Felmérés: Igazságszolgáltatást mielőbb!

2023. március 9., 15:42 , 1149. szám

A Rejting Szociológiai Csoport által a háború következményeiről készített közelmúltbeli felmérés kiemelt témája volt az Oroszország által elkövetett háborús bűncselekmények áldozatainak jogi védelme.

Az igazságszolgáltatásról

A válaszadók mintegy harmada kész személyesen részt venni az elvesztett vagyon, illetve egészségkárosodás miatt indítandó kártérítési perekben az ukrán bíróságokon, esetleg nemzetközi vagy különleges bíróságokon ukrán és külföldi bírák részvételével.

A megkérdezettek 75%-ának véleménye szerint az igazságszolgáltatás prioritásának a háborús bűnök kivizsgálása során az elkövetők igazságos megbüntetésének, 21%-uk szerint az áldozatok kárpótlásának kell lennie.

Csupán a megkérdezettek 6%-a tud az ukrán igazságszolgáltatási szervek által a háborús bűncselekmények áldozatainak nyújtott jogi segítségről, 35%-uk hallott már róla valamit. Majdnem 60% nem tud semmit. A válaszadók 60%-a szeretne többet megtudni az igazságügyi hatóságok által nyújtott jogi segítségről; 37%-uk nem szeretne.

Ukrajna bűnüldöző rendszerét az orosz háborús bűncselekmények feltárásában a válaszadók 65%-a tartja hatékonynak, 20%-uknak ellenkező a véleménye. A nem kielégítő hatékonyság fő okaiként az ehhez az állásponthoz ragaszkodók a korrupciót (59%), a polgárok rendfenntartókkal szembeni bizalmatlanságát (29%), az utóbbiak szakmaiatlanságát (24%) és az ügyek hosszadalmas kivizsgálását (21%) jelölték meg.

Hasonlóan ítélték meg az emberek Ukrajna igazságszolgáltatási rendszerének hatékonyságát a háborús bűnök kivizsgálásában: 60% tartja hatékonynak, kevesebb mint 20% szerint viszont nem hatékony.

A többség nem várna az igazságszolgáltatással

A többség (75%) szerint Ukrajnában a lehető leghamarabb meg kell indítani a bírósági eljárásokat a háborús bűncselekmények elkövetőivel szemben, 23% szerint a háború befejezése után kellene sort keríteni erre.

Az Oroszország által elkövetett háborús bűncselekmények tárgyalására a nemzeti és külföldi bíróságok közreműködésével létrehozandó különleges bíróságokat tartja a leghatékonyabb eljárásnak a megkérdezettek többsége (65%). További 22%-uk úgy véli, hogy ebben az esetben a nemzetközi intézmények lesznek hatékonyak, 7% szerint az ukrán bíróságok.

Az Ukrajna elleni agressziós bűncselekményekkel foglalkozó különleges nemzetközi törvényszék létrehozására irányuló kezdeményezésről a válaszadók 15%-a tud, közel 60%-uk hallott már róla. Egynegyedük nem tud róla semmit.

Csaknem 90% támogatja egy speciális bírósági rendszer létrehozásának elképzelését (a korrupcióellenes bíróság mintájára), amely igazságot szolgáltatna az Oroszország Ukrajna elleni háborúja során elkövetett bűncselekmények ügyében.

A bűnösökről

A válaszadók abszolút többsége bűnösnek tartja az Ukrajna elleni háborús bűncselekmények elkövetésében az orosz politikai vezetést (98%), valamint az orosz katonákat (96%). Az orosz polgárokat 87% tartja bűnösnek, s csak 10% nem tartja annak.

Ami az amnesztia alkalmazását illeti a megszállt területek lakosainak azon kategóriáinál, amelyekre vonatkozóan az ellenséggel való együttműködés tényeit megállapították, a többség úgy gondolja, hogy lehetséges az amnesztia a tanárok, orvosok, szociális munkások (68%), a helyi kommunális intézmények vezetői (58%) és a helyi vállalkozások, bankok, szervezetek vezetői (51%) esetében. Lehetségesnek tartja az amnesztiát a helyi média újságírói számára a megkérdezettek 38%-a, viszont 57%-uk nem. Több mint 20% nem zárja ki az amnesztiát a helyi politikai pártok és az illegális fegyveres csoportok tagjai számára, ugyanakkor több mint 70% ellenzi ezt. A helyi és a rendfenntartó hatóságok tisztviselői esetében kevesebb mint 20% tartja lehetségesnek az amnesztiát, mintegy 80% szerint pedig ez lehetetlen.

Csaknem 40% véli úgy, hogy az Ukrajna elleni háborús bűnök esetében igazolható az önbíráskodás, 55% ezzel ellentétes véleményen van.

A kártérítésről

A megkérdezettek kevesebb mint fele gondolja úgy, hogy Oroszország kompenzálni fogja a gazdasági és infrastrukturális veszteségeket. Körülbelül ugyanennyien vannak, akik nem hisznek benne. Kevesebb mint 40%-uk hisz az ukrán polgárok erkölcsi kárának megtérítésében Oroszország által, körülbelül 60%-uk viszont nem hisz ebben.

A felmérés 2022. december 23–26. között készült. A projekt kivitelezője az Ukrán Jogi Konzultatív Csoport civil szervezet az EU sürgősségi támogatása a civil társadalomért program keretében, amelyet az ISAR Jednannya valósít meg az Európai Unió pénzügyi támogatásával.

(hk/ratinggroup.ua)