Törvényjavaslat a tőkefedezeti nyugdíjrendszer bevezetéséről

Képviselők egy csoportja a napokban benyújtott a Legfelső Tanácsban egy, a tőkefedezeti nyugdíjrendszer idei bevezetéséről szóló törvényjavaslatot. A tervezet a munkabér 1 százalékának megfelelő kötelező munkáltatói nyugdíj-hozzájárulás befizetését irányozza elő 2023-ban, amely 1,5%-ra nőne 2024-ben és 2%-ra 2025-ben, valamint paritásos állami társfinanszírozást javasol a költségvetés terhére.

A 9212. számú törvényjavaslat kötelezővé tenné a részvételt a tőkefedezeti nyugdíjrendszerben a munkavállalók valamennyi kategóriája számára 55 éves korig. Ugyanezt a modellt kínálja a tervezet az önfoglalkoztatóknak és az egyéni vállalkozóknak (FOP) is.

Az előterjesztés értelmében a törvényjavaslat elfogadásával az egységes társadalombiztosítási hozzájárulás (JeSZV) mértéke nem változna, a mostani járulék tartalmazná a tőkefedezeti nyugdíjrendszerhez való hozzájárulást. A munkavállaló kérésére saját hozzájárulásának mértéke növelhető lenne, s az állam az ágazati átlagkereset 3%-áig paritáson finanszírozná az ilyen hozzájárulást, vagyis ugyanannyit tenne hozzá a nyugdíjcélú megtakarításhoz, mint amennyit a polgár fizetett be.

A tervezet a tőkefedezeti nyugdíjrendszer működésének kombinált modelljét javasolja, amelynek értelmében a 2025 végéig tartó időszakban az állam által létrehozott nyugdíjpénztárban történne a betétek felhalmozása, azután a rendszerben részt vevő bármelyik engedélyezett nem állami nyugdíjpénztárt választhatná a polgár. A javaslat szerint a vagyonkezelő társaságok, letétkezelők, magán nyugdíjpénztárak engedélyezése a kiválasztási követelményeknek megfelelően történne. Az engedélyezési eljárást az állami szabályozó, a Nemzeti Értékpapír- és Tőzsdepiaci Bizottság (НКЦБФР) végezné.

A nyugdíjcélú megtakarítások befektetésének korlátait a törvényjavaslat konzervatív befektetési stratégia alapján határozza meg – derül ki az előterjesztésből. A tőkefedezeti nyugdíjrendszer résztvevőjének halála esetére javasolják, hogy megtakarításait ruházzák át az örökösökre. Ezen túlmenően a törvényjavaslat előírná egy, a nyugdíj-megtakarítást garantáló struktúra létrehozását, amely biztosítaná a rendszer stabilitását és a résztvevők bizalmát e megtakarítási forma iránt.

„Még ilyet… Elsősorban a Pénzügyminisztérium és a Világbank álláspontját szeretném látni egy ilyen javaslattal kapcsolatban. No és kívánatos lenne még a Nemzeti Értékpapír- és Tőzsdepiaci Bizottságé is” – kommentálta az elképzelést Telegram-csatornáján Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Holosz frakciótól.

A Legfelső Tanács weboldalán több mint 40 parlamenti képviselő neve szerepel a törvényjavaslat kezdeményezőjeként, köztük David Arahamija, Halina Tretyakova, Jevhenyija Kravcsuk, Mihajlo Raduckij, Olekszandr Kornyijenko, Marjana Bezuhla (valamennyien a Nép Szolgája frakcióból), Tarasz Batenko (A Jövőért képviselőcsoport), Volodimir Cabal (Hang frakció).

A parlament apparátusának a törvényjavaslathoz mellékelt szakértői véleménye egyebek mellett rámutat: a Legfelső Tanácsnak ugyanezen témában még 2021 novemberében benyújtották Az általánosan kötelező felhalmozó nyugdíjbiztosításról szóló törvényjavaslatot, amely szerepel a parlament jelenlegi, kilencedik ülésszakának idén februárban elfogadott napirendjén.

(pszv/interfax.com.ua/rada.gov.ua)