A görögdinnye termesztéstechnológiája IX.

A palántanevelés helye és ideje

A görögdinnye-palánta nevelése nem sokban tér el a paradicsométól vagy akár az uborkáétól. Azonban vannak olyan szempontok, melyeket figyelembe kell vennünk a tervezés során, mielőtt még baj történne.

A palántanevelés helye

Elöljáróban elmondható, hogy minden olyan palántanevelő létesítmény alkalmas a görögdinnye-palánta kinevelésére, amely megfelelő a paradicsom, az uborka stb. számára, de néhány szempontot tisztáznunk kell még a vetés előtt.

A dinnyepalántáknak stabil hőmérsékletre van szükségük, és nagy a térigényük. Csak olyan létesítményben tudunk megfelelő palántákat kinevelni, melyek hőmérséklet-ingadozásai 20–32 °C között maradnak. Ennél hidegebb körülmények esetén a palántáink egy-két éjszaka alatt tönkremehetnek. A magas hőmérséklet (36 °C fölött) sem kedvező, mivel a növények gyors növekedését (megnyúlását) idézi elő, így palántáink eldőlhetnek, leveleik megnyúlhatnak, összeérhetnek, aminek következtében nem lesznek alkalmasak a kiültetésre.

A palánták kinevelésére több módszer (létesítmény) is alkalmas.

Melegágy. A melegágy rakása a dinnyepalánták kineveléséhez egy kicsit eltér a megszokottaktól. Csak az eltéréseket szeretném kiemelni. Alapítványunk internetes oldalán egy kisvideót is megtekinthetnek a jó melegágy rakásának lépéseiről. Máig ez a legolcsóbb és legkönnyebben kivitelezhető módszer. Mivel 4–6 hétig kell stabil hőmérsékletet biztosítani, ezért fontos, hogy sokáig tartsa a meleget a bomló szerves anyag. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy bőségesen használunk szerves trágyát, kb. 30-40 cm magas trágyatalpat készítünk, melyet nem taposunk meg. Az így elkészített trágyatalp pár nap (2-3) alatt 40–60 °C-ra melegszik fel. Ekkor fontos, hogy alaposan megtapossuk, hogy minél jobban kiszorítsuk a levegőt, és lassítsuk a bomlási folyamatokat. Ezzel elérhetjük, hogy a stabil hőmérséklet (40–50 °C) 5-6 hétig kitartson.

Vegetációs fűtés. Kiválóan alkalmas a dinnyepalánták kinevelésére, csak a létesítmény és annak fűtése jóval költségesebbé teszi a palántanevelést. Ezzel a módszerrel tudjuk a legjobban szabályozni a környezeti feltételeket, és biztonságosabbá tehetjük a palánták nevelését.

A vetés előkészítése és a vetés

Mielőtt rátérnénk a vetési és a kiültetési időpontok tárgyalására, szeretném felhívni a figyelmet egy régi, de máig elterjedt és alkalmazott vetés előtti magkezelési eljárásra: a mag előáztatására, előcsíráztatására. A termelők régen felismerték, hogy a mag vízben áztatása időt és pénzt takarít meg, és a csírázás időszakában az igények optimális kielégítését eredményezi. Ez azokra az esetekre igaz, ha saját vagy ha kétes csírázóképességű magokkal van dolgunk. A kereskedésekben napjainkban kizárólag csávázott magok kaphatók, melyekről lemosódik az értékes csávázószer, ha előáztatást kapnak, tehát magunknak ártunk vele.

Az előáztatásnak sokkal több negatív következménye van, mint előnye. Sok esetben a csíra hideg földbe vagy csírával felfelé kerül elvetésre, így csak néhány (kb. 1-3) napot nyerhetünk az eljárással a helyrevetéshez képest.

A vetés mélysége 1-1,5 cm legyen. Ideális körülmények között a kelés 5–8 napot vesz igénybe, s ettől számítva 3-4 hétig tart a palánta nevelése, mely 4-6 lombleveles állapotban lesz alkalmas a kiültetésre. Mivel több lomblevelet kell nevelnünk, ezért fontos, hogy a palánták szétrakhatók legyenek, hogy a levelek lehetőleg ne érjenek egymáshoz. Éppen ezért poharakat és ne tálcákat használjunk, a pohár mérete lehetőleg 10 x 10 cm és 15 x 15 cm között legyen. Fontos, hogy minél nagyobb poharakat használjunk, mert a dinnye gyökérzete jóval erőteljesebben és gyorsabban nő, mint az uborkáé.

A görögdinnye termesztéstechnológiája több időpontot ad meg az ideális kiültetésre és ennek megfelelően a vetés időpontjának megválasztásához. Itt jegyezném meg, hogy a növény sokkal érzékenyebb a megfázásra és a zord időjárási körülményekre, mint az uborka, éppen ezért nem ajánlom, hogy siessen a gazda a vetéssel.

A következő kiültetési időpontokkal tudunk számolni Kárpátalja átlagos időjárási viszonyait tekintve (figyelembe véve, hogy a palántanevelés fajtától függően 4–6 hét, tehát a vetési időpontot ennek megfelelően számoljuk vissza):

1. szabadföldi termesztés: helyrevetéssel – április 10–20. vagy palántázott – május 15–25.

2. szabadföldi korai termesztés: palántázott – május 1–25.

3. feketefóliás takarással: palántázott – május 1–25.

4. ágyásos termesztés színes vékonyfóliás takarással: palántázott – május 1–15.

5. váz nélküli fóliatakarás és kisalagutas termesztés: palántázott – április 25. – május 5.

(Folytatjuk.)

Molnár Ildikó,
 a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai
Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza