Zelenszkij Európában: Fegyver és EU-csatlakozás
London, Párizs és Brüsszel – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök három fontos európai fővárost is felkeresett múlt heti európai útja során. Mindhárom állomáson vendéglátói támogatását kérte Ukrajna Oroszország ellen vívott háborújához, és sürgette országa csatlakozását az Európai Unióhoz.
Korábban Charles Michel, az Európai Tanács elnöke meghívta Volodimir Zelenszkijt, hogy vegyen részt a február 9‒10-re tervezett brüsszeli EU-csúcson. Azt azonban, hogy az ukrán vezető Belgium előtt Nagy-Britanniát és Franciaországot is felkeresi, nem jelentették be hivatalosan.
Tea a királynál
Londonban a brit uralkodó február 8-án, szerdán fogadta az ukrán államfőt. Először találkozott egymással az Egyesült Királyság királya és Ukrajna elnöke.
Amint az Associated Press írja, III. Károly széles mosollyal és meleg kézfogással üdvözölte Volodimir Zelenszkijt, mielőtt teázás közben megbeszélést tartottak.
„Mindannyian oly régen aggódunk önért, és olyan régóta gondolunk az országára” – mondta az uralkodó az elnöknek.
Zelenszkij pedig megköszönte a királynak, hogy támogatta azokat az ukrán polgárokat, akik Nagy-Britanniában találtak menedéket a háború elől.
A Buckingham-palotában tartott fogadás előtt Zelenszkij felszólalt a brit parlamentben. A BBC News Ukrajina tudósítása szerint beszédében az elnök köszönetét fejezte ki Nagy-Britanniának Ukrajna támogatásában tanúsított vezető szerepéért.
„Nagy-Britannia velünk tart életünk legnagyobb győzelme felé. Magának a háborúnak a gondolata feletti győzelem lesz ez. A győzelem után minden agresszor – kicsi vagy nagy – tudni fogja, mi vár rá, ha megtámadja a nemzetközi rendet” – fogalmazott az ukrán elnök.
„A szabadság győz, és Oroszország veszít. És ez a győzelem hosszú időre megváltoztatja az egész világot” – mondta Zelenszkij.
Arra kérte a brit képviselőket, hogy biztosítsanak harci repülőgépeket Ukrajnának. Átadta a brit alsóház elnökének az Ukrán Fegyveres Erők pilótájának sisakját, amelyre a következők voltak írva: „Van szabadságunk. Adjanak nekünk szárnyakat, hogy megvédjük.”
Volodimir Zelenszkij a nap folyamán találkozott Rishi Sunak miniszterelnökkel. A brit hatóságok a látogatás napján jelentették be, hogy az ukrán hadsereg kiképzési programját vadászpilótákra és tengerészgyalogosokra is kiterjesztik. London újabb Oroszország elleni szankciókat is meghirdetett.
Ukrajna elnöke a brit miniszterelnökkel arra a dorseti katonai támaszpontra repült, ahol az ukrán katonákat képezik ki a Challenger 2 harckocsik üzemeltetésére. Miután találkoztak a katonákkal, Zelenszkij és Sunak aláírták az Ukrajna és Nagy-Britannia egységéről szóló londoni nyilatkozatot, amely tovább mélyíti a két ország kapcsolatát.
Rishi Sunak a közös sajtótájékoztatón nem zárta ki, hogy vadászrepülőket szállítsanak Ukrajnába, de határidőt nem említett. Mint fogalmazott, Nagy-Britannia „nagyon egyértelmű volt, ami az Ukrajnának nyújtandó katonai segítséget illeti, és semmi sincs kizárva”.
Vacsora Párizsban
Zelenszkij még szerdán este Párizsba repült, ahol vacsorán vett részt Emmanuel Macron francia elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral.
A találkozó előtt az ukrán államfő nagy hatótávolságú fegyvereket és modern repülőgépeket kért vendéglátóitól. Meggyőződésének adott hangot, hogy Franciaország és Németország rendelkezik a „játékváltoztató” („game changer”) képességgel, vagyis, hogy fordulatot idézzenek elő a helyzetben, és ennek fényében tekint mostani tárgyalásaikra.
