Felmérés: A lengyelek iránt a legnagyobb a szimpátia
Az ukránok a legjobban Lengyelországhoz, Nagy-Britanniához, Litvániához, Észtországhoz, Lettországhoz és Kanadához viszonyulnak, a legrosszabbul Oroszországhoz, Fehéroroszországhoz és Iránhoz – jelentette az Ukrinform Andrij Bicsenkóra, a Razumkov Központ szociológiai szolgálatának igazgatójára hivatkozva.
„A külföldhöz való hozzáállásukra vonatkozó kérdésekre válaszolva a megkérdezettek leggyakrabban Lengyelország (94%), Nagy-Britannia (91%), Litvánia (91%), Észtország (90%), Lettország (90%), Kanada (90%) iránt fejezték ki pozitív viszonyulásukat” – mondta el Bicsenko a Razumkov Központ felmérésének eredményeit ismertetve.
Emellett a polgárok pozitívan viszonyulnak Csehországhoz (88%), az USA-hoz (88%), Hollandiához (86%), Franciaországhoz (86%), Németországhoz (85%), Moldovához (82,5%), Szlovákiához (82,5%), Izraelhez (75%), Japánhoz (74%), Törökországhoz (72,5%), Grúziához (70%), Romániához (69%), Örményországhoz (66%), Azerbajdzsánhoz (65%). A relatív többség (46%) pozitívan viszonyul Indiához.
Negatív viszonyulásnak leggyakrabban Oroszország (94%), Fehéroroszország (81%), Irán (73,5%), Kína (60%), Magyarország (46,5%) vonatkozásában adnak hangot a megkérdezettek.
Negatívan viszonyul Oroszországhoz az ukrán lakosság túlnyomó többsége az ország valamennyi régiójában: a keleti régióban mért 90%-os aránytól a központi régióban tapasztalt 97%-ig.
A Razumkov Központ weboldalán megtalálható kutatási eredményekből az is kiderül, milyen a vezető külföldi politikusok megítélése az ukránok körében. A válaszadók többsége pozitívan viszonyul a következő vezetőkhöz: Boris Johnson (87%), Andrzej Duda (86%), Joe Biden (83%), Ursula von der Leyen (61%), Emmanuel Macron (59,5%), Recep Erdogan (58%), Justin Trudeau (51%). A válaszadók relatív többsége pozitívan viszonyult Olaf Scholzhoz (50%) és Rishi Sunakhoz (45%) is.
A negatív attitűd az uralkodó a válaszadók körében Vlagyimir Putyin (97% válaszolta, hogy negatívan viszonyul hozzá), Alekszandr Lukasenka (92%), Orbán Viktor (60%), Angela Merkel (52%), Hszi Csin-ping (51%) és Donald Trump (49%) vonatkozásában egyaránt.
A felmérés készítői arra is rákérdeztek, miként viszonyulnak az ukránok az orosz polgárokhoz. Felidézik, hogy 2014 áprilisában az ukránok relatív többsége (45%) pozitívan viszonyult az orosz polgárokhoz, 2017 júniusában a többség (42,5%) semleges hozzáállást tanúsított, a legfrissebb felmérés szerint viszont a válaszadók mindössze 2%-a viszonyult hozzájuk pozitívan, 77% negatívan, s 14% volt semleges. A keleti és déli régió lakosainak 4%-a, a központi régióban élők 2%-a és a nyugati régió lakosainak 0%-a viszonyul pozitívan Oroszország polgáraihoz. A negatív hozzáállást tanúsítók aránya rendre 70%, 56,5%, 80% és 84% az említett régiókban. Az otthon főként ukrán nyelven érintkezők körében 0,6% viszonyult pozitívan az orosz polgárokhoz, s 5% az oroszul kommunikálók között, ugyanakkor 82%, illetve 59,5% volt a negatív hozzáállást kifejezők aránya ezekben a csoportokban.
A felmérés keretében a szociológusok 2 020, 18. életévét betöltött válaszadót kérdeztek meg. Az elméleti mintavételi hiba nem haladja meg a 2,3%-ot. Ugyanakkor a mintában további szisztematikus eltéréseket okozhatnak az orosz agresszió következményei, többek között az polgárok millióinak kényszerű evakuálása.
A vizsgálatot a Razumkov Központ szociológiai szolgálata végezte 2023 februárjában–márciusában az ország valamennyi régiójában Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja, Harkiv és Herszon megyék megszállt területei és az annektált Krím, valamint azon térségek kivételével, ahol harcok folynak.
(hk/ukrinform.ua/razumkov.org.ua)
