A szándékos testi sértés minősítéséről

„Minap egy közismerten erőszakos személy megverte a szomszédját. Az áldozat csupa vér volt, mentőt kellett hívni hozzá. Utóbb mégis azt beszélik a faluban, hogy meg fogja úszni tettét egy kisebb bírsággal, mivel nem okozott súlyos testi sértést. Mitől függ, hogyan ítélik meg az utcai verekedést, és milyen büntetés szabható ki érte?

– Ilyenkor a bűnüldöző szervek, az ügyészség és a bíróság valamennyi körülmény és a következmények alapján kötelesek minősíteni az adott esetet. Ehhez az igazságügyi szakértői vizsgálat eredményét csakúgy figyelembe veszik, mint a tanúk – ha voltak – vallomását, a helyszíni szemle és a rendőrségi vizsgálat megállapításait, a tárgyi bizonyítékokat és az elkövető előéletét, vagyis azt, hogy büntetett előéletűnek minősül-e az illető a törvény szempontjából, vagy sem. Mindezek alapján a bíróság feladata eldönteni, hogy a Büntető törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) számos idevágó cikkelye közül melyik illik rá leginkább a tényállásra.

Így a Btk. 121. cikkelye szándékos súlyos testi sértésnek minősíti az olyan testi sérülés szándékos okozását, amely életveszélyes az elkövetés pillanatában, vagy amely bármely emberi szerv vagy annak funkciója elvesztésével, a nemi szervek megcsonkításával jár, mentális betegségeket vagy egyéb egészségügyi rendellenességeket okoz, s a munkaképesség legalább egyharmad részbeni maradandó elvesztésével vagy a terhesség megszakadásával, esetleg az arc helyrehozhatatlan sérülésével jár együtt. Ilyenkor a kiszabható büntetés öttől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

Ha a szándékos súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel vagy személyek egy csoportja által követték el, ha célja az áldozat vagy más személyek megfélemlítése volt, esetleg faji, nemzeti vagy vallási intolerancia állt a háttérben, netán megrendelésre követték el, vagy amennyiben a tett a sértett halálához vezetett, az héttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A Btk. 122. cikkelye alapján szándékos közepesen súlyos testi sértésnek minősül az olyan sérülés szándékos okozása, amely nem életveszélyes, és nem jár a Btk. 121. cikkelyében leírt következményekkel, de hosszan tartó egészségügyi problémát okoz, vagy a munkaképesség jelentős, maradandó, de kevesebb, mint egyharmad résznyi elvesztéséhez vezet. A cselekmény büntetési tétele legfeljebb két év javítómunka vagy három évig terjedő szabadságkorlátozás vagy három évig terjedő szabadságvesztés.

Amennyiben mindezt az áldozat vagy hozzátartozóinak megfélemlítése céljából vagy bizonyos cselekmények kikényszerítésére, esetleg faji, nemzeti vagy vallási intolerancia miatt követték el, az háromtól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A Btk. 123. cikkelye tárgyalja a kegyetlen vagy a személy becsületét és méltóságát sértő bánásmód (vagy ha az ilyen viselkedés rendszeres volt a sértett vonatkozásában) kiváltotta erős felindultság állapotában elkövetett szándékos súlyos testi sértést. A törvény százötventől kétszáznegyven óráig terjedő közhasznú munkával vagy két évig terjedő javítómunkával vagy három évig terjedő szabadságkorlátozással vagy két évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni az ilyen eseteket.

A Btk. 124. cikkelye a jogos önvédelem vagy a bűncselekményt elkövető személy őrizetbe vételéhez szükséges intézkedések határainak túllépése következtében megvalósult súlyos testi sértés szándékos okozását tárgyalja. Ilyenkor a kiszabható büntetés százötventől kétszáznegyven óráig terjedő közhasznú munka vagy két évig terjedő javítómunka vagy hat hónapig terjedő elzárás vagy két évig terjedő szabadságkorlátozás, esetleg ugyanennyi időre szóló szabadságvesztés.

A Btk. 125. cikkelye a szándékos könnyű testi sértés okozását a nem adózó minimális jövedelem legfeljebb ötvenszereséig (850 hrivnya) terjedő pénzbírsággal vagy kétszáz óráig terjedő közhasznú munkával vagy egy évig terjedő javítómunkával rendeli büntetni.

Ha a szándékos könnyű testi sértés rövid ideig tartó egészségkárosodást okoz, vagy a munkaképesség kismértékű csökkenését eredményezi, az a nem adózó minimális jövedelem 50–100-szorosának (850–1 700 hrivnya) megfelelő pénzbírsággal vagy 150–240 óra közhasznú munkával vagy egy évig terjedő javítómunkával vagy hat hónap elzárással vagy két évig terjedő szabadságkorlátozással büntethető.

Végül, de nem utolsósorban érdemes említést tenni a Btk. 126. cikkelyéről. Eszerint a szándékos ütés, ütlegelés vagy egyéb erőszakos cselekmény, amely fizikai fájdalmat okozott, és nem járt testi sérüléssel, a nem adózó minimális jövedelem ötvenszereséig terjedő pénzbírsággal vagy kétszáz óráig terjedő közhasznú munkával vagy egy évig terjedő javítómunkával büntetendő.

Ugyanez a cselekmény, ha azt személyek egy csoportja követi el, esetleg az áldozat vagy hozzátartozóinak megfélemlítése céljából vagy faji, nemzeti, esetleg vallási intolerancia következtében történik, öt évig terjedő szabadságkorlátozással vagy szabadságvesztéssel büntetendő.

hk