Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia: Góliát még idén elbukik
Idén az ukrajnai háború volt a fő témája a Müncheni Biztonságpolitikai Konferenciának. Volodimir Zelenszkij Ukrajnát Dávidhoz, Oroszországot Góliáthoz hasonlította. Az utóbbi bizonyosan elbukik még idén, de ehhez a világnak össze kell fognia – idézi az ukrán elnököt összeállításában a BBC News Ukrajina.
„A jogállamiság és az erősek hatalmának küzdelme”
A nemzetközi közösségnek meg kell védenie azokat az elveket, amelyeken a világrend alapul, s amelyeket Oroszország és elnöke, Vlagyimir Putyin megkérdőjelezett, amikor rátámadt Ukrajnára. Ez áll a 2023-as Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia (MSC) fókuszában – jelentette ki a fórum elnöke, Christoph Heusgen, akit az Interfax–Ukrajina hírügynökség idéz.
„Egy évvel ezelőtt azt reméltük, hogy a nemzetközi közösség egysége megállíthatja Putyint, de nem így történt. Putyin megsértette a civilizáció minden alapját: a második világháború óta először egy európai ország megtagadta a jogot a létezéshez egy másik szuverén államtól” – emlékeztetett az MSC elnöke megnyitva a konferencia múlt pénteki ülését.
Heusgen jelezte, biztosítani kell a felelősségre vonást a háborús bűncselekményekért, meg kell erősíteni a Nemzetközi Büntetőbíróság hatáskörét, és meg kell oldani az illetékesség kérdését az agresszió bűntettében.
„Ukrajna területén nem a Nyugat és a Kelet, a NATO és Oroszország küzdelmét látjuk, hanem a jogállamiság és az erősek hatalmának küzdelmét” – mutatott rá az MSC elnöke.
Dávid a Dnyeperen
A panel, amelyben elhangzott Volodimir Zelenszkij beszéde, a Dávid a Dnyeperen címet kapta. Ukrajna elnöke felszólalásában gyakran emlegette a bibliai királyt, rámutatva: „Most mi mindannyian Dávid vagyunk, ő az egész szabad világ.”
A Jevropejszka Pravda szerint Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem tesz engedményeket az Oroszország által 2014 óta megszállt területek felszabadításában.
„Nincs alternatívája annak, hogy Ukrajna minden városa felszabaduljon az orosz megszállás alól!” – fogalmazott.
Az elnök kijelentette: reális cél Ukrajna mielőbbi felszabadítása, „hogy jövőre az első háború utáni biztonságpolitikai konferencián találkozzunk Münchenben, amikor szabad Ukrajna, szabad Európa, szabad a világ”. A következő Müncheni Biztonságpolitikai Konferenciát 2024 februárjában rendezik.
Volodimir Zelenszkij úgy vélte, hogy a prioritás most Ukrajna segélyezésének gyorsasága, mivel Putyin „a segítségnyújtás lassítására” és a nemzetközi támogatás „megosztására” számít, ami „háborús kimerültséghez” vezethet a világban.
Berlin, Párizs és London támogatásáról biztosított
Németország és Franciaország vezetői beszédükben egyaránt támogatásukról biztosították Ukrajnát és felszólították a világot, hogy szálljon szembe Oroszországgal. Ugyanakkor óvatosságra intő szavak is elhangzottak, mondván mindent alaposan mérlegelni kell, elkerülendő a konfliktust Oroszország és a NATO között – mutat rá a BBC News Ukrajina.
Olaf Scholz német kancellár, aki Zelenszkij után szólalt fel Münchenben, megígérte: addig támogatják Ukrajnát, amíg szükség lesz rá. Kijelentette, hogy hosszú háborúra kell felkészülni, de nem válaszolt a házigazda Christiane Amanpour kérdésére: mit jelent az, hogy hosszú?
Emmanuel Macron francia elnök arról beszélt, ma még nem jött el a felek közötti párbeszéd ideje, mert Oroszország a háborút és az eszkalációt választotta.
„Oroszország úgy döntött, hogy csapást mér a polgári infrastruktúrára és háborús bűnöket követ el. Egy agresszor és egy megtámadott ország van. Ez érthető” – fogalmazott.
Macron az Ukrajnának nyújtott támogatás fokozását kérte, hogy az ukránok ellentámadásba lendülhessenek és megnyerhessék a háborút.
„Készek vagyunk erőfeszítéseink fokozására. A következő hetek, hónapok döntőek lesznek” – mondta a politikus.
Rishi Sunak egyértelműen fogalmazta meg a célokat. A brit miniszterelnök kiállt a NATO-szabványoknak megfelelő megerősített képességek létrehozása mellett Ukrajna számára, amelyek védelmet nyújtanának, mielőtt az ország a Szövetség tagjává válna.
„Katonai stratégiára van szükségünk Ukrajna döntő fölényéhez a csatatéren a háború megnyeréséhez, és politikai stratégiára a béke eléréséhez” – mondta Sunak.
Megjegyezte, hogy a háború megnyeréséhez Ukrajnának több tüzérségre, páncélozott járműre és légvédelmi rendszerre van szüksége. Ezért szerinte itt az ideje megduplázni a katonai támogatást. Elmondása szerint a következő hónapokban a szövetségesek több felszerelést szállítanak Ukrajnába, mint amennyit 2022 egészében szállítottak.
„A béke eléréséhez helyre kell állítanunk azt a nemzetközi rendet is, amelytől kollektív biztonságunk függ” – tette hozzá a Jevropejszka Pravda szerint.
„Semmi se merül feledésbe”
A konferencia résztvevői a témának szentelt ülésen hangsúlyozták annak fontosságát, hogy Putyin és az orosz vezetés elnyerje büntetését az agresszió miatt. Egils Levits lett elnök ismét egy különleges törvényszék mielőbbi felállítását szorgalmazta, példaként a nürnbergi törvényszéket említette.
Támogatta őt Kaja Kallas, Észtország miniszterelnöke, aki szerint az ukrajnai háború a meglévő ENSZ-mechanizmusok hatástalanságát mutatja.
„Szabályokra van szükség, amelyek egyértelműen meghatározzák a felelősségre vonás rendjét az agresszió bűncselekményéért. [...] A lényeg, hogy egyetlen vezető se tekinthesse magát büntethetetlennek…” – hangsúlyozta.
A konferencia résztvevői a háborús bűnök kivizsgálásának és büntetésének felgyorsítását is szorgalmazták. Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyésze jelezte, mindent megtesznek, hogy igazságot szolgáltassanak az áldozatoknak. Elmondása szerint már 43 állam továbbította a bírósághoz az Oroszország által Ukrajnában elkövetett háborús bűnök ügyeit, az EU-val és más államokkal közös nyomozócsoportokat hoztak létre.
„Szükség van egy ügyészségi infrastruktúrára” – hangsúlyozta Lindsey Graham amerikai szenátor.
Szerinte az Egyesült Államok Kongresszusa támogatni fogja az ICC-t, Oroszország pedig látni fogja, hogy semmi se merül feledésbe.
(zzz/interfax.com.ua/eurointegration.com.ua/bbc.com)
