Húsvéti hímesek készítése és locsolkodás a Nagyberegi Tájházban
A húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó hagyományok és szokások megőrzése és népszerűsítése céljából szervezett kézműves-programsorozatot iskolás csoportok számára a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet a Nagyberegi Tájházban. Az április 4-én és 5-én tartott foglalkozásokra beregszászi, szerednyei és csonkapapi iskolások látogattak el.
A tájházba érkezett gyerekeket Gál Adél, a Nagyberegi Tájház programfelelőse fogadta, aki körbevezette a csoportokat a több mint 120 éves épület autentikus paraszti létet és hangulatot idéző konyhájában és a tisztaszobában, majd a húsvéti szokások elevenedtek meg a hagyományos tojásfestési technikák bemutatása közben.
„Fontosnak tartjuk, hogy a tájház falai között a mi vidékünkön használatos hagyományos díszítési technikákat mutassuk meg, illetve tanítsuk meg az ide látogató fiataloknak” – mondta Gál Adél, s kiemelte: az igazi értéket a saját minták használata és továbbadása jelenti. „Ezért választottuk a Beregvidékre jellemző, hagymahéjban főtt és karcolással díszített tojásokat, vagy a levélrátétes, más néven berzselt technikát. S így került a foglalkozások közé a jellegzetes salánki viaszos hímes is” – tette hozzá a tájház programfelelőse.
A gyerekek figyelmesen meghallgatták az útmutatót, majd kezükbe vették a szikét és próbáltak hagyományos beregvidéki motívumokat karcolni a hagymahéjban főtt tojásokra. Bár az elsődleges cél a beregi minták készítése volt, többen saját fantáziájuknak megfelelő motívumokat véstek a tojásokra. A berzselt technikával készült hímeseket minden iskolás ügyesen készítette el. A tojásokra a korábbi kerti séta alkalmával összegyűjtött növényleveleket helyezték, majd azokat harisnyába kötötték, végül hagymahéjban megfőzték. Míg az említett technikák sokak számára már ismerősek voltak, addig a viaszos módszerről kevesen hallottak. Utóbbinak az a lényege, hogy a forró viaszt kiccével – vagy írókával – kell felvinni a tojásokra, ebből adódóan a folyamat nagy odafigyelést és óvatosságot igényel. A viaszos mintát ezután aranyporral dörzsölik be, ami végül szebbnél szebb hímeseket eredményez.
A foglalkozások közben a konyhában jellegzetes húsvéti édesség, sárga túró készült. Néhány szorgos kezű gyerek maga keverte a tejet és a tojást Olasz Piroska irányításával. A tájházban töltött látogatás végén az iskolások közösen fogyasztották el az általuk készített finomságot.
Kedden a locsolkodás szokását is felelevenítették. Az ünneplőbe öltözött lányok az elkészített hímesekkel a kosaraikban a tornácon várták az alkalomhoz öltözött locsolókat, akik a régi szokásnak megfelelően egy vödör vízzel a kezükben jelentek meg a kapuban. A locsolóversek elhangzása után a fiúk nemcsak kölnivízzel locsolták meg a lányokat, hanem kútvízzel is.
A Nagyberegi Tájház programjai maradandó élménnyel gazdagítják az oda látogató csoportokat. A különböző tematikájú, rendszerint az ünnepek köré épülő kézműves-foglalkozások, a tájház nyújtotta lehetőségek – mint a népi játékok kipróbálása, a hagyományos ételek elkészítési folyamataiba való betekintés – egyszersmind bővítik a gyerekek tudását is, miközben nemcsak látják, de meg is élik a magyar népszokásokat.
A program a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet szervezésében a Csoóri Sándor Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával, valamint a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai kirendeltségének szakmai partnerségével valósult meg.
lexi