„Minden nyilvánvaló: minél hamarabb kap Ukrajna nagy hatótávolságú fegyvereket, Emmanuel, minél hamarabb kapnak pilótáink modern repülőgépeket, Olaf, minél erősebb lesz a tankkoalíciónk, annál hamarabb ér véget az orosz agresszió, és adjuk vissza Európának a békét” – mondta Zelenszkij.
„Támogatjuk Ukrajnát és győzelemre kívánjuk segíteni” – mondta Macron. „Ukrajna ebben számíthat Franciaországra és szövetségeseire, Oroszországnak pedig nem szabad és nem is fogja megnyerni ezt a háborút.”
Olaf Scholz német kancellár arról biztosított, hogy Ukrajna az európai családhoz tartozik, és az EU-csúcs a szolidaritás erőteljes jelét küldi Kijevnek.
„Oroszország nem tudja megnyerni ezt a háborút” – erősítette meg, hozzátéve, hogy Ukrajna pénzügyi és védelmi támogatása addig folytatódik, amíg szükséges.
„Köszönöm, hogy együtt védekezünk!”
Csütörtökön, február 9-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök francia kollégája, Emmanuel Macron társaságában Brüsszelbe utazott.
Az államfő felkereste az Európai Parlamentet, amelynek rendkívüli ülését Roberta Metsola nyitotta meg. Az EP elnöke beszédében felszólította az uniós országokat, hogy mielőbb lássák el Ukrajnát nagy hatótávolságú fegyverrendszerekkel és harci repülőgépekkel.
Volodimir Zelenszkij beszédében kijelentette: Oroszországgal harcolva Ukrajna nemcsak önmagát, hanem egész Európát, az európai életmódot is védelmezi.
„Az orosz rezsim nemcsak gyűlöl bármilyen közösségiséget és sokszínűséget, hanem tudatosan fektet be az idegengyűlöletbe, és megpróbálja a normalitás részévé tenni mindazt az embertelenséget, amely az 1930-as és 1940-es években történt kontinensünkön. De vajon örökre? Ez a kérdés mindannyiunk számára. A válasz nem. Nem, Európa! A modern világ leginkább Európa-ellenes ereje ellen védekezünk. Megvédjük magunkat. Mi, ukránok, veletek vagyunk a csatatéren. Köszönöm, hogy együtt védekezünk!” – idézi az ukrán elnököt a Jevropejszka Pravda.
Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta azt is, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja lesz, s a háború ellenére is készül erre.
A továbbiakban az ukrán államfő részt vett az uniós országok vezetőinek csúcstalálkozóján. Beszédében felszólította hallgatóságát, hogy vezessenek be szankciókat az orosz nukleáris ipar, a rakéták és drónok gyártói ellen. Szólt arról is, hogy a tárgyalások megkezdése Ukrajna uniós tagságáról még az idén erős támasza lesz a közös biztonságnak.
Meghívás Kijevbe
Volodimir Zelenszkij Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is találkozott Brüsszelben. A Népszava tudósítása szerint az állam- és kormányfők négy csoportra osztva ültek tárgyalóasztalhoz az ukrán vendéggel. A magyar miniszterelnök a bolgár, ciprusi, görög, horvát, osztrák és szlovén vezető társaságában találkozott Volodimir Zelenszkijjel. A portálnak a csoportos találkozó tartalmát ismerő, több egymástól független forrásból származó információi szerint a hét vezető harmincperces eszmecseréjének fő témája a fegyverszállítás volt.
A Népszava úgy értesült, a találkozón az ukrán elnök meghívta Orbán Viktort, hogy látogasson el Kijevbe. Utóbb a Telex Havasi Bertalannál, a miniszterelnök sajtófőnökénél érdeklődött a meghívásról.
„A hír igaz, az ukrán elnök meghívta Orbán Viktort. Amikor szükséges és időszerű lesz, a miniszterelnök ellátogat Kijevbe” – közölte Havasi Bertalan.
(ntk/apnews.com/ bbc.com/nepszava.hu/telex.hu/eurointegration.com.ua)
Zelenszkij látogatása: Fordulópont a háborúban?
