Gyümölcstermesztési helyzetkép

Az áprilisi fagyoktól az ültetvénytelepítési kedvig

Az idei tavaszi időjárás csak márciusban fogadta kegyeibe a gyümölcstermesztőket, a korai kimelegedés hatására sok gyümölcsfa virágzani kezdett, ám április elején lesújtott rájuk a hirtelen és drasztikus mértékű lehűlés a hajnali fagyokkal, melyek miatt összeszorult a gyümölcstermesztők szíve. Akik amúgy sincsenek híján a gondoknak. A fagykárokról és a gyümölcstermesztők általános helyzetéről Varga Istvánnal, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdászával beszélgettem el.

– Mely vidékeken, milyen gyümölcsfákat és milyen mértékben értek a fagyok?

– A Beregvidéken az áprilisi fagyok minden települést érintettek, és súlyos károkat okoztak a már virágba borult gyümölcsfákon. A kajszibarack termesztése az utóbbi években már visszaszorult, pontosan a kora tavaszi fagyok és a monília kártétele miatt, s az idei évben is elvitte a termést a fagy. Százszázalékos a kár, sajnos, sehol nem maradt termés. Az őszibarack esetében is jelentős a kártétel, csak néhány jól védett helyen marad a fákon némi termés, de mindössze az össztermés 20–40 százaléka, ráadásul még ezeken a helyeken sem lehetnek a gazdák biztosak abban, hogy a megmaradt termést beérleli a fa, mivel ha a virágkezdeményt ilyen károsodás éri, van rá esély, hogy a termés a csonthéjképződéskor hullik le. Összefoglalva: az őszibarack esetében is 60–80 százalékos fagykárról beszélhetünk, de vannak helyek, ahol a termés 100 százalékát elvitte a fagy. Az almásokban is nagy a kártétel, bár valamennyi termés megmenekült a fákon, a később nyitó virágok még hozhatnak termést, de itt is tönkrement a termés fele. A szilva esetében vannak fajták, amelyeknél a kár százszázalékos, s bár vannak helyek, ahol megmaradt a termés 60–80 százaléka, sajnos, itt sem lehetnek még biztosak a gazdák abban, hogy valóban megmarad a termés.

– Miként tudtak – ha tudtak – védekezni a gazdák a fagyok ellen?

– Különböző módokon is lehet védekezni ellenük. Az egyik megoldás a vegyszeres fagyvédelem, a másik a füstölés, tüzek gyújtása a gyümölcsös több pontján. Mind a két módszer hatásos lehet, sőt a kettőt együtt is használják, azonban ezek a módszerek maximum -3–-5 Celsius-fokig nyújtanak védelmet, most áprilisban azonban sok helyen -8 Celsius-fokot is mértek, két-három egymást követő éjszakán is, és sajnos, ebben az esetben a védekezésnek szinte semmilyen hatása nincs, sajnálatos módon a gazdáknak nem volt lehetőségük megvédeni a termést. Bár többen is megpróbálták mind a vegyszeres, mind pedig a füstölés alkalmazását, mindkét módszer hatástalannak bizonyult.

– Jelenleg mely gyümölcsfélékből várható jó termés?

– A gyümölcsök közül nincs olyan, amelyik esetében nem okozna terméskiesést a fagy, még a csemegeszőlőkben és a szamócánál is jelentős a kár. A fóliasátrakban termesztett szamóca esetében – takarással – sikerült megvédeni a termés 100 százalékát, ám szabadföldi termesztésben a szamócánál is 30–40 százalékos a veszteség.

– Témát váltva… Mekkora a növényvédő szerek árának az emelkedése?

– Az emelkedés állandó, évről évre egyre több pénzbe kerül a megvásárlásuk. Egyrészt, mert egy jelentős részük külföldi, és a valuta árfolyamát követi, másrészt az emelkedő energiaárakkal együtt az előállítás is egyre drágább. Pontos százalékot nem tudok mondani, de legalább 20 százalékos növekedés várható az idei évben is.

– Milyen volt a kereslet a gyümölcsökre a múlt esztendőben?

– A tavalyi kereslet jónak volt mondható a termékek iránt, vagy inkább átlagos. Nem is a kereslet hiánya okozza a fő problémát, hanem az alacsony felvásárlási árak és a behozott külföldi gyümölcsök alacsony árszintje.

– Miként tudják értékesíteni a gazdák a megtermelt gyümölcseiket?

– Nagy részét vagy maguk szállítják a helyi nagybani piacokra, vagy felvásárlók végzik ezt a munkát, de a gyümölcsök döntő hányadát a helyi nagybani piacokon értékesítik, főként a nagyszőlősi és a munkácsi piacokon. Néhány gazdának, főként a dinnyetermesztőknek sikerült megoldaniuk az értékesítést közvetlenül a fogyasztóknak, ők sokkal jobb árban tudták értékesíteni portékájukat, de ez, sajnos, nem a gazdák többségét, hanem csak egy kisebb hányadukat érintette.

– A háború kitörése óta nőtt, csökkent vagy nem változott a gyümölcsfaültetvények nagysága?

– A harcok kirobbanása óta nem nagy a gyümölcstelepítési kedv, nagyon kevés új ültetvényt létesítenek, esetleg meglévő területet újítanak fel, telepítenek újra. Ezzel szemben jó néhány területnek a gazdája felhagyott a műveléssel, esetleg külföldön van. A háború kitörése óta talán csak a dinnye termesztési területe növekedett jelentősen.

A gyümölcstermesztők helyzetét – a drasztikus mértékű lehűlések elmaradásán kívül – a béke mielőbbi visszatérte, ebből kifolyólag a gazdaság újjáéledése, a vásárlóerő növekedése, az eladási árak növekedése, a növényvédő szerek árcsökkenése és a gyümölcsimport korlátozása könnyíthetné meg – vonhatjuk le a következtetést.

Lajos Mihály