Ukrajna–EU-csúcs: Útban a csatlakozás felé

Február 3-án került sor Kijevben a soron következő Ukrajna–EU-csúcstalálkozóra. Az Európai Unió vezetői biztosították Ukrajnát az európai integrációs folyamat visszafordíthatatlanságáról. Az ukrán kormányzat ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy mielőbb megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások, Brüsszel tovább szigorítja az Oroszország elleni szankciókat és nagy hatótávolságú rakétákkal segíti Ukrajnát.

Tárgyalások a csatlakozásról

A csúcstalálkozó keretében Volodimir Zelenszkij elnök és a kormányzat képviselői megbeszéléseket folytattak az EU vezetőivel, köztük Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, valamint Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével.

A tárgyalásokat követően az ukrán elnök kijelentette, a találkozó „annak a jelképe, hogy minden akadályt legyőzünk partnerségünk és integrációnk megerősítése érdekében”.

„A célunk teljesen egyértelmű: az Ukrajna európai uniós tagságáról szóló tárgyalások megkezdése. És hiszem, hogy az EU is már ebben az évben készen fog állni a tárgyalásokra Ukrajna csatlakozásáról” – hangsúlyozta.

Volodimir Zelenszkij jelezte, Kijev „már tavasszal” várja az Európai Bizottság időközi értékelését arról, hogy Ukrajna milyen sikerrel teljesíti azt a hét uniós követelményt, amelyeket feltételül szabtak Brüsszelben az ország unióhoz való csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdéséhez.

Az elnök emellett bejelentette, a csúcstalálkozó „egyik fontos vívmánya”, hogy Ukrajna és az EU elfogadta a 2023–2024-es időszakra vonatkozó kiemelt cselekvési tervet Ukrajna integrációjához az Európai Unió belső piacába.

„Végrehajtása Ukrajnát de facto az Európai Unió tagjává teszi a gazdasági szektorok szintjén – ipar, mezőgazdasági szektor, energia, digitális szolgáltatások, közlekedés, pénzügyi szféra, vámügy” – mondta.

Az államfő szólt arról is, hogy az EU vezetői írásban hagyták jóvá béketervét, és „a csúcstalálkozó végén jóváhagyott közös nyilatkozatban hivatalosan rögzítették az ukrán békeképlet Európai Unió általi támogatását”.

Szankciók és csatlakozás

A BBC News Ukrajina értékelésében rámutat, a találkozó nem irányozta elő újabb segélycsomagok bejelentését, „de fontos volt az Európai Unió és Ukrajna óráinak egyeztetése” szempontjából. Ezen túlmenően az esemény az EU szolidaritásának demonstrációja lett az újabb nagy fenyegetésekkel szemben.               

Ukrajna számára legalább három kérdés alapvető fontosságú volt ezen a csúcson. Az első az Oroszország elleni újabb szankciók, a tizedik szankciós csomag. Szó volt továbbá a védelmi komplexumot érintő már elfogadott szankciók megkerülésére irányuló orosz kísérletek elleni fellépésről is.

A második fontos pont Ukrajna számára, hogy meghatározzanak egy bizonyos ütemtervet arra, mikor kezdődhetnek meg ténylegesen a tárgyalások Ukrajna EU-csatlakozásáról. Az Unió vezetői egyértelművé tették, hogy nincs ilyen ütemterv, de vannak követelmények: a hét kritérium vagy házi feladat, amelyeket Ukrajnának teljesítenie kell a csatlakozási tárgyalások lefolytatásához.

„A felvételi eljárással kapcsolatban. Ez egy olyan folyamat, amelynek mindenki számára előnyösnek kell lennie. Nincs egyértelmű időkeret, de vannak célok, amelyeket a tagjelöltnek el kell érnie. [...] És ezt követően megkezdődnek a tárgyalások a csatlakozásról és maga a csatlakozás” – mondta el von der Leyen kijevi sajtótájékoztatóján, amelyről a Szabadság Rádió ukrán nyelvű hírszolgálata számol be.

A tisztviselő arról beszélt, hogy minden ország EU-csatlakozásának más a története, és nincs mindenki számára egységes változat.

