Viktor Bucsinszkij: 2023-ban is Kárpátalja hulladékmentesítése áll az első helyen
Viktor Bucsinszkij neve sokak számára ismerős már, hiszen egyedülálló módon 2020-ban ő indította útjára Beregszászban a Színes Tartályok („Кольорові Баки”) ökológiai mozgalmat és társadalmi szervezetet, amelynek fő célja a környezetünk s folyóink megtisztítása és megóvása, a felhalmozódott hulladék eltakarítása és mindezen tevékenységek fenntartása. Emellett a szelektív hulladékgyűjtés oktatása és népszerűsítése, illetve az újrahasznosítás folyamatának bemutatása is célja. Viktor Bucsinszkij már 2019 óta foglalkozik környezetvédelemmel. Még abban az évben sikerült beindítania egy hulladékgyűjtő és -szelektáló üzemet, melyet aztán egy másik helyszínen sikerült kibővítenie, amelyet a mai napig működtet Beregszászban. Emellett Bucsinszkij a társadalmilag hasznos önkéntes munkából is kivette a részét az utóbbi időben. Több segélyszállítmány koordinálását segítette elő az elmúlt év nehéz időszakában. Munkájáról, az ökológia iránti elhivatottságáról, szociális aktivitásáról kérdeztük a beregszászi környezetvédőt.
– Mindnyájunkat megdöbbentett 2022. február 24-e. Ön hogyan élte meg a történéseket?
– A pandémiát épphogy csak leküzdöttük, már-már azt hittük, hogy ennél nem lehet rosszabb, erre február 24-én bekövetkezett az orosz támadás. Gyorsan alkalmazkodnunk kellett a háborús viszonyokhoz. Az első hónapokban önkéntes szerepet vállaltam, beléptem a Területi Közösség Önkéntes Alakulatába (Добровольчі формування територіальної громади). Nagyon sok menekült érkezett Beregszászba, így a háttérbe helyeztem a hulladékgyűjtő pont működtetését, mert a menekülteknek szükségük volt a segítségünkre. Jómagam is a menekültek rendelkezésére bocsájtottam a házamat és lakásomat, ahol 4 családot, illetve 2 egyedülálló kijevi lányt és a kutyájukat sikerült elhelyezni. Az önkéntesekkel közösen koordináltuk az adományok gyűjtését, amelynek központja a Bethlen Gábor utcában található, a hivatalos neve ukránul Берегівський громадський центр «Кожен може допомогти».
– Milyen adományok érkeztek és honnan?
– Felvettem a kapcsolatot a magyarországi, németországi, svájci és romániai barátaimmal, akik afelől érdeklődtek, hogy mire lenne szükségünk ebben a nehéz helyzetben. Az első külföldi adomány a beregszászi születésű Demcsák Viktóriától érkezett Svájcból, aki három alkalommal tért haza különböző értékes adományok kíséretében, többek között a katonák számára is, amelyek között voltak védőmellények és taktikai kesztyűk, fémedények, higiéniai szerek, illetve gyógyszerkészítmények. Ezenkívül tv-készülékeket, porszívókat is a rendelkezésünkre bocsájtott, melyeket átadtunk a menekülteknek. Ezt követően Kovács Domokos Péter – Magyarország ifjúsági küldötte az Egyesült Nemzetek Szervezeténél (ENSZ) – volt, aki 2022-ben is a segítségünkre sietett. Ő élelmiszercsomagokat, oktatási segédeszközöket, írószereket hozott, illetve kartontartályokkal is támogatott minket, melyeket a Beregszászi kistérség minden oktatási intézményében szétosztottunk. Szeptember 12-én ismét ellátogatott hozzánk, újra írószerekkel, illetve több mint 3 tonna A4-es nyomdapapírral támogatva a helyi iskolákat. Aztán Ljasuk Dimitrij magyarországi barátom jóvoltából különböző műszaki cikkeket – mikrohullámú sütőt, mosógépet, mosogatógépet stb. – tudtunk átadni a menekültek számára. De máshonnan is kaptunk segítséget, pl. Hankó Gergelytől, aki a Magyarországi Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének az elnöke, illetve a PET Kupa aktív tagja. Aztán decemberben ismét Kovács Domokos Péter és barátja, Vincent Freytag a Passaui Egyetemről generátorokat, invertereket, illetve az egyetem hallgatói által készített 450 ajándék cipősdobozt hoztak. Az utóbbit szétosztottuk a hátrányos helyzetű gyerekek között.
– Milyen környezetvédelmi akciókat sikerült megvalósítaniuk?
