Kormányzat: Kevesebb pénz jut a köztisztviselőkre

Háború van, az államnak a hivatalnokain, tisztviselőin is takarékoskodnia kell. Ez év eleje óta nem fizetnek juttatásokat és pótlékokat több hatóság tisztviselőinek, vagy legalábbis kevesebbet vihetnek haza, mint eddig. Az Ekonomicsna Pravda (EP) annak járt utána, hogy mi történik a hivatalokban és mik lehetnek a következmények.

Népszerűtlen intézkedések

A jelentős külföldi támogatás ellenére a kormány népszerűtlen intézkedésekre kényszerül, hogy finanszírozni tudja a kiadásokat, elsősorban a háborúval összefüggőeket. Ilyen lépés volt például a közelmúltban a havi 30 ezer hrivnyás pótlék megvonása azoktól a katonáktól, rendőröktől, kadétoktól stb., akik nem közvetlenül harci feladatokat látnak el.

A parlamenti képviselők speciális törvény elfogadásával igyekeztek elérni a juttatás visszavezetését azt ajánlva, hogy inkább az állami szektorban foglalkoztatottak bérét csökkentsék. Csakhogy a kormány akkor már a honatyáktól függetlenül is javában takarékoskodott a csinovnyikok juttatásain, minek hatására többen felmondtak.

Mire elég az alapbér?

A háború első évében nem volt gond a fizetésekkel, az EP értesülései szerint azonban január óta jó néhány hivatalban szinte csak a „csupasz” alapbért kapják a dolgozók, ami komoly érvágás. Tudni kell, hogy a tisztviselőknél a különféle pótlékok, juttatások – például a „munka intenzitásáért”, a szolgálati évekért, a tudományos fokozatért stb. – a hó végén kézhez kapott összegnek akár a kétharmadát is kitehetik. Jó néhány állami tisztviselőt már csak azért is érzékenyen érintett a megvonás, mivel a hivatalnoki bérek amúgy sem számítottak különösebben magasaknak – a versenyszférához képest.

A jelenség oka, hogy a 2023-as állami költségvetés értelmében csökkentették valamennyi „civil” hivatalnál a munkaerő-javadalmazási keretet. Például a Gazdasági Minisztérium forrásait 8%-kal vágták meg ezen a téren a tavalyihoz képest, a Külügyminisztériumban 10%-kal, az Egészségügyi Minisztériumban 23%-kal, a Digitális Átalakítási Minisztériumban 9%-kal, magában a költségvetést összeállító Pénzügyminisztériumban 10%-kal jut kevesebb a bérekre.

Idén azon tárcák központi apparátusai, amelyek képviselőinél az EP érdeklődött, nehéz választás elé kerültek.

„A minisztériumok csökkenthetik a létszámot, vagy a reformszakemberek állásait, vagy nem fizetnek prémiumot. Ők mindhárom lehetőséghez egyszerre folyamodnak” – mondta el egy kormánytag.

Reformelképzelések

A takarékoskodási kényszer már 2022-ben jelentkezett, de tavaly a kormányzat még a közszolgálat általános reformjával képzelte el a kiadások csökkentését. A tervek szerint a digitalizációnak, az általános funkciók (számviteli, személyzeti osztályok) összevonásának, a minisztériumok és egyes hivatalok egyesítésének eredményeként kellett volna csökkenteni az állam­apparátust. Ez évi 12 milliárd hr megtakarítást eredményezett volna a költségvetésnek.

A reformkoncepciót a Digitális Átalakítási Minisztérium dolgozta ki, és be is mutatták a svájci Luganóban Ukrajna újjáépítéséről rendezett konferencián. A korrespondent.net úgy értesült, tavaly novemberben Volodimir Zelenszkij elnök is rábólintott a koncepcióra, melynek értelmében egyebek mellett a jelenlegi 20-ról 14-re csökkentenék a minisztériumok számát, megszabadulnának a szükségtelen állami vállalatoktól. E reform eredményeként a miniszteri kabinet állítólag a jelenlegi több mint 200 ezerről 64 ezerre kívánja csökkenteni a végrehajtó hatóságok alkalmazottainak számát.

Az EP szerint azonban a reform végrehajtása még szinte el sem kezdődött. Legalábbis sem az egyértelmű teljesítménymutatók bevezetése, sem a munkavállalói javadalmazási rendszer módosítása, sem a bürokratikus apparátus egyes funkcióinak kiszervezése nem történt meg. Ehelyett a kormány hozzálátott az apparátus fenntartásával összefüggő kiadások megnyirbálásához.

A finanszírozási „szemléletváltás” következményei nem várattak magukra sokáig. Az elmúlt hónapokban jó néhány szakember távozott a kormányzati hivatalokból, akiket az állam – legalábbis az EP szerint – alig győz pótolni.

A Nemzeti Közszolgálati Ügynökség (NADSZ) szerint 2023. január–márciusban (a rendelkezésre álló legfrissebb adatok) csaknem 10 500 alkalmazott mondott fel a központi végrehajtó szerveknél, bíróságoknál és a helyi adminisztrációknál. A helyükre 9 900-an érkeztek.

Jó néhány volt tisztviselő a nem állami, avagy nonprofit szektorban helyezkedik el, ahol rendszerint ugyanazon a területen dolgoznak, mint a közszolgálatban. Az új munkahelyükön azonban általában sokkal kisebb a felelősség és a terhelés, ugyanakkor magasabb a fizetés. Visszatérnek az üzleti életbe a közszolgálatba „elcsábított” szakemberek. Emellett sokan fegyverre cserélték az íróasztalt, s beálltak a védelmi erőkbe. Számuk 2023 elején megközelítette a négyezret.

Az összképhez hozzátartozik, hogy az államapparátusban már a kiadáscsökkentés előtt is több ezer állás volt betöltetlen. A NADSZ szerint 2022 elején a több mint 207 000 álláshelyből több mint 32 000 volt betöltetlen. 2023 első negyedévében a betöltetlen állások száma meghaladta a 35 ezret.

Mi lesz a közszolgálattal?

A számokból kitűnik, hogy a helyzet azért nem olyan drámai, mint ahogyan azt az EP lefesti. Ha azonban nem nőnek a fizetések-juttatások, valószínűleg folytatódni fog a káderek „elvándorlása”.

A többség azért ilyen körülmények között is kitart. A köztisztviselők megértik, hogy jelenleg a hadsereg ellátása a prioritás. Sokan hajlandók dolgozni ezért a célért, még csökkentett fizetés mellett is. A probléma az, hogy nem minden tisztviselő rendelkezik elegendő belső erőforrással és megtakarítással.

Nyilvánvaló, hogy a közszolgálat átalakításra szorul. Kérdés, hogy vajon a háborús helyzet alkalmas-e az átfogó reformok végrehajtására. Talán a kormányzatnak van igaza, ha nem siet feje tetejére állítani az országot, amikor amúgy is sok a probléma. Viszont ha sokáig halogatják az átalakítást, azt kockáztatják, hogy egyre kevesebb olyan képzett ember marad a közszolgálatban, aki meg tudná valósítani a reformokat.

(szcs/epravda.com.ua/korrespondent.net)