„Minden attól függ, hogy az egyes tagjelölt országok hogyan haladnak. Azt kell mondanom, mély benyomást tett rám, szeretném kiemelni azt az egyértelműséget, minőséget és gyorsaságot, amellyel [önök] az eredményt biztosítják. Ez fenomenális. Jelenleg háborúban állnak, de miközben védik országukat az agresszorral szemben, a továbblépéshez szükséges egyik eredményt a másik után tudják elérni” – tette hozzá az Európai Bizottság vezetője.

A házi feladatról

Szó esett a csatlakozási tárgyalások megkezdésének feltételéül szabott hét reform – avagy a házi feladat – teljesítéséről. Kijev előrelépést mutatott bizonyos területeken. Megkezdhette munkáját a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács, a parlament megszavazta a médiáról és a nemzeti kisebbségekről szóló törvényeket, 2022 júliusában új vezetőt neveztek ki a korrupcióellenes szakügyészség (SZAP) élére, a korrupcióellenes testületek pedig jelentősen aktivizálódtak az elmúlt hónapokban, nagy horderejű eljárásokat indítottak.

Ám vannak olyan területek, amelyekkel a Nyugat még mindig elégedetlen. A legnagyobb problémát az Alkotmánybíróság reformja jelenti. Decemberben Ukrajna arról számolt be, hogy teljesítette az Európai Unió egyik kulcsfontosságú követelményét: új kiválasztási kritériumokat vezetett be az Alkotmánybíróság bírái számára. A változásokat azonban elégteleneknek minősítette a Velencei Bizottság és javasolta a dokumentum átdolgozását. Most kiderült, ehhez Brüsszel is ragaszkodik.

A tanácskozás eredményeként elfogadott közös nyilatkozatban többek között a nemzeti kisebbségek kérdéséről is említés történik. „Ukrajna és az EU megerősítette elkötelezettségét a kisebbségekhez tartozó személyeknek az ENSZ és az Európa Tanács egyezményeiben és vonatkozó jegyzőkönyveiben rögzített jogainak maradéktalan tiszteletben tartása mellett. E tekintetben Ukrajna folytatja a konzultációkat és együttműködik a Velencei Bizottsággal, folytatja a meglévő érdemi párbeszédet a kisebbségekhez tartozó személyek képviselőivel, többek között a vonatkozó jogszabályokról” – olvasható a dokumentum 5. pontjában. A Jevropejszka Pravda értékelésében emlékeztet, hogy a nemzeti kisebbségekről elfogadott kerettörvényt Magyarország és Románia is kifogásolta. A nyilatkozat szerint a vitát a Velencei Bizottság bevonásával kell rendezni.

A csúcstalálkozó egyik fontos eredményének tartják az elemzők, hogy Brüsszel időközi értékelést készít a hét reform teljesítéséről. Korábban az EU ragaszkodott ahhoz, hogy az Ukrajnának adandó értékelés csak ősszel jelenjen meg. Ugyanakkor Kijevben jelezték, a végrehajtás értékelését és a problémák rögzítését tartalmazó hivatalos EU-dokumentum hiányában Ukrajna nem tud „dolgozni a hibákon” a hét kritérium végrehajtásával kapcsolatban. Ez pedig azzal fenyegetett, hogy 2023-ban nem kezdődhetnek meg a tagsági tárgyalások. Ugyanakkor 2024 a változások éve az Európai Bizottságban, ami az integrációs folyamat elhúzódásához vezethet. A csúcstalálkozó nyilatkozata azonban megoldja ezt a problémát: az EU beleegyezett, hogy tavasszal Ukrajna rendelkezésére bocsátja a reformok teljesítésére vonatkozó friss értékelését.

Az EU Ukrajnával lesz a háború végéig

A csúcs harmadik fontos kérdése Ukrajna számára az újabb teljes körű orosz offenzíva fenyegetése volt, valamint az EU és Ukrajna közös lépései, amelyek megakadályozzák az Oroszországi Föderáció sikerét.

Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverekre és rakétákra van szüksége területei felszabadításához. Az ukrán elnök nagyon konkrét volt e tekintetben, miközben az Európai Unió vezetői óvatosabban fogalmaztak. Hangsúlyozták azonban, hogy az EU Ukrajnával lesz a háború végéig. Mondandójuk központi gondolata az volt, Ukrajna sorsa az, hogy az EU részévé váljon, rögzítették e folyamat visszafordíthatatlanságának tényét.

(kkk/bbc.com/radiosvoboda.org/eurointegration.com.ua)