– Volt több folyótakarításunk is az önkéntes társaimmal. Júniusban a Duna napja alkalmából megtisztítottuk a Borzsa folyót a kovászói szakaszánál kihelyezett szemétfogó hálóban felhalmozódott hulladéktól. Aztán ezt megismételtük október 29-én, amikor is 500 kilogramm üveg, 30 m3 fa és 40 m3 műanyag került ki a folyóból. Június 6-án a Talabori-víztározót takarítottuk Égermező mellett, amit szeptember 17-én megismételtünk. Július 31-én pedig a Fekete-Tiszát tisztítottuk Francz Béla kőrösmezői környezetvédő aktivista társammal. Ezenkívül 2022-ben mi is tagjai lettünk a Call-Action projektnek, amelynek a Diageo, a világ vezető alkoholosital-gyártó és -forgalmazó vállalat a szponzora, és ennek keretén belül július 24-én egy folyómentő targoncát kaptunk, majd 2 hónap múlva egy nagy teljesítményű, 18 tonna nyomású présgépet is tudtunk vásárolni, szintén a Call-Action programnak köszönhetően.
– Ön nagyon fontosnak tartja a környezettudatosság oktatását és az ebben a szellemiségben való nevelést. Hogyan nyilvánul meg ez a munkája során?
– Mikor kicsit enyhült a menekültáradat, sikerült előadásokat tartanom. Elsőként június 17-én a Beregszászi Fegyir Potusnyak Líceumban, aztán július 24-én az önkéntes jótékonysági központunkban, majd augusztus 4-én a Bótrágyi Gimnázium nyári táborában 7 és 14 év közötti gyerekeknek tartottam előadást, illetve ezt követően október 8-án a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Beregszászi Képzési Központjába tartottam előadásokat a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról, helyes módjáról és az újrahasznosítás módszereiről.
Sokan hasznosnak tartják ezeket az előadásokat. Néhány iskola és intézmény a kistérségben továbbra is szelektíven gyűjti a hulladékot, úgymint a Beregszászi Fegyir Potusnyak Líceum, a Beregszászi Zrínyi Ilona Líceum, a Beregszászi Tarasz Sevcsenko Líceum, a Beregszászi Horváth Anna Gimnázium – kiemelném, hogy a Beregszászi Opre Roma Gimnázium rendszeresen szelektál –, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Rákóczi-főiskola Szakgimnáziuma, illetve a Beregszászi Máltai Szeretetszolgálat központja és a Holland Jótékonysági Központ (Благодать+) is szétválogatja a szemetét. Viszont itt fel kell tenni a kérdést, hogy miért nem minden iskola és intézmény szelektálva gyűjti be a hulladékot.
– Hogyan hat a jelenlegi helyzet az érdemi munkára?
– Októbertől elkezdődtek az áramkimaradások, így sokszor abba a problémába ütköztünk, hogy nem tudtuk feldolgozni a felhalmozódott papírt, PET-palackot, műanyag fóliát stb. Így ismét segítségért fordultam az európai barátaimhoz azzal a kéréssel, hogy szükségünk lenne egy ipari áramfejlesztőre. Szinte azonnal visszajelzett Erdélyből Fülöp Szabolcs, aki a román Rotary klub segítségével támogatott minket egy háromfázisú dízel generátorral. Ezenkívül a január folyamán ismét érkezik Ljasuk Dimitrij, aki áramfejlesztőket, átalakítókat és ipari műszaki cikkeket fog hozni a számunkra.
Továbbra is arra keressük a megoldást, hogyan tartsuk fenn a telep működését ebben a nehéz időben. A szelektált hulladék ára nagyon ingadozik, és valamikor kevesebbért adjuk el, mint amennyiért megvesszük, viszont a bérleti díj számlája folyamatosan jön. Jelenleg adósságban vagyunk, de azon dolgozunk, hogy ehhez is pénzforrást keressünk. További probléma, hogy októberben lejárt a telep bérleti szerződése, ezért tavasszal ki kell költöznünk. Ez ügyben levelet írtam Volodimir Zelenszkij elnöknek és Viktor Mikitának, Kárpátalja kormányzójának annak érdekében, hogy segítsenek nekünk az állami tulajdonban lévő hangárok bérbevételében, mert vannak ilyen telepek. Egyelőre válaszra várunk.
– Milyen jövőbeli terveik vannak?
– A Covid és a háború is azt mutatta meg, hogy nem fog működni ez a „veszek, majd eladom” formula, hanem amit lehet, át kell dolgozni valamilyen tárggyá, vagyis újra kell hasznosítani, árucikket kell készíteni belőle. Másképpen mi mindig dotációra fogunk szorulni. A közeljövőben készítek egy összesítő dokumentumot angol és magyar nyelven, amelyben az szerepel majd pontosan leírva, hogy mire van szükség Kárpátalja hulladékgazdálkodásának a megoldáshoz. Ezt szétküldöm az európai barátaimnak, illetve a nagy hulladékgazdálkodó vállalatoknak. A fő prioritásunk továbbra is a folyók takarítása lesz 2023-ban is, mert az első helyen a környezetvédelem szerepel nálam, illetve a folyamatos edukáció. A telephely azért működik, hogy az emberek ne dobálják szét a szemetet a természetben, hanem szelektálják, hozzák be hozzánk, és pénzt kapjanak érte.
Dankai Péter
