Miből élünk idén? Lesz-e elég pénze Ukrajnának 2023-ban?

A 2023-as költségvetési hiány csaknem 400 milliárd hrivnyával haladja meg a tavalyit. Vajon elégségesek lesznek-e a hiány fedezésére az Ukrajna partnerei által bejelentett segélyek, illetve szükség esetén honnan lehet további forrásokhoz jutni? – teszi fel a kérdést összeállításában az RBK–Ukrajina.

Ukrajna a tavalyi évet 909,5 milliárd hrivnya államháztartási hiánnyal zárta. Ennek nagy részét – a Pénzügyminisztérium szerint 546 milliárd hrivnyát – a nemzetközi partnerektől, köztük az Európai Uniótól, az IMF-től, Kanadától és más országoktól, szervezetektől származó bevételekből fedezték.

Idén a költségvetési hiány várhatóan még nagyobb lesz – mintegy 1300 milliárd hrivnya. Fedezéséhez a tervek szerint még nagyobb mértékben vonnak majd be forrásokat a nemzetközi partnerektől mind hitelek, mind pedig adományok formájában. A fő adakozók az USA és az Európai Unió.

Velük már köttettek is megállapodások a finanszírozásról. Az év folyamán az EU 18 milliárd eurót, az USA pedig 9,9 milliárd dollárt utal ki, az utóbbi egyenlő, mintegy 1,1 milliárdos részletekben folyósítja a pénzt kilenc hónap alatt. (Az Egyesült Államokban a költségvetési év nem esik egybe a naptári évvel – október 1-től szeptember 30-ig tart. Ezért határozták meg a finanszírozást kilenc hónapra. Szükség esetén várható, hogy újabb döntés születik a finanszírozás folytatásáról a szeptember utáni időszakban.)

Az összes befolyt pénzt szociális ellátásra és az állam működtetésére fordítják. A partnerekkel egyeztetett módon Ukrajna ezeket a forrásokat nem költheti katonai szükségletekre – erre a belföldi költségvetési bevételeket fordítják majd.

Az USA által bejelentett 9,9 milliárdos összeget mindenképpen folyósítják, biztosították az RBK–Ukrajinát forrásai.

„A garanciák ebben az esetben százszázalékosak, mert a 2023-as források feltétel nélküli adományok” – mutatott rá egyikük.

Ugyanez a garancia az EU részéről nem biztosított – legalábbis egyelőre. Az uniós finanszírozás ugyanis nem adomány formájában, hanem makroszintű pénzügyi támogatási hitelprogramként valósul meg. Ez együttműködési megállapodás kidolgozását feltételezi, amely általában számos feltételt támaszt a hitelfelvevő országgal szemben.

A megállapodás (vagy memorandum) végleges változata még nem készült el. De a munka folyik, és mindkét félnek eltökélt szándéka a lehető leghamarabb tető alá hozni a dokumentumot.

„Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta annak fontosságát, hogy ennek a segélynek az első, 3 milliárd eurós részletét már januárban megkapjuk” – közölte az Elnöki Hivatal az ukrán Államfőnek Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével folytatott év eleji telefonbeszélgetése kapcsán. Az ez irányú eltökéltség az EU részéről is megvan – biztosított az Unió kijevi képviselete.

Olekszandr Parascsij, a Concorde Capital elemző részlegének vezetője rámutat, hogy a háború előző 10 hónapja alatt Ukrajna hitelek és adományok formájában átlagosan 3,2 milliárd dollárhoz jutott havonta.

„Ez reményt ad arra, hogy 2023-ban a memorandumok meglététől vagy hiányától függetlenül nem lesz kevesebb a támogatás havonta” – jegyezte meg a szakember.

Szerinte azonban ez a pénz nem lesz elegendő, hiszen a valós szükséglet akár havi 4,5 milliárd dollár is lehet. A kormánynak tehát keményebben kell dolgoznia, hogy további forrásokat találjon – mutatott rá.

Ha az ukrán költségvetésnek több pénzre lesz szüksége, akkor még mindig van tartalék a hazai piacon. Vitalij Vavriscsuk, az ICU-csoport makrogazdasági kutatási osztályának vezetője szerint a belső államkölcsön kötvények után a bankoknak járó kifizetések akár 100 százalékos „továbbgörgetését” is el lehet érni. Ezen túlmenően az IMF hitelprogramja is további pénzforrás lehet.

Pénzhiány esetén Ukrajna más partnerekhez is fordulhat, például a Világbankhoz, azokhoz az országokhoz, amelyek 2022-ben már segítséget nyújtottak: Kanadához, Nagy-Britanniához, Franciaországhoz, Olaszországhoz stb.

Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter az RBK–Ukrajinának adott interjújában is arról beszélt, hogy a források bevonása tekintetében a munka nem korlátozódik az Egyesült Államokra, Európa és az IMF-re, minden opciót figyelembe vesznek.

„Még az olyan országok is, mint Izland, valójában 500 ezer dollárt adtak nekünk – ez nagyszerű, hálásak vagyunk nekik ezért” – mondta.

Ha a háború komoly fordulatot vesz Ukrajna javára, egészen a győzelemig, a finanszírozási igény nem csökken.

„Nem valószínű, hogy ebben az esetben csökkennek a kiadások. Ezért a költségvetés tervezésénél a pozitív meglepetések tényezőjét még nem szabad figyelembe venni” – jegyezte meg Vavriscsuk.

Az államadósság az év végére a GDP közel 100%-át is elérheti, még ha figyelembe vesszük is, hogy az Egyesült Államoktól adomány érkezik. Ez elsősorban nem az adósságállomány növekedése, hanem a tavaly csaknem 30%-kal csökkent GDP miatt fog bekövetkezni – mutatott rá Oleh Usztenko, Ukrajna elnökének tanácsadója.

Ám ettől nem kell megijedni – véli a szakember –, mert amint az ország a háború utáni GDP-növekedés időszakába lép, az jelentősen – akár évi 15%-kal – növekedhet. Két év múlva pedig csökkenni fog az államadósság GDP-hez viszonyított aránya is.  

(zzz/rbc.ua)