hirado.hu/Kárpátalja)