Megadóztatni a dadát

2023. május 9., 12:25 , 1157. szám

A Legfelső Tanács április 10-én fogadta el első olvasatban a háztartási dolgozók/alkalmazottak munkáját szabályozni hivatott törvényjavaslatot. Hatályba lépése esetén a „háztartási munka” fogalma megjelenne a jogszabályokban – mutat rá összeállításában az Ekonomicsna Pravda.

A törvényalkotók célja nyilvánvaló: visszaszorítani a feketemunkát, egyben lehetőséget teremtve a háztartási alkalmazottak szociális védelmére. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a háztartási alkalmazottaknak hivatalos munkaviszonya lesz/lehet, számíthatnak bizonyos állami garanciákra, többek között egészség- és nyugdíjbiztosításra, miközben általuk is növekszik az adófizetők száma.

Kik ők?

A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség szakértői szerint a világon mintegy 100 millióra tehető a migráló háztartási alkalmazottak száma, akiknek 83%-a nő – írja a Hurt. Ők dadák, takarítónők, inasok, szakácsok és más szakmák képviselői. A háztartási alkalmazottak aránya átlagosan 4–12% a foglalkoztatottak teljes számán belül.

Az Állami Statisztikai Szolgálat (Derzssztat) egy 2020-as adata szerint Ukrajnában 162 ezer olyan munkavállaló volt, aki családokban háztartási és személyi szolgáltatásokat nyújtott.

A törvényjavaslat

Az 5695. számú törvényjavaslatot (Проект Закону про внесення змін до деяких законодавчих актів України щодо регулювання праці домашніх працівників) 2021 júniusában nyújtották be a Legfelső Tanácsnak. Először még 2021 őszén tűnt fel a Rada napirendjén, majd idén februárban ismét.

Az Ekonomicsna Pravda szerint a dokumentum hat cikkelyből álló fejezettel egészítené ki a Munkatörvénykönyvet. Ezek meghatározzák a háztartási munka és a háztartási alkalmazottak fogalmát, megállapítják a munkaviszony alanyainak jogállását, ismertetik a velük kötendő szerződés kötelező feltételeit.

Kezdjük a kulcsfogalmak tisztázásával! Háztartásnak tekinti a törvényjavaslat azon személyek összességét, akik közösen élnek egy lakóhelyen, minden szükségessel ellátják magukat, közös háztartást vezetnek. Vagyis lényegében egy családi házban vagy lakásban élő családról van szó. Ugyanakkor egy háztartás egy főből is állhat. Ez a jogszabályi meghatározás nem minden előzmény nélkül való. Már az Állami Statisztikai Szolgálat 2012. évi rendelete is tartalmazza, amely szabályozza a mezőgazdasági statisztikai egységek nyilvántartását.

A következő fogalom a házimunka, ami nem más, mint a háztartások számára nyújtott szolgáltatás munkaszerződés alapján.

A harmadik fogalom a háztartási alkalmazott. Ő az a személy, aki a munkáltatóval fennálló munkaviszonya keretében házimunkát végez. A munkáltató a háztartás egyik tagja.

A törvényjavaslat lehetővé kívánja tenni, hogy a dadát vagy takarítónőt foglalkoztatni kívánó család viszonya ezzel a személlyel hivatalossá váljon, leírja a felek kötelezettségeit, és jogi védelmet biztosít.

A háztartási alkalmazottak munkavégzése

A törvényjavaslat szerzői úgy vélik, hogy a háztartási alkalmazottak munkavégzésének sajátosságai megkövetelik a munkaidő és a pihenés speciális rendjét, valamint a munkaszerződés felmondásának speciális eljárásait és indokait.

