Ha a tartásdíj fizetésére kötelezett nem dolgozik

„Gyermekem apja azt mondja, hogy nem tud tartásdíjat fizetni, mert elvesztette az állását. Figyelmeztettem, hogy akkor megyek a bíróságra, mire ő csak a vállát vonogatta, mondván: attól neki nem lesz több pénze. Mit tud tenni a bíróság? Mi van, ha valakinek tényleg nincs pénze?”

– Az Alkotmány 51. cikkelye kimondja: a szülők kötelesek gyermekeiket nagykorúságukig eltartani. Ezt a kötelezettséget erősíti meg a Családi törvénykönyv (Сімейний кодекс України – a továbbiakban: Cstk.) 180. cikkelye szinte szó szerint.

A Cstk. 181. cikkelyének 1. pontja leszögezi, hogy a szülőknek kell megállapodniuk arról, miként tesznek eleget gyermektartási kötelezettségüknek. A 2. pont szerint a gyermektől külön élő szülő pénzbeli és (vagy) természetbeni formában járulhat hozzá a gyermek eltartásához.

A Cstk. 189. cikkelyének 1. pontja értelmében a szülőknek jogukban áll szerződést kötni a gyermektartásdíj fizetéséről, amelyben meghatározzák a fizetés összegét és feltételeit. A törvény kiköti: a szerződés feltételei nem sérthetik a gyermekeknek a Cstk. által megállapított jogait. A szerződés írásban köttetik, és közjegyző által hitelesítendő.

A Cstk. már idézett 181. cikkelyének 3. pontja úgy rendelkezik, hogy a bíróság a gyermektartásra (tartásdíjra) szánt összeget a gyermek anyja vagy apja jövedelmének egy bizonyos hányadaként vagy egy konkrét pénzösszegben határozhatja meg. Erről az a szülő – vagy a gyermek más törvényes képviselője – dönthet, akivel a gyermek él.

A Cstk. 189. cikkelyének 8. pontja szerint, ha a szülő lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen, netán kibújik a tartásdíj fizetése alól, a gyermek átmeneti állami segélyben részesülhet, figyelembe véve családja anyagi helyzetét, de a segély nem lehet kevesebb, mint az adott korú gyermek számára megállapított létminimum legalább 50 százaléka. Ezt a segélyt utóbb a hatóságok behajtják a tartásdíjfizetésre kötelezett személytől.

A Cstk. 182. cikkelyének 1. pontja szerint a tartásdíj összegének meghatározásakor a bíróság figyelembe veszi:

• a gyermek egészségi állapotát és anyagi helyzetét;

• a tartásdíjfizető egészségi állapotát és pénzügyi helyzetét;

• hogy vannak-e a tartásdíjfizetőnek további gyermekei, munkaképtelen férje, felesége, szülője;

• a tartásdíj fizetőjének tulajdonában, birtokában és/vagy használatában lévő vagyont és vagyoni jogokat, többek között az ingó és ingatlan vagyont, készpénzt, szellemi tevékenység eredményeire vonatkozó kizárólagos jogokat, vállalati jogokat;

• a tartásdíj fizetőjének a tartásdíj kedvezményezettje által bizonyított kiadásait, többek között ingatlan vagy ingó vagyon megszerzését, amelyek összege meghaladja a munkaképes személynek megállapított létminimum tízszeresét – ha a tartásdíj fizetője nem bizonyította a kiadások forrását;

• továbbá minden egyéb, az ügy szempontjából jelentőséggel bíró körülményt.

A Cstk. 182. cikkelyének 3. pontja értelmében a bíróság a tartásdíj összegének megállapításakor nem korlátozódik a tartásdíjfizető keresetének (jövedelmének) összegére abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy annak olyan kiadásai vannak, amelyek meghaladják a keresetét (jövedelmét), és amelyek vonatkozásában nem bizonyította a felhasznált pénzeszközök forrását. A tartásdíjfizetésre jogosult személynek célszerű felhívnia a bíróság figyelmét az ilyen kiadásokra, amennyiben tudomása van azokról.

A Cstk. 182. cikkelyének 2. pontja szerint a gyermek garantált minimális tartásdíjának összege nem lehet kevesebb az adott életkorú személyre megállapított létminimum 50%-ánál. Az egy gyermek számára javasolt minimális tartásdíj az adott életkorú gyermeknek megállapított létminimum teljes összegével egyenlő, amit a bíróság a tartásdíjat fizető megfelelő keresete (jövedelme) esetén ítélhet meg. Jelenleg a létminimum a hat év alatti gyermekek számára 2 272 hrivnya, a hat és 18 év közöttieknek pedig 2 833 hr.

