A banktitokról

2023. március 17., 12:19 , 1149. szám

„Köteles a bank kiadni a számlaadatokat, ha az adóhatóság az iránt érdeklődik, kap-e valaki nem hivatalos fizetést a számlájára?”

– Minden bank köteles megőrizni a banktitkot, ami az ügyfelei számláira beérkező pénzeszközökre vonatkozó információkra is kiterjed. Ezek nyilvánosságra hozatala csak a jogszabályok által meghatározott esetekben és körben lehetséges.

Például az adóhatóság ez irányú megkeresése nyomán tájékoztatást kaphat a banktól arra vonatkozóan, vezet-e számlát egy adott magánszemély a pénzintézetnél. Más esetekben az információk nyilvánosságra hozatalához bírósági végzés szükséges. Ezt hangsúlyozza az Ukrán Nemzeti Bank is a 18-0005/105354 számú, 2021. 11. 09-i keltezésű levelében, mely szerint a számlákon lévő pénzeszközök egyenlegére, a számlák terhelésére és/vagy a jóváírásokra, valamint a befizetéseknek számlákhoz történő hozzárendelésére vonatkozó információk nem szerepelnek azon banktitkok listáján, amelyeket a bankok az adóhatóság kérésére nyilvánosságra hoznak.

Itt jegyezném meg azonban, hogy számos más hatóság, többek között az ügyészség, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), az Állami Nyomozóiroda (DBR), a különböző korrupcióellenes hatóságok stb. is jogosultak banktitoknak minősülő információkhoz való hozzáférést kérni – persze csak a törvényekben rögzített esetekben és rend szerint, jellemzően szintén bírósági végzés alapján. A szóban forgó hivatalokat és jogköreiket A bankokról és a banki tevékenységekről szóló törvény 62. cikkelye sorolja fel részletesen. Ezenkívül Ukrajna nemzetközi szerződései is előírhatnak adatszolgáltatási kötelezettséget a bankok számára bizonyos esetekben.

Visszatérve az adóhatósághoz: hangsúlyoznám, hogy a magánszemélyek számláinak egyenlegeiről és a rajtuk lévő pénzeszközök mozgásáról a bank csak az erre vonatkozó bírósági végzés esetén adhat tájékoztatást az adóhatóságnak. A magánszemély bankszámlájára vonatkozó információk megismerésének szükségessége viszont csak abban az esetben merülhet fel, ha az adóhatóság megállapítja vállalkozási tevékenység végzésének tényét, vagy megalapozottan feltételezhető, hogy a magánszemély megsértette az adótörvényeket. Következésképpen, mielőtt bírósághoz fordulna banktitok feltárása iránti kérelmével, az adóhatóságnak megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania információgyűjtés és -ellenőrzés céljából az adójogszabályoknak megfelelően, esetleg eljárást kell indítania a polgár ellen.

Kivételt képezhet a kérelmező megalapozott hivatkozása arra, hogy nem tud eljárni a jogszabályokban számára meghatározott reagálási módok szerint. Lehet ez például bizonyítékkal alátámasztott hivatkozás arra, hogy a személy, akivel kapcsolatban a banktitok feltárását kéri, nem található a bejelentett lakóhelyén, esetleg megerősítést nyer, hogy nem lehetséges kézbesíteni számára az értesítést az ellenőrzésre feljogosító rendelkezés másolatával, stb.

Egyébként megjegyezném, hogy abban az esetben, ha valaki „nem hivatalos” fizetést kap a számlájára, az adózással összefüggő kockázatokkal a munkáltatójának kell számolnia mint a munkavállaló adóügynökének (податковий агент). Az adójogszabályok egyértelműen rögzítik a munkáltatói kötelezettségeket az egységes társadalombiztosítási hozzájárulás (ЄСВ), a személyi jövedelemadó (ПДФО), valamint a katonai hozzájárulás (військовий збір) felszámításával és megfizetésével kapcsolatban. Másfelől közelítve ehhez a kérdéshez: a magánszemélyt nem terheli adóbevallási és adófizetési kötelezettség, ha az adóügynökétől kap pénzt. Persze ez csak azokra az esetekre érvényes, amikor a munkavállalót szabályos munkaszerződés alapján foglalkoztatják. Ellenkező esetben ugyanis az Adótörvénykönyv 168. cikkelyének 168.2.1-es pontja szerint annak az adózónak, aki nem adóügynöktől származó jövedelemre és külföldi jövedelemre tesz szert, ennek összegét az összes éves adóköteles bevételbe bele kell számítania, és a beszámolási adóév eredményeiről bevallást kell benyújtania, valamint meg kell fizetnie az adót.

Lényeges szemponttá válhat az is, hogy mekkora összegek fordulnak meg az adott számlán. Minden bank rendelkezik saját, belső pénzügyi felügyeleti eljárásokkal, és minden ügyfél esetében kockázatorientált megközelítést alkalmaz. Ezért az ügyfél számlájára érkező pénzeszközök származásának ellenőrzése bankintézménytől, az ügyfél kockázati besorolásától és az általa végzett műveletektől függően eltérő lehet.

Fő szabály szerint 400 ezer hrivnya és azt meghaladó összegű műveletek végrehajtásakor a bank bekérhet olyan dokumentumokat, amelyek igazolják a pénzeszközök származását. Amíg meg nem kapja ezeket, „befagyaszthatja” az adott összeget a számlán. A gyakorlatban előfordult már, hogy a bank ennél kisebb összegnek a számlára történő beérkezése esetén is igazoló dokumentumot kért ügyfelétől. Hasonló esetben nem érdemes pánikba esni, elég, ha kéznél tartjuk a pénz eredetét igazoló dokumentumokat.

hk