Az EU-s tagság felé vezető úton Ukrajnának a nemzeti kisebbségek kérdését is meg kell oldania

Az Európai Unió teljes jogú tagsága felé vezető úton Ukrajnának számos fontos társadalmi problémát kell megoldania, köztük a nemzeti kisebbségek kérdését. Erről tárgyalt egymással a napokban Tobias Thyberg, a Svéd Királyság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke, illetve Barta József megyei képviselő. Barta József kifejtette, hogy az ukránok és a magyarok között valójában nincsenek problémák, és amit Kijevben vagy Budapesten mondanak, az csak közvetett igazság. Szavai alátámasztására a képviselő elmondta, hogy a bonyolult kérdéseket közösen oldják meg, és nincsenek nehézségek a kulturális vagy szociális szférában.

„Mintegy 100 különböző nemzetiség képviselői élnek itt már ezer éve együtt, békésen. Sok a vegyes család. A megyei tanácsban 8 politikai erő képviselői vannak jelen. Különböző politikai programokban, érdekekben és a vitás kérdésekben eltérő az álláspontjuk. Amikor a háború elkezdődött, az ukrán elnök azt mondta, hogy felejtsük el a párthovatartozást, a nemzetiséget, a különböző álláspontokat, fogjunk össze Ukrajna közös érdekeiért. Elmondhatom, hogy a politikai erők, frakciók és képviselők többsége ezt tette” – fejtette ki Barta József a találkozón.

Viszont az egyetlen sarokkő továbbra is az oktatási törvény, amelyet Ukrajna 2017-ben fogadott el. Kijev, amely a dokumentumot saját belátása szerint, minden nemzeti kisebbséget egy kalap alá véve akarja végrehajtani, és Budapest, amely kategorikusan ellenzi a hirtelen lépéseket, nem hallja a főszereplőket, az Ukrajnában élő magyarokat.

Volodimir Csubirko ezzel kapcsolatban elmondta, hogy jelenleg patthelyzet alakult ki. Kijev az oktatásban tesz néhány dolgot, közben pedig nem hallgatja meg a helyi magyarokat. Budapest is tesz néhány dolgot a másik irányba, mindkettő rossz, és senki sem akarja érdemben tisztázni a helyzetet. Ma az oktatással és az oktatási törvénnyel kapcsolatban merül fel ez a kérdés. Ezzel csupán foglalkozni kell, finanszírozni a folyamatot, programokat kell kidolgozni, és meghallgatni az embereket Kárpátalján.

Ugyanakkor maguk a magyarok is azt mondják, hogy az ukrán nyelv ismerete fontos a modern világban, és meg akarják tanulni az államnyelvet. Azonban kérik, hogy vegyék figyelembe a két nyelv sajátosságait és különbségeit. Ezért nemzeti szinten átfogó programot kell kidolgozni, amelynek elkészítésébe be kell vonni a magasan képzett tanárokat.

„Ahhoz, hogy a kárpátaljai magyarság mint kárpátaljai közösség szellemi és szakmai elitje megmaradjon, valamint ahhoz, hogy gyermekeink és a magyar tannyelvű iskolák végzősei versenyképesek legyenek a munkaerőpiacon és a felsőoktatási intézményekbe való felvételi során, tökéletesen kell tudniuk ukránul. Ha pedig nem beszélik tökéletesen az államnyelvet, az nemcsak az egyén problémája, hanem közösségünk problémája is. És itt van a probléma fő gyökere, amit Ukrajnában nem akarnak felismerni és megérteni. A kárpátaljai magyarok ukrán nyelvtudásának hiánya elsősorban nem Ukrajna és az ukránok problémája, hanem a magyaroké. Ha itt akarunk élni – és a legtöbben itt akarunk élni −, akkor az államnyelv ismerete alapfeltétel. Ezért hangosan követelem, hogy segítsenek nekünk ebben. Segítségre van szükségünk Ukrajnától, az oktatási minisztériumtól és az ukránoktól. Politikai erőként az az álláspontunk, hogy megőrizzük a jogainkat, az államnyelvünkön való tanulás jogát az oktatás minden szintjén. Ugyanakkor javítsuk az ukrán nyelvtudás minőségét. Ehhez erős állami programra, szakemberekre, tanárokra, pedagógusokra és pénzre is szükség van” – fogalmazott Barta József.

Idén júniusig Svédország tölti be az Európai Unió elnöki posztját. Májusban nyilvánosságra hozzák az ukrajnai látogatás alapján készített jelentést, valamint azt a tanulmányt, amely a tagjelöltre kiszabott feltételek teljesítését vizsgálja. A közzétett következtetések hatással lesznek az Ukrajnának szóló további ajánlásokra.

TV21 Ungvár/Dankai Péter