Kazinczy szépkiejtési verseny

Nem mindegy, hogyan beszélünk

Nagydobronyban rendezték meg a Kazinczy szépkiejtési verseny kárpátaljai döntőjét, ahol két korcsoportban, 14 kárpátaljai magyar iskola képviseletében, húsz általános és középiskolás mutathatta be a zsűrinek, milyen szépen és kifejezően tudja felolvasni az általa kiválasztott, valamint a kötelező szöveget. A középiskolás korosztályhoz tartozókra ráadásul egy írásbeli feladat is várt, amelyben egyezményes jelekkel kellett jelölniük többek között a helyes hangsúlyozást, a szünetek helyét és az egybeolvasandó szókapcsolatokat egy leírt szövegrészben.

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség által lebonyolított verseny szervezője és egyben a megyei döntőnek helyszínt biztosító Nagydobronyi Líceum igazgatója, Katona-Mironova Berta köszöntötte a versenyző diákokat és kísérőtanáraikat. Az igazgató asszony hangsúlyozta: „Anyanyelvünkért érdemes küzdenünk. Nem szabad megengednünk, hogy Kárpátaljáról eltűnjön a magyar nyelv. Az oktatásunk nyelveként is meg kell maradjon a magyar, ezért pedig senki más nem tehet többet, mint mi, pedagógusok és ti, gyerekek.”

A szakmai zsűri elnöke Szántó Edit, az Anyanyelvápolók Kárpátaljai Szövetségének elnöke volt, tagjai: Bak Éva a KMPSZ és a KMKSZ képviseletében, Uszkai Valéria és Varga Sándor magyartanárok.

A zsűri elnöke az 1960-ban Péchy Blanka színművésznő által kezdeményezett verseny történetét ismertette, felolvasva annak az öt kárpátaljai diáknak a nevét, akik az elmúlt években a Kárpát-medencei versenyen elnyerték a Kazinczy-díjat.

A kétfordulós döntőben külön korcsoportban mérhették össze felkészültségüket, tehetségüket a 7–9., illetve a 10–11. osztályosok. Mindkét korcsoportba tartozók előbb a magukkal hozott, szabadon választott esszét, egy XX–XXI. századi magyar szerző által köznyelven írt, értekező jellegű szöveget olvashatták fel három percben. Majd egy, a szervezők által adott kötelező szöveget is felolvastak. A versenykiírásnak megfelelően a zsűri nem a színészi produkciót, hanem a tiszta kiejtést, a pontos hangképzést, a megfelelő hangsúlyozást és hanglejtést értékelte. A 10–11. osztályosokra egy írásbeli forduló is várt, ahol többek között a mondat- és szakaszhangsúlyokat, a szüneteket és az egybeolvasandó szókapcsolatokat kellett jelölniük egyezményes jelölési rendszerrel.

A 7–9. osztályosok korcsoportjában Balogh Zsófia lett az eső helyezett, aki a Nagydobronyi Líceum tanulója, felkészítő tanára Katona-Mironova Berta. Második Juhász Réka, a Nagydobronyi Református Líceum diákja, felkészítő tanára Hidi Csilla. Harmadik Pércsi Márton, a Beregszászi Kossuth Lajos Líceum diákja, felkészítő tanára Orbán Erika.

A 10–11. osztályosok korcsoportjában öt helyezést osztott ki a zsűri: 1. Pinte Szófia, Nagydobronyi Líceum, felkészítő tanára Katona-Mironova Berta; 2. Kacsó Anna Júlia, Nagydobronyi Református Líceum, felkészítő tanára Kriczky Krisztina; 3. Gleba Patrícia, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Szakgimnáziuma, felkészítő tanára Király Katalin; 4. Karmacsi Bence, Beregszászi Bethlen Gábor Líceum, felkészítő tanára Kocsis Marianna; 5. Ferku Boglárka Flóra, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Szakgimnáziuma, felkészítő tanára Kudlotyák Krisztina. Ők, a felső tagozat első öt helyezettje képviselhetik majd Kárpátalját április 20-án Győrben a Kárpát-medencei döntőben.

Szántó Edit, a zsűri elnöke kiemelte: „Nem mindegy, hogyan beszélünk, hogyan szólalunk meg, mert az a lelkünk kisugárzása, és azt is tükrözi, hogy milyen művelt az ember. […] A versenyre való felkészülésnél nagyon fontos a szövegválasztás, a hangsúlyozás, a megfelelő hangerő és a beszédtempó. A felolvasás során mindig a természetesség legyen a zsinórmérték” – hangsúlyozta Szántó Edit.

Az idei versenyt értékelve Varga Sándor, a házigazda Nagydobronyi Líceum magyartanára elmondta: „A háború okozta elvándorlás miatt óhatatlanul csökkent a merítés lehetősége, ennek megfelelően változó volt az idei verseny színvonala. Vannak kiválóan felkészült, a szép magyar beszédre született adottságokkal rendelkező gyerekek, műveltséggel a háttérben. Ugyanakkor olyanok is voltak idén, akik felkészültsége sok kívánnivalót hagyott maga után, sok hibát ejtettek, nem azt olvasták, ami oda van írva, idegen szavakat nem tudtak kiolvasni, stb. A résztvevők száma örvendetes módon nem csökkent a korábbi évekhez képest.

Jellemzően, a vegyes lakosságú területekről jött gyerekeknél idegen akcentust is fel lehetett fedezni. Ők egy kicsit másként, a magyarban megszokottól eltérő módon képzik a hangokat. Például hosszú mássalhangzókat nem nagyon tudnak kiejteni. Ettől függetlenül vannak gyerekek, akik nagyon szépen, az értelemnek megfelelően, hangsúlyozva olvasnak, a szüneteket is oda teszik, ahova kell. Én a nyelvjárási eltérések mellett az akcentust sem vettem hibának, hisz ezektől függetlenül egy gyerek jól értheti a szöveget, és ha érti, el is tudja olvasni jól” – összegezte tapasztalatait Varga Sándor magyartanár.

Badó Zsolt