Volodimir Zelenszkij elnök, aki a csaknem egy éve tartó teljes körű háború kitörése óta csupán egyszer hagyta el az országot, február 8–9-én felkereste Londont, Párizst és Brüsszelt. Ez az út fordulópontot jelenthet a háborúban, bár az sem kizárt, hogy csak gesztus marad – állapítja meg elemzésében a BBC News Ukrajina.
A szakértők szerint Volodimir Zelenszkij látogatásának a három európai fővárosban egyaránt voltak szimbolikus és gyakorlati aspektusai. Így például az ukrán elnök kimutatta tiszteletét a mostani háborús időkben legjelentősebb partnerei, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország vezetői iránt.
„Nagyon fontos volt az ukrán elnök számára, hogy amerikai útja után Európába látogasson. Nagyon fontos volt közvetíteni egy bizonyos érzelmet. Mert Európában megfigyelhetők bizonyos jelei az ukrajnai háborúhoz való hozzászokásnak. Nem a fáradtságnak, hanem a hozzászokásnak” – mutatott rá Pavlo Klimkin volt ukrán külügyminiszter (2014–2019).
A gyakorlati szempontok azonban sürgetőbbek voltak. Kelet-Ukrajnában kibontakozóban van – vagy a közeljövőben kezdetét veszi – az orosz csapatok újabb offenzívája. Ezért fontos, hogy Kijev biztosítsa partnerei támogatását és tisztázza, hogy az Ukrán Fegyveres Erők mely nyugati fegyverekre számíthatnak a közeljövőben.
Januárban az ukrán kormányzatnak sikerült elérni a harckocsik szállítását, és Zelenszkij most sem titkolta célját: meggyőzni partnereit katonai repülőgépek átadásáról. Talán sikerült is elmozdulni a holtpontról e tekintetben. Rishi Sunak brit miniszterelnök legalábbis bejelentette, hogy megkezdődik az ukrán pilóták kiképzése nyugati vadászgépeken, és utasította a védelmi minisztert, hogy „vizsgálja meg, milyen repülőgépeket lehetne átadni”. Ugyanakkor, bár a nyugati média jelentős terjedelemben foglalkozott Zelenszkij útjával, az európai vezetők határozott kézfogásai, ölelései és lelkes szavai ellenére nem hangzott el részükről konkrét bejelentés a kívánt fegyverek átadásáról Kijevnek.
Klimkin ezzel együtt sikeresnek ítéli Zelenszkij útját.
„Az az érzésem, hogy szövetségeseink tovább fognak menni, nem állnak meg a tankok biztosításáról szóló döntésnél. Egyértelmű a benyomás, hogy a Putyin rezsimjétől és az eszkalációtól való félelem annak stratégiai felismerésévé alakul át, hogy Putyinnal kizárólag az erő pozíciójából kell beszélni” – mondta.
Volodimir Ohrizko volt ukrán külügyminiszter (2007–2009) nem zárja ki, hogy a katonai segítségnyújtás taktikai és gyakorlati kérdései mellett ezeken a találkozókon esetleg a legfontosabb stratégiai kérdés is szóba került: mi legyen Oroszországgal az ukrán győzelem után? Felhívja a figyelmet egy mozzanatra, amely nem került az elmúlt napok híradásainak középpontjába: a különleges törvényszék létrehozásának lehetőségére az orosz hatalom megbüntetése céljából az Ukrajna elleni agresszió miatt. Ohrizko szerint a nyugati vezetők nyilatkozatai azt mutatják, hogy ez a kérdés már nem vita tárgya.
„Már nem az a kérdés, hogy létrehozzák-e vagy ne. A kérdést most teljesen másképp teszik fel: létrehozni, de milyet” – mutat rá.
„Mindez együttesen lehetővé teszi egy következtetés levonását. A civilizált világ többé nem fog együttműködni a Putyin-rezsimmel, vele személyesen és a kamarillájával. Ez pedig azt jelenti, hogy Ukrajnának gyorsan fel kell vetnie a kérdést, hogy mi legyen az Oroszországi Föderációval ukrajnai veresége után, és egyáltalán, rajta kell-e lennie valamiképpen a világtérképen” – fogalmazott Ohrizko.
(hk/bbc.com)
