Orosz Ildikó: Hogy működik 2023-tól az Ukrajna által bevezetett nyelvi és oktatási kvóta

2017. szeptember 5-én Ukrajna Legfelső Tanácsa a második és végleges olvasatban elfogadta az oktatásról szóló 3490-d. számú törvényt. A törvény 7. cikkelye jelentős mértékben sérti a nemzeti kisebbségek alapvető jogát ‒ többek között a 150 ezres kárpátaljai magyar kisebbségét is ‒, hogy anyanyelvükön tanuljanak gyerekeink az iskolában. Ezenkívül 2021. január 16-án hatályba lépett az államnyelvi törvény 30. cikkelye, amelyet 2019. április 25-én fogadtak el. Ez kötelezővé teszi az államnyelv használatát mindennemű szolgáltatói szféra számára, és ebbe beletartoznak az internetes platformok is. Bizonyos rendelkezései viszont majd csak 2030-ban lépnek életbe. A törvény – a kárpátaljai magyarságra nézve − 2023-as működéséről, hatásairól Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke a TV21 Ungvárnak adott interjújában beszélt.

– A probléma az – amiben megint más a mi meglátásunk és törvényi értelmezésünk, mint az Ukrán Oktatási Minisztérium kisebbségi ügyekkel foglalkozó főosztályának –, hogy 2023-tól hogyan kell bevezetni azt az oktatási törvényt, amely szabályozza, hogy a tantárgyak hány százalékát kell ukrán nyelven tanítani. Mi úgy olvassuk, hogy abba a törvénybe az van írva, hogy 2023-tól kell bevezetni folyamatosan, azaz felmenő jelleggel, és ez a logikus. Tehát azok a gyerekek, akik az 5. osztályban lesznek, rájuk vonatkozik a 20%-os ukrán nyelvi kvóta. Majd, ha a 6–7. osztályba lépnek, akkor ezt emelik, és amikor elérik a 9. osztályt, akkor a tantárgyak 40%-át kell ukránul tanulniuk. Vagyis egy ilyen felmenő-kimenő rendszerrel 8 év múlva térnek át teljesen erre a dologra, hogy legyen rá idő.

Viszont február elején volt egy kerekasztal-beszélgetés, amelyet Ungváron tartottunk egy európai uniós pályázati projekt kapcsán, és annak volt egy szakmai értekezése Beregszászban. Itt a nemzetiségi főosztály úgy nyilatkozott, hogy ők úgy értelmezik a törvényt, hogy a 2023/2024-es tanévtől, egyik napról a másikra minden osztályban be kell vezetni a kvótát, vagyis az 5. osztályban a 20%-ost, és így felfelé növelni, és már a tantárgyaknak a 40%-át a 9. osztályban ukránul kell tanítani. A 10–11. osztályokban pedig a tantárgyak 60%-át kell oktatni államnyelven. Tehát ez azt jelenti, hogy a gyerek még magyarul tanult az előző évben, a következő évben pedig már 60%-ban ukránul fog tanulni. Ez pedagógiailag is nonszensz, másrészt pedig ez az oktatás leépüléséhez és a tudás devalválódásához vezethet.

Ezt ők is megérthetnék (oktatási minisztérium), hiszen voltunk ilyen helyzetben 1985-ben, amikor még a Szovjetunióhoz tartoztunk, és akkor az ukrán értelmiségiekkel együtt harcoltunk azért, hogy mindenki anyanyelvén tanulhassa a tantárgyakat. Akkor még ők is értették azt a problémát, ha valaki anyanyelvén gondolkodik és tanul, otthon úgy beszél, akkor egyik napról a másikra nem lehet átállni egy másik nyelvre. Ráadásul – pedagógiailag el kell, hogy mondjam – a nyelvet nyelvórán kell tanítani olyan módszerekkel, hogy a gyerekek el tudják sajátítani a nyelvet; a matematika-, biológia-, kémia- stb. órákon pedig nem az ukránt kell tanítani, hanem a tantárgynak megfelelő témákat, ahhoz, hogy ők azt megértsék – fogalmazott az elnök asszony.

– Ez ügyben a KMPSZ levélben fordult az Ukrán Oktatási Minisztériumhoz – azonnal az esemény után –, hogy legyenek szívesek, és a törvénycikkely értelmezésével kapcsolatban adjanak nekünk írásbeli választ, hogy ők miért így értelmezik, mert a mi értelmezésünk teljesen más. Ezek a következő tanévre vonatkozó kihívások, amelyekre a nyár folyamán meg kell találni a megoldást, és nagyon remélem, hogy a félreértések tisztázódnak, és valóban normalizálni tudjuk az iskolák működését Kárpátalján – zárta gondolatait Orosz Ildikó.

TV21 Ungvár/Dankai Péter