Felmérés: Változatlanul optimista a lakosság

Két közvélemény-kutatás eredménye is azt támasztja alá, hogy a háborús idők nehézségei ellenére az ukránok nem estek kétségbe, bíznak a győzelemben – derül ki a korrespondent.net összeállításából.

Általános az optimizmus

A Rejting Szociológiai Csoport november 20–21-én végzett felmérésében megkérdezett ukránok több mint a 82%-a úgy gondolja, hogy az országban a dolgok jó irányban haladnak, és csak 7%-uk van ellenkező véleményen. Ráadásul minden régióban és korcsoportban az irányt helyeslők dominálnak.

Az országos vizsgálat keretében – amely nem terjedt ki a Krím és a Donbász megszállt területeire, illetve azokra a régiókra, ahol a felmérés pillanatában nem volt ukrán mobiltelefonos kapcsolat – ezer felnőtt lakos véleményét tudakolták meg a kérdezőbiztosok. Abszolút többségük (97%) meg van győződve arról, hogy Ukrajna képes visszaverni Oroszország támadását. Kétharmaduk reméli, hogy a 2023-as esztendő jobb lesz, mint 2022 volt. Csak 12% hiszi, hogy az új évben minden marad a régiben, és 16% véli úgy, hogy még rosszabbra fordulnak a dolgok. A szociológusok szerint ezek az adatok a tavalyelőtti felmérésnél optimistább képet mutatnak.

Az elmúlt év során bekövetkezett változásokat illetően a legtöbb pozitív értékelés a politikai helyzet alakulásával kapcsolatban fogalmazódott meg: a válaszadók közel fele érzékelt javulást, 40%-uk pedig bizakodva tekint a jövőbe. A megkérdezettek körülbelül 90%-a nagyra értékeli az ország védelmi képességeit, 86%-uk pedig Ukrajna nemzetközi megítélését emelte ki.

Ami a szólásszabadságot és a demokráciát illeti, a válaszadók fele nem érzékelt változást ezen a téren, 34% úgy véli, hogy a helyzet javult, 12% szerint viszont romlott. A korrupció elleni küzdelem helyzetét a megkérdezettek 46%-a változatlannak ítélte, 22% szerint javult, 17% úgy vélte, hogy romlott. Az utak állapotát firtató kérdésre a felmérésbe bevont polgárok 42%-a azt válaszolta, hogy ebben a tekintetben nem történt változás, 24% javulást tapasztalt, 28% pedig visszalépést.

Akiket elűzött a háború

Az 50 ezer főt meghaladó lélekszámú városok 18 év feletti, okostelefont használó lakosait megszólító Gradus okostelefonos panel adatai szerint a válaszadók 59%-a állandó lakóhelyén tartózkodik: ők az átlagnál valamivel gyakrabban a középső (78%) és nyugati (76%) országrészek lakói közül kerültek ki. A többiek lakóhelyet változtattak az elmúlt év folyamán. Az elvándoroltak 20%-a már hazatért, ők leginkább kijeviek (36%) és az északi országrész lakói (34%). Huszonegy százalékuk továbbra is távol van otthonától: elsősorban (57%) a keleti országrész lakóiról van szó.

A válaszadók túlnyomó többsége (61%) Ukrajna valamely más régiójába, leginkább a nyugati megyékbe vándorolt, 20% a megyéjén belül költözött más településre, 19% pedig külföldre, elsősorban Lengyelországba és Németországba távozott. A költözési tapasztalattal rendelkező válaszadók többsége (84%-a) azt állítja, hogy a helyi lakosság jóindulattal viseltetett irántuk ott-tartózkodásukkor.

A válaszadók 35%-a részesült humanitárius segélyben az ukrán államtól (69%-uk keleten és 49%-uk északon). Főként élelmiszer (79%) és készpénz (44%) formájában kaptak segítséget. A humanitárius segélyben részesülők 45%-a tartja a segélyt elégségesnek, 47%-a pedig elégtelennek. Ami a külföldre menekülteket illeti, 70%-uk kapott humanitárius segélyt annak az államnak a kormányától, ahol tartózkodott. A segítség többnyire pénz (78%), élelmiszerek (71%), higiéniai és tisztálkodási szerek (64%), átmeneti szállás (56%) és ruházat (51%) formájában érkezett. A válaszadók többsége (79%) elégségesnek ítéli ezt a segítséget.

Kevesebb a munka és a jövedelem

Ugyanakkor az emberek problémákat jeleztek az alapvető szükségletek – jövedelem (66%) és munkalehetőség (30%) – biztosítása terén. A válaszadók mindössze 57%-a foglalkoztatott, a legtöbben a nyugati régióban és Kijevben. A dolgozók többsége (77%) változatlanul kap fizetést, de csak kevesebb mint a harmaduk (30%) bízik abban, hogy továbbra is meg fogja kapni a bérét. A nyugati régió lakosai az átlagnál jobban (40%) bíznak jövedelmük stabilitásában. Ugyanakkor a válaszadók 75%-a bevételeinek csökkenését tapasztalta a teljes körű invázió megindulása óta.

A Rejting Szociológiai Csoport felméréséből az is kiderül, hogy az orvosi ellátás, valamint a lakhatás és a kommunális szolgáltatások színvonala a válaszadók közel fele esetében nem változott, 12, illetve 8 százalékuknál javult, vagy inkább javult, 23 százalékuknál, illetve 41 százalékuknál romlott. A legrosszabb értékelést az alapvető áruk és gyógyszerek árainak alakulása kapta, a válaszadók 94%-a szerint romlott a helyzet ezen a téren.

Saját egészségi állapotát illetően a megkérdezettek kétharmada nem számolt be változásról, egyharmaduknál viszont romlott.

Ami a gazdasági helyzetet illeti, a válaszadók többsége (80%) úgy véli, hogy az jelentősen romlott. Ugyanakkor 10% jelezte, hogy szerinte nincs változás, 6% pedig egyenesen úgy érzékeli, hogy javulás történt. A családok anyagi helyzete is romlott: a válaszadók több mint 60%-a jelezte ezt, harmaduk szerint nem történt változás, 4% pedig javulásról számolt be.

A Gradus panel legtöbb válaszadója bízik az Ukrán Fegyveres Erőkben (64%) és Ukrajna elnökében (44%). Stabilan magas hányaduk bizakodó a jövőt illetően: 64% véli úgy, hogy Ukrajna képes lesz erős gazdaságot kiépíteni, 65% szerint az ország 2030-ra az Európai Unió tagja lesz, 60% biztos abban, hogy a háború után az állam újjáépíti azok házát, akikét az ellenség lerombolta, vagy legalábbis kompenzálja az újjáépítés költségeit.

(ntk/korrespondent.net)