A Cstk. 183. cikkelyének 5. pontja megállapítja, hogy a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, akinél a gyermek él, jogosult a bíróságtól végzés kibocsátását kérni a tartásdíj összegének levonására a tartásdíjfizető keresetéből (jövedelméből), amelynek mértéke egy gyermek után a kereset (jövedelem) egynegyede, de legfeljebb az adott korú gyermekre meghatározott létminimum tízszerese lehet.

Ha a szülők egy konkrét összegű tartásdíj fizetéséről állapodtak meg, ezt az összeget évente indexálni kell. A 184. cikkely 3. pontja szerint a tartásdíjra jogosult személy ezzel kapcsolatban arra is kérheti a bíróságot, hogy kötelezze a tartásdíjfizetőt az adott életkorú gyermek számára meghatározott létminimum 50%-ának megfelelő tartásdíj fizetésére.

A tartásdíj összegének meghatározásakor a tartásdíj fizetőjének lényegében valamennyi jövedelemforrását figyelembe veszik: az alapbért, a bért kiegészítő mindenfajta pótlékot és juttatást, bónuszt és jutalmat; a nyugdíjakat, ösztöndíjakat, munkanélküli-ellátást, osztalékokat stb. Ezen források konkrét felsorolását A házastársak egyikére, gyermekekre, szülőkre és egyéb személyekre eső tartásdíj összegének meghatározásánál figyelembe veendő jövedelemtípusok jegyzéke tartalmazza (Перелік видів доходів, які враховуються при визначенні розміру аліментів на одного з подружжя, дітей, батьків, інших осіб, затверджено постановою Кабінету Міністрів України від 26 лютого 1993 року № 146).

Amennyiben a tartásdíjfizető munkanélküli, s munkanélküli-segélyben részesül, ebből a jövedelméből fogják levonni a tartásdíjat. Ha nem vették nyilvántartásba munkanélküliként, nem részesül munkanélküli-segélyben, a tartásdíjat a lakóhelye szerinti regionális átlagkereset alapján számítják ki (lásd a Cstk. 195. cikkelyének 2. pontját!). Az átlagfizetést az Állami Statisztikai Szolgálat területi szervei határozzák meg a végrehajtó megkeresésére. A végrehajtó ezen adatok alapján dönt arról, mekkora összeget kell levonni a tartásdíjfizetőtől azon időszak után, amelyben nem rendelkezett bevétellel.

Ahhoz, hogy a végrehajtó hozzálásson a tartásdíj behajtásához, a tartásdíjra jogosultnak a bírósághoz kell fordulnia, kérve a végrehajtási okirat kiadását. Az okiratot a végrehajtási eljárás megindítása iránti kérelemmel együtt az állami végrehajtó szolgálat helyileg illetékes szervéhez vagy magánvégrehajtóhoz kell benyújtani.

A Cstk. 196. cikkelyének 1. pontja értelmében a tartásdíjfizetés terén felhalmozott hátralék esetén a tartásdíjban részesülőnek joga van a tartásdíj egy százalékának megfelelő összegű kötbért (bírságot) követelni a fizetési késedelem minden napja után, a tartozás teljes törlesztéséig, de legfeljebb a tartozás összegének 100 százalékáig.

Jó tudni, hogy az Adminisztratív jogsértési törvénykönyv (Кодекс України про адміністративні правопорушення) 183.1-es cikkelye értelmében a tartásdíj fizetésének elmulasztása, amely fizetési hátralék keletkezéséhez vezetett (melynek teljes összege meghaladja a kifizetések hathavi összegét a végrehajtási okirat végrehajtásra való bemutatásától számítva), 120–240 óra közmunkával büntetendő. Amennyiben a szabálysértő a közmunka letöltése után két hónapon belül nem foganatosít intézkedéseket tartozása rendezésére, 240–360 óra közmunka szabható ki rá.

A Büntető törvénykönyv (Кримінальний кодекс України) 164. cikkelye büntetőjogi felelősséget ír elő a bírósági határozattal megállapított tartásdíj fizetése alóli rosszindulatú kibújásért. E cikkely szankciója 80–120 óra közmunka vagy három hónapig terjedő elzárás vagy két évig terjedő szabadságkorlátozás. A tartásdíj fizetése alóli rosszindulatú kibújáson a tartásdíjat fizető bármely olyan cselekedete értendő, amelynek célja a bírósági határozat be nem tartása (jövedelem eltitkolása, lakóhely vagy munkahely megváltoztatása az állami végrehajtó szerv értesítése nélkül stb.), ami három hónapos fizetési hátralék keletkezéséhez vezetett.

A jogalkotó az említetteken kívül is több szankció alkalmazását teszi lehetővé a tartásdíjat nem fizetőkkel szemben. Így ha a tartásdíjfizetési hátralék meghaladja a 4 hónapot, korlátozhatók a tartásdíjfizetésre kötelezettek jogai az ország elhagyása, a járművezetés, a fegyverhasználat és a vadászat terén. A törvény pénzbírságot is előír a tartásdíj fizetésének elmulasztása esetére.

hk