A dokumentum szabályozza egyebek mellett a háztartási alkalmazottak munka- és pihenőidejét, alternatív lehetőségeket kínál a munkaidő-nyilvántartási rendszer megválasztására, valamint garanciákat nyújt azokra az esetekre, amikor a munkavállaló elkíséri a munkáltatót annak pihenése során (ez az idő beleszámít a munkaidőbe). A munkavállaló kiszámíthatja munkaidejét, és egyeztetheti azt a munkáltatóval. Ünnep- és munkaszüneti napokon csak a munkavállaló írásbeli hozzájárulásával lehetne munkára fogni.

A dokumentum ezenkívül bővíti a munkáltató lakóhelyének területén dolgozó és lakó személyek lehetőségeit. Így a munkaszerződés a munkavállaló számára térítéses vagy ingyenes lakhatás biztosítását is előírhatja, megtiltva a munkáltatónak, hogy a lakhatási költségeket önkényesen vonja le a fizetéséből. A parlamenti apparátus tudományos és szakértői főosztálya a javaslatot véleményezve ugyanakkor megjegyzi, hogy az nem rögzíti a munkavállalók jogait abban az esetben, ha kényszerkilakoltatásra kerül sor, valamint szabadság, pihenés idejére.

A háztartási alkalmazottak számára garantálná a törvény becsületük, méltóságuk és magán­életük sérthetetlenségét. Ezzel párhuzamosan a munkáltató garanciát kapna arra vonatkozóan, hogy a munkavállaló nem fedi fel a munkájából kifolyólag birtokába jutott bizalmas információkat.

A munkáltatónak legalább két héttel előre értesítenie kell a munkavállalót az elbocsátásról. A munkavállaló azonnal felmondhat, ha a munkáltató megsértette becsületében, méltóságában.

Mi végre mindez?

A háztartási alkalmazottak elvben most is hivatalossá tehetik munkaviszonyukat, ha a munkáltatóval írásos szerződést kötnek. Ilyenkor a hagyományos munkajogi szabályozás érvényes. Az új jogszabály – néhány kivételtől eltekintve – nem hozna alapvető változást ehhez képest, inkább csak a részletekben, az eljárásokban lehet eltérésekre számítani.

Sokkal fontosabb kérdés, vajon készek-e a munkáltatók hivatalosan foglalkoztatni a háztartási alkalmazottakat – mutatnak rá a munka világának szakértői. Annál is inkább, mivel a munkavállalók gyakorta tudatosan lemondanak a munkaszerződésről, hogy az adók levonása nélkül kaphassák meg a bérüket.

A törvényjavaslat készítői meg vannak győződve arról, hogy a háztartási alkalmazottak informális foglalkoztatásának egyik fő oka a tevékenységük megfelelő szabályozásának hiánya. Van, aki kételkedik ebben, ezzel együtt a jogszabály kétségtelenül eredményezhet változást bizonyos kérdésekben. Például a törvény hatályba lépésével az Állami Munkaügyi Szolgálat ellenőrizheti a munkáltatókat, így várhatóan nőni fog valamelyest a hivatalosan foglalkoztatott háztartási alkalmazottak száma.

„A törvényjavaslat célja a háztartási alkalmazott státuszának meghatározása. A státusz lehetőség a biztosítási idő megszerzésére és a megfelelő életkor elérése után a nyugdíj megállapítására” – magyarázza Irina Konsztankevics, a törvényjavaslat egyik szerzője, aki szerint a házimunkások jelenleg az „árnyékban” vannak, megfosztva az állami védelemtől a diszkriminációval és a munkáltató erőszakos fellépésével szemben.

Figyelemre méltó, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén a munkáltatók mentesülnének az egységes szociális hozzájárulás (ЄСВ – 22%) megfizetése alól a foglalkoztatottak után. Így a munkavállalón múlik, hogy fizet-e járulékot vagy sem. Ugyanakkor a munkavállaló magánszemély után a 18%-os személyi jövedelemadó és a 1,5%-os hadiadó befizetése a munkáltatóra hárulna.

(pszv/epravda.com.ua/gurt.org.ua/rada.gov.ua)