A nem engedélyköteles építési munkálatokról

2023. március 26., 17:05 , 1151. szám

„Vettem egy kisebb falusi portát. Szeretném önerőből teljesen felújítani/átalakítani, de tudnom kellene, hogy milyen munkákat végezhetek el saját belátásom szerint, illetve mihez nem szükséges manapság építési engedély. Mi a helyzet például a garázsépítéssel, az épületszigeteléssel, a tetőfedéssel, a melléképületekkel?”

– A válasz erre a kérdésre egyszerre lehet egyszerű és bonyolult. Egyszerű, hiszen jelenleg is érvényben van az építési engedélyt és műszaki átadást (azaz üzembe helyezést) nem igénylő építési munkálatok 2017-ben elfogadott jegyzéke («Перелік будівельних робіт, які не потребують документів, що дають право на їх виконання, та після закінчення яких об’єкт не підлягає прийняттю в експлуатацію», затверджено постановою Кабінету Міністрів України №406 від 07. 06. 2017 року). Vagyis a tájékozódáshoz elég kikeresni a dokumentumot a Legfelső Tanács weboldaláról elérhető törvénytárban (https://zakon.rada.gov.ua/laws/show/406-2017-%D0%BF#Text).

Másfelől, adott esetben nem lehet egyszerű a szaktudással nem rendelkező polgárnak meghatározni, hogy amit eltervezett, az a jogszabályok szerint engedélyköteles munkának minősül-e, vagy sem. Így például mindjárt a jegyzék 1. pontja a nem engedélyköteles munkák közé sorolja a lakóépületek és lakóhelyiségek, valamint nem lakáscélú házak, épületek, építmények, továbbá azok helyiségei átalakításával és újratervezésével kapcsolatos munkákat, amelyek kivitelezése nem igényel beavatkozást az elválasztó- és tartószerkezetekbe és/vagy a közös használatú műszaki rendszerekbe – azon objektumok vonatkozásában, amelyek a következmények (felelősség) szerinti besorolás alapján a nem jelentős (СС1), közepes (СС2) és jelentős (СС3) következményekkel járó objektumokhoz tartoznak. (Lásd a besorolással kapcsolatban részletesebben a ДСТУ-Н Б В.1.2-16:2013 állami szabványt: «Визначення класу наслідків (відповідальності) та категорії складності об’єктів будівництва».) A jogszabály nyilvánvalóan elsősorban a szakembereknek készült, s csak másodsorban a lelkes háztulajdonosok számára, akik a két kezükkel szándékoznak megújítani a portát.

A 2. pont alapján nem engedélyköteles az épületeken, építményeken az építési előírásoknak megfelelően, a teherhordó szerkezetek bolygatása nélkül elvégzett tetőcsere. Vagyis a jogalkotó megint csak feltételezi, hogy az építkező ismeri az építési előírásokat.

A 3. pont a nem engedélyköteles munkák közé sorolja az alábbi belső rendszerek rekonstrukcióját, nagyjavítását, műszaki korszerűsítését:

• fűtés, beleértve a fűtési pontok berendezéseinek telepítését vagy cseréjét, a fűtési rendszer vezetékeinek cseréjét, a fűtési rendszerek kiegyenlítését, a kiegyenlítő szelepek és/vagy fogyasztásmérők felszerelését, a fűtési rendszerek típusának cseréjét egycsövesről kétcsövesre és/vagy függőlegesről vízszintesre, fűtőberendezések beszerelését és/vagy cseréjét, fűtőberendezések automata hőmérséklet-szabályozóinak felszerelését a helyiségekben, elosztóberendezések és egyéb, a hőenergia szabályozására és a fogyasztás mérésére szolgáló berendezések felszerelését és cseréjét;

• szellőzés;

• vízellátás és vízelvezetés, beleértve a csővezetékeket is;

• az épületek és építmények működését biztosító erős- és gyengeáramú rendszerek.

Az engedélyezést nem igénylő munkák közé sorolja még a jegyzék a meglévő nyílászárók cseréjét, a műszaki hálózatokhoz való csatlakozást és bekötést az adott épület műszaki feltételeinek megfelelően.

Fontos lehet a 6. pont, amely kimondja, hogy nem igényelnek építési engedélyt és műszaki átadást a földrészlegen alapozás nélkül megvalósuló ideiglenes épületek és építmények, beleértve a fészereket, pavilonokat, sátrakat, színeket, lépcsőket, felüljárókat, nyári zuhanyzókat, melegházakat, garázsokat, valamint fúrt és ásott kutakat, öblítős vécéket és latrinákat, derítőgödröket, felületburkolatokat, kerítéseket, nyitott és fedett medencéket, pincéket, pincelejáratokat, kapukat, aknákat, teraszokat, tornácokat.

Talán érdemes megjegyezni, hogy a 7. pont értelmében az üzleti tevékenység céljait szolgáló ideiglenes építmények elhelyezése sem engedélyköteles, amennyiben A városfejlesztési tevékenység szabályozásáról szóló törvény (Закон України «Про регулювання містобудівної діяльності») 28. cikkelyével összhangban történik. E törvény szerint ideiglenes kereskedelmi, háztartási, szociokulturális vagy egyéb rendeltetésű vállalkozási célú építménynek minősül az egyszintes, könnyűszerkezetes, az építési termékekre, épületekre, építményekre vonatkozó műszaki előírásokban meghatározott alapvető követelmények figyelembevételével készült épület, amelyet alapozás nélkül telepítenek. Az ilyen építménynek lehet zárt, az emberek ideiglenes tartózkodására szolgáló helyisége (legfeljebb 30 négyzetméteres pavilon).

Nem szükséges engedélyeztetni az épületek, építmények bontását, amennyiben ezt nem követi építés, illetve nem minősül előkészítő munkának, s ha más épületek, építmények sérelme nélkül oldható meg (8. pont).

Engedély nélkül telepíthetők távközlési műszaki eszközök, antennaszerkezetek épületekre, építményekre, valamint a meglévő földi merevítős árbócokra és tornyokra (12. pont); vészhelyzetek korai észlelésére és a lakosság figyelmeztetésére szolgáló automatizált rendszerek, tűzvédelmi rendszerek és elemeik, belső és külső tűzvédelmi vízvezetékek, épületek és építmények villámvédelmi rendszerei, a robbanásveszélyes gázkoncentráció automata érzékelői (14. pont).

Végül, de nem utolsósorban itt kell említést tenni az üzembe helyezett lakóépületek hőszigetelési munkáiról (falak, tető, tetőtér, alagsor, pinceszint), amelyek nem igényelnek engedélyeztetést, ha a következmények (felelősség) szerinti besorolás alapján a nem jelentős (СС1) és közepes (СС2) következményekkel járó objektumok közé tartoznak (23. pont).

Megjegyzendő, hogy a fentebb ismertetett lista/jegyzék nem vonatkozik a kulturális örökségnek minősülő objektumokra.

Felhívnám a figyelmet arra is, hogy a fentiek alapján az olyan garázs, amely alapra épül, engedélyköteles objektumnak minősül, amint minden egyéb alappal bíró melléképület is a portán.

Ne feledje azt sem, hogy a legtöbb nem engedélyköteles objektumra is vonatkoznak bizonyos építési normák, amelyeket a kivitelezéskor be kell tartani (lásd az állami építési szabványokat!). Ez még egy olyan látszólag hétköznapi konstrukcióra is érvényes, mint amilyen a kerítés.

Ezenkívül felhívnám a figyelmet arra a tavaly júniusi kormányhatározatra, amely speciális rendelkezéseket vezetett be az építési engedélyek kiadására és a műszaki átadási/üzembe helyezési eljárásra vonatkozóan a hadiállapot idejére («Деякі питання здійснення дозвільних та реєстраційних процедур у будівництві в умовах воєнного стану» – Постанова Кабінету Міністрів України від 24 червня 2022 р. № 722). Ennek 1. pontja szerint Ukrajnában a hadiállapot alatt és a hadiállapot megszűnésének vagy megszüntetésének napjától számított egy éven belül a legfeljebb 500 négyzetméter alapterületű, két szintnél nem magasabb (a tetőteret nem számítva) magánházak, kerti házak, nyaralók, gazdasági épületek és építmények, garázsok építése a megrendelő döntése alapján, a helyi szintű településrendezési dokumentációnak megfelelően, illetve jóváhagyott településrendezési dokumentáció hiányában összhangban a földrészleg rendeltetésével és A kulturális örökség védelméről szóló törvény által meghatározott földhasználati korlátozásokkal, építési engedély (будівельний паспорт забудови земельної ділянки) megszerzése nélkül is megkezdhető. Az építtetőnek és a kivitelezőnek természetesen ilyenkor is van tájékoztatási kötelezettsége, tartania kell magát a szóban forgó rendeletben rögzített eljáráshoz, illetve a munkálatok kivitelezőjének vagy tervezőjének rendelkeznie kell a megfelelő szakmai minősítéssel